Csépe Béla (KDNP)
CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság, valamint a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Úr! "Doktor" nélkül kérem csak legközelebb a bejelentést. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a költségvetési és pénzügyi, valamint a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményét röviden összefoglaljam az 1994. évi pótköltségvetés tervezetéről.A kisebbségben maradt vélemény szerint a pótköltségvetés benyújtását sem az ország gazdasági helyzete, sem a költségvetési hiány időarányos alakulása nem indokolja. Minden költségvetési vitában a legfőbb téma a gazdasági helyzet, a költségvetés politikai háttere. Ez a két téma is megjelent a kisebbségi véleményekben, azonban engedjék meg, hogy ezekkel én itt most - mint a költségvetési bizottság előadója - ne foglalkozzam, mert az ellenzéki pártok nyilvánvalóan az általános vitában fogják ezt kifejteni. Annak oka, hogy én itt ezekkel nem foglalkozom, inkább az idő hiányában keresendő, hiszen ez egy részletesebb kifejtést igényelne. Engedjék meg, hogy én itt arra szorítkozzam, hogy a két bizottságban elhangzott, főleg szakmai jellegű kifogásainkat jelzésszerűen ismertessem. Az államháztartási törvény előírása - mely szerint pótköltségvetést kell benyújtani, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztetik -, a kisebbségi vélemény szerint jelen esetben nem állja meg a helyét. A mintegy 50 milliárd forintra prognosztizált eltérés döntő hányada, 44 milliárd forint, kiadási többlet. Ennek azonban nagyobbik része, 27 milliárd forint olyan, úgynevezett automatizmus, amelyre pótköltségvetés-benyújtási kötelezettség nincs. (10.40)A tartalék időarányosnál nagyobb elköltése sem elég jogalap, mivel teljesen nem került elköltésre, s a maradvánnyal a pótköltségvetés is arányosan tervez. Ha azonban a két jogi kötelezettséget el is fogadnánk, nem tudjuk elfogadni a pótköltségvetést általános vitára a következő tartalmi problémák miatt. Az évközi várható teljesítéshez igazodó szinte teljes körű előirányzat-átrendezés akadályozza a költségvetési előirányzatok teljesítésének értékelését, az évek közötti összehasonlítást. Ez a Számvevőszék véleménye alapján mondható ki. Az általános forgalmi adó tervezett emelésének időpontja 1995. január 1-je. Ezért az idei évet érintő pótköltségvetésben tulajdonképpen jogilag nincs illeszkedése egy ilyen tételnek. Ezt nyilvánvalóan a jövő évi költségvetésben lehet megfogalmazni és elfogadni, ami rövidesen benyújtásra kerül. Erősen kifogásolják az ellenzéki képviselők, hogy a pótköltségvetés a világkiállítás ügyét már úgy kezeli, mintha az elutasítási döntés már megtörtént volna. Ezért a döntéshozókat a világkiállítás ügyében mintegy kész helyzet elé akarják állítani. Felmerült, hogy az 1993. évi zárszámadás alapján többletforrások jelentkeznek az elkülönített alapoknál, az Állami Fejlesztési Intézetnél, valamint az ÁVÜ költségvetési befizetésének előírásával kapcsolatban, amiről az előbbi állami számvevőszéki véleménynél már hallottunk. Megfogalmazódott, hogy a forrásokat kellett volna mobilizálni a felszabadításhoz szükséges törvénymódosításokkal, s minthogy ezek összege mintegy azonos a várható többlethiánnyal, a pótköltségvetés kondíciója jelentősen változott volna. Az elmondottak alapján szavazott a kisebbség az 1994. évi pótköltségvetés általános vitára bocsátása ellen. Ismét hangsúlyozom, hogy a lényeges gazdaságpolitikai kifogásainkat, a gazdasági kilábalás lehetőségének másként való megítélését az ellenzéki képviselők a jövő héten fogják a parlament elé tárni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)