Mécs Imre (SZDSZ)

1994. szeptember 20.

MÉCS IMRE, a honvédelmi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága igen részletesen foglalkozott a Pénzügyminisztérium által beterjesztett pótköltségvetéssel, és felismerve annak rendkívüli fontosságát és nehézségeit, igen alaposan készült föl az általános vitára való alkalmaság megítélésére. A dologból következik, hogy ezen, az ügy fontossága miatt, túl is terjeszkedett. A honvédelmi bizottság áttekintette a védelem gazdasági helyzetét, s megállapította, hogy az elmúlt években a nemzetgazdaság - arányaiban - egyre kevesebbet költött védelmi feladatokra. Ennek következtében a védelem rendelkezésére álló előirányzatok különösen nagyarányú reálérték-veszteséget szenvedtek. A honvédelmi bizottság előtt a tárca több alkalommal beszámolt a védelem kialakult feszültségeiről, és a miniszterváltás kapcsán a honvédelmi bizottság átfogó tájékoztatást kapott a Magyar Honvédség gazdálkodási helyzetéről és ennek a katonai feladatok végrehajtására gyakorolt hatásáról. Meggyőződtünk arról, hogy a tárca és a Magyar Honvédség vezetése a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel igyekezett mérsékelni a kialakuló költségvetési válság hatásait. Szigorú takarékossági intézkedések születtek a készletbeszerzések végrehajtásában, a működési kiadások mérséklése területén, és rendre elhalasztódtak fejlesztési döntések, korlátozások kerültek bevezetésre a kiképzési feladatok teljesítése során. Csökkent a repült óraszám, a tervezett gyakorlatok végrehajtásában radikális csökkenésekre került sor. Takarékossági okok miatt nem kerültek végrehajtásra a tervezett külföldi éleslövészetek, a jelentősebb létszámot megmozgató hazai gyakorlatok.Az elmúlt években haditechnikai eszközfejlesztésre, a MIG-29-es beszerzésektől eltekintve, '88 óta gyakorlatilag nem került sor; a szükséges és műszakilag indokolt felújítások töredékes végrehajtására sem. Ennek következtében a Magyar Honvédség haditechnikai eszközparkja egyre nagyobb részben avult el, vált korszerűtlenné, konzerválódott a 70-es évek színvonalán.A környező országok korábban homogén technikai eszközbázisra épülő haderőihez viszonyítva is szembetűnő a technikai lemaradás. Az elmúlt években jelentős mértékben csökkentettük a Magyar Honvédség létszámát, és szervezeti intézkedések hatására ésszerűen változott a katonai szervezetek struktúrája, ennek ellenére a személyi állomány szolgálati és munkakörülményei, életviszonyai negatív irányú változásokat szenvedtek. Az állományt egyre nagyobb részben egzisztenciális gondok terhelik. A tárca a korábban felhalmozódott készletek békeműködésbe való bevonásával bizonyos mértékig képes volt a jelentkező feszültségek enyhítésére. Azonban az ebből felszabadítható tartalékok 1994-re többnyire kimerültek. Ez év elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a tárca rendelkezésére álló költségvetési források és a végrehajtandó katonai feladatok nincsenek összhangban; a feszültségek felhalmozódása válsághelyzethez vezethet. Ennek a válságnak már kézzelfogható nyomaival találkozott a honvédelmi bizottság, amikor augusztusban megtárgyalta a védelem helyzetét. A katonai szervezetek likviditási gondokkal küzdenek, felhalmozódott a kifizetetlen számlaállomány, az állomány alapvető járandóságai kifizetésére a tárcának alig vannak forrásai, a szabadság idejére jutó átlagkereset rendezésére pedig nincsenek forrásai. Ezért a központi készletberendezésekben újabb korlátozásokra volt szükség. Az új honvédelmi vezetés, beszámolója szerint, a tárca átvétele során 11,7 milliárd forint hiánnyal találta szembe magát, amelyet a második félévi feladatok átrendezésével, a sorállomány behívásának csökkentésével, a még megtehető további gazdálkodási szigorító intézkedésekkel mintegy 3 milliárd forintra sikerült leszorítania. Ezt a hiányt növeli a pótköltségvetési javaslatban a tárcát érintő elvonás. Egyetértünk azzal, hogy a nemzetgazdaságban jelentkező egyensúlyi problémák feloldását elősegíti, hogy a kormány mérsékelni kívánja a költségvetési szervek készletbeszerzését és az elhalasztható felújításokat átütemezi. cs Imre)(11.10)A bizottság azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hadsereg ebből a szempontból sajátos helyzetben van, itt a készletekre biztosítandó állami előírások vonatkoznak és szükséges ezeknek az állami előírásoknak is a felülvizsgálata ahhoz, hogy a készleteket csökkenteni lehessen. Meg kell fontolni ezeknek a csökkentéseknek a méretét. Ha egy repülőgép hajtóművét nem lehet időben megjavítani, akkor azt a repülőgépet ki kell vonni a forgalomból, és ezzel az ország védelmi képessége csökken. A bizottság szükségesnek látja ezeknek a mérlegelését, az előírások felülvizsgálatát, hogy összhangba lehessen hozni a finanszírozhatósággal. A Magyar Honvédség védelmi képességének legalább jelenlegi szinten tartása megköveteli, hogy ne vonjunk el további előirányzatokat, hiszen a jelenlegi költségvetéshez képest újabb források lennének szükségesek. Ezért a bizottság részletesen vizsgálni kívánja a pótköltségvetés valamennyi tételét, és ezután fog érdemben nyilatkozni. A honvédelmi bizottság azt is megállapította, hogy a rövid távon végrehajtott intézkedések mellett szükséges olyan politikai döntések meghozatala, amelyek feltétlenül szükségesek a védelem finanszírozhatóságának érdekében. A honvédelmi törvény értelmében az Országgyűlés feladata, hogy az ország biztonságának követelményeiből kiindulva meghatározza a fegyveres erők főbb feladatait, haditechnikai eszközeinek minőségi követelményeit, a fegyveres erők által ellátható, az ésszerű kockázatokat figyelembe vevő védelmi színvonalát. Ennek megfelelően az Országgyűlésnek kell meghatároznia a fegyveres erők feladatát, struktúráját és létszámát. De ehhez biztosítani kell financiális eszközöket is. Ezért a honvédelmi bizottság szorgalmazni fogja, hogy maga a bizottság és később az Országgyűlés foglalkozzon ezzel a rendkívül súlyos és fontos problémával. A bizottság egyetért azzal a pénzügyminisztériumi állásfoglalással, hogy a költségvetéssel tovább nem finanszírozható az ország és nem finanszírozható a honvédelmi tárca. Szükséges a pótköltségvetés kidolgozása, szükséges annak megvitatása és elfogadása. Amit elmondtam a bizottság nevében, az aggodalmunkat fejezi ki és arra sarkall bennünket, hogy az általános és részletes vitában rendkívül alaposan vizsgáljuk meg minden egyes tétel valóságosságát, szükségességét. Aggodalom töltötte el a honvédelmi bizottságot, ennek ellenére a bizottság 16 igen szavazattal, 1 ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak minősítette a pótköltségvetési törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)