Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Köztársaság kormánya által T/60. szám alatt a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetése tárgyában benyújtott törvényjavaslat a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja számára elfogadhatatlan - amint azt már a vezérszónoklatot elmondó képviselőtársunk kifejtette.Egyértelmű, hogy azok a számítások, amelyekre a kormány a pótköltségvetéssel kapcsolatos előterjesztését alapozta, mindenféle realitást nélkülöznek, hiszen a költségvetési hiányra vonatkozó feltételezések számszakilag nincsenek megalapozva. Az előterjesztésnek ezen túlmenően a jogszabályi előfeltételei sem állnak fenn, hiszen hallottuk már azt a formáljogi kifogást, miszerint az államháztartásról szóló törvény értelmében a kormány csak akkor terjeszthette volna a pótköltségvetést a parlament elé, ha valóban olyan mértékben változtak volna év közben a körülmények, hogy ezek a költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztették volna. Az előterjesztő azonban csak hivatkozott erre a veszélyeztetésre, de a beterjesztés számadatai ennek az állítólagos veszélyeztetésnek mindenben ellentmondanak.Már elhangzott ebben a Házban, ezért csak megismételhetem, hogy a költségvetés kiadási tervének
3,35 százalékát kitevő pótköltségvetés nem tekinthető olyan mérvű eltérésnek, ami a költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztető tényezőként volna értékelhető, ezért már nem is érdemes a pótköltségvetés olyan részleteibe belemenni, hogy igazak-e a számok, amelyek a bevételeknek és a kiadásoknak azon egyenlegére vonatkoznak, amelyektől a pótköltségvetés eltérni kíván.A lényeg az, hogy 3 százalék körüli érték esetében a költségvetés teljesítésének jelentős veszélyeztetettségéről semmiképpen sem lehet beszélni, ezért tehát formáljogi akadályba ütközik a pótköltségvetés beterjesztése.Külön kell foglalkoznom azzal a kérdéssel, miként képzelhető el Magyarországon a pénzügyi stabilitás
kialakítása, ha rendszeressé válnak a pótköltségvetések, és ezen túlmenően a pótköltségvetések olyan szerkezetben kerülnek benyújtásra, ami strukturálisan érinti a költségvetés elveit, tehát év közben változtatnak a szabályozókon. Nincs a földkerekségen olyan jogállam, amelyet valóban jogállamnak tekintenének, ha év közben változtatnák meg a gazdasági szabályozókat. Magyarországon ma nagyon divatos a vállalkozók segítéséről beszélni - de vajon miféle segítés az, ha egy vállalkozás az 1993-as év végén ismeretessé váló költségvetési szabályozókra felépíti az 1994. évre vonatkozó éves gazdasági tervét, és utólag más szabályozókat írnak elő, mint amikben bízva ő felépítette az egész gazdasági stratégiáját?Ez az emberi jogoknak olyan durva lábbal tiprása, amit én személy szerint sem tudok támogatni, és természetesen pártom, a Független Kisgazdapárt sem tud ilyen hozzáállást elfogadni .A jogtalanságoknál tartva, semmiképpen sem lehet megfeledkezni a pótköltségvetés azon igényéről sem, amelyet az előterjesztő a pótköltségvetés 8. §-ának (3) bekezdésében fogalmazott meg akként, hogy az Ország-gyűlés hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a költségvetési előirányzatok között a kormány, az Országgyűlés további engedélye nélkül átcsoportosítást hajthasson végre. Ez magyarán azt jelentené, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése által összegszerűen is elfogadott költségvetési tételeket a kormány önhatalmúlag, az Országgyűlés tudta és külön hozzájárulása nélkül, kénye-kedve szerint módosíthatná. Ezzel az én megítélésem szerint a végrehajtó hatalmat reprezentáló kormány önmagát a törvényhozó hatalmat reprezentáló Országgyűlés fölébe helyezné önmagát, tehát teljhatalmat szerezne a költségvetés felett, és az Országgyűlést teljesen kirekesztené a parlament által összegszerűen elfogadott költségvetési tételek feletti rendelkezési jogból, hiszen ezeket a jogokat a kormány szerezné meg, és ezzel mérhetetlen hatalmi többlethez jutna.Ha ez a pótköltségvetési rendelkezés átmenne a tisztelt Házon, tehát ha a Ház megszavazná ezt az előterjesztést, akkor kérdezem én: miért volt szükség évekig tartó jogászi és politikai munkára, hogy az államhatalmi ágak megoszlásának egy olyan rendszerét dolgozzák ki, amely egy valóságos egyensúlyi helyzetet teremt, amikor egy tollvonással át lehet húzni ezt az egész jogállami törekvést. Talán át sem gondolta az előterjesztő, hogy milyen veszélyes vizekre akarja vinni az egész jogállamiság kérdését, amikor ezzel az előterjesztéssel élt. Mert el nem tudom képzelni, hogy a végrehajtó hatalom most már ilyen nyíltan törekedne arra, hogy a törvényhozó hatalom fölé helyezze önmagát, hiszen ez a jogállamiság végét jelentené Magyarországon.Engedjék meg ezért képviselőtársaim, hogy érdemben már ne is menjek bele az olyan kérdések tárgyalásába, mint például a következő:Hogyan fordulhat elő, hogy a kormány egy részről arra hivatkozik, maga is felismerte: a vidéket meg kell támogatni ahhoz, hogy az országnak reális lehetősége legyen zilált gazdasági helyzetének rendezésére, másrészt pedig csökkentse az agrárágazatnak jutó támogatást és mindazokat a juttatásokat, amelyek az elmaradott települések fejlődését segíthetnék elő - hiszen itt a pótköltségvetés anyaga és az önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerét illető elvonások nem különíthetők el egymástól, hiszen ezek egységükben a vidék ellehetetlenülését jelentik.A Független Kisgazdapárt számos alkalommal kinyilvánította már akaratát: nemcsak a kisebbségeket kell olyan helyzetbe hozni, hogy a kisebbség hátrányos következményeit ne kelljen elszenvedniük, de nem lehet úgy jogállami és emberi körülményekről beszélni sem, ha az ország fővárosa és egy-két jól ellátott vidéki centrum és a teljesen elhanyagolt kistelepülések óriási száma olyannyira elkülönülnek egymástól, mintha a főváros és egy-két vidéki centrum már eljutott volna Nyugat-Európába, a kistelepülések pedig még Kelet-Európa kapuját sem tudnák átlépni. (16.40)Ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy az 1995-re kialakítandó költségvetési szerkezetnél mindent megelőzően figyelembe kell venni a vidék elmaradottságának felszámolási igényét, de már a pótköltségvetésben és az ahhoz kapcsolódó egyéb előterjesz-
tésekben sem lehet a vidék terhére egy fillér elvonást sem eszközölni. Ezért a Független Kisgazdapárt az egész pótköltségvetést, mint általános tárgyalásra alkalmatlant, de úgy is, mint az államháztartási törvény rendelkezéseit semmibe vevő beterjesztést, és mint a gazdasági szerkezetet érintő jogszabályok megváltoztatásával a hatályos jogrendünket sértő előterjesztést, valamint az egyes költségvetési tételek vonatkozásában a szabad rendelkezési jog megszerzését célul tűző kormányzati előterjesztés vonatkozásában mint alkotmányellenes célt is maga elé tűző előterjesztést teljes egészében elutasítja. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)