Kovács Pál (MSZP)
DR. KOVÁCS PÁL népjóléti miniszter: Köszönöm szépen a szót és köszönöm a képviselő úr által feltett kérdést, hiszen módot ad arra, hogy erről a nagyon fontos kérdésről beszéljek, anélkül persze, hogy egészségügyi ismeretterjesztő előadásba fognék.
Igaza van a képviselő úrnak: az utóbbi években az egész világon megváltozóban van a járványügyi helyzet, és néhány olyan betegség is felütötte a fejét, amelyekről korábban már azt hittük, hogy megszűntek, eliminálódtak. Ezek között az egyik a kolera, de én megemlíteném mint ennél sokkal súlyosabb gondot okozó betegséget a diftériát is.
Mindent összevetve, a magyar és a nem magyar sajtó is tele van azzal, hogy igen sok országban koleragócok alakultak ki, járványossá vált a betegség. Ennek viszonylag jól meghatározható okai vannak, és ezek az okok elsősorban a rossz higiénés viszonyokban, az egészségügyi infrastruktúra szétesésében keresendők, no meg abban is, hogy mostanában tudunk ezen országok egészségügyi helyzetéről, míg korábban nem nagyon jöttek innen hírek.
1961-ben volt az utolsó világméretű kolerajárvány, Magyarországon pedig hetven évvel ezelőtt volt utoljára koleramegbetegedés. Már most a betegség jellegéből adódik, hogy nem lehet a határokon megállítani, különösen akkor nem, ha az utazások ilyen tömegessé és viszonylag szabaddá váltak. Ezt csak akkor lehetne megtenni, ha minden utast legalább öt-hatnapos egészségügyi zárlat alá vennénk a határoknál, de gondolhatják képviselőtársaim, hogy ez nem fog menni. Meg kell tehát tenni minden más intézkedést, amivel meg lehet előzni a járványt, és erre van tapasztalat, hogy miképp lehet megelőzni. Az elmúlt évben tizenöt nyugat-európai országba hurcoltak be kolerát, de sehol nem lett járvány, egyszerűen azért, mert higiénés és orvosi rendszabályokat be tudtak tartani.
Ez év augusztus 11-én, amikor a törökországi megbetegedésekről híreket kaptunk, akkor kezdte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a felkészülést és a felkészítést. Ez három csoportban foglalható össze. Az egyik az, amely a lakosság tájékoztatását célozta. Ez megtörtént úgy, hogy utazási irodákon keresztül értesítették a kiutazókat arról, hogy merre van járványveszély, ezeken a területeken milyen higiénés rendszabályokat kell különösen betartani - egyébként a legegyszerűbbekről van csak szó -, azon túl a kiutazásoknál a határállomásokon, különösen a keleti határvidéken szórólapokon tájékoztatták a kiutazókat.
Mindezek mellett tele volt a sajtó ezekben a hónapokban különféle ismeretterjesztő és ezen betegségre vonatkozó írásokkal, s azzal is, hogy elegendőek bizonyos nagyon primitív egészségügyi és higiénés szabályok ahhoz, hogy el lehessen kerülni a fertőzést. Arra vonatkozóan is nagyon sok híradást jelentetett meg a tisztiorvosi szolgálat, hogy milyen tünetek esetén kell erre a betegségre gondolni és orvoshoz fordulni.
Cselekedeteik másik csoportja az egészségügy szervezetét érintette. Felmérte, ellenőrizte a szolgálat, hogy mely kórházakban, azok fertőző osztályain áll rendelkezésre megfelelő gyógyszer- és infúziós készlet a betegség kezelésére, illetve felhívta ezen kórházak, valamint a háziorvosok figyelmét arra, hogy gondoljanak a bajra.
(16.10)
Mindent összevetve: Magyarországon nincs járványveszély. Ha behurcolnak ide kolerát - ami természetszerűleg előfordul, nem lehet kiszűrni a határon -, izolálni lehet a beteget, és meg lehet akadályozni azt, hogy járvány kialakuljon. Ehhez az kell, hogy ennek a betegségnek a fontosságát ne túlozzuk el, de ne is bagatellizáljuk. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)