Kovács Pál (MSZP)
DR. KOVÁCS PÁL népjóléti miniszter: Köszönöm, elnök úr.
Tisztelt Ház! A vitában elhangzottak közül csak két dologra szeretnék reagálni. Az egyik: vajon azzal a döntéssel, amelyet a nyáron egy országgyűlési határozat nyomán a parlament hozott, nem az volt-e a koalíció célja, hogy a nyugdíjemelésnek ezt a visszamenőleges döntését felhasználja választási célokra? Erre az én válaszom természetszerűleg az, hogy július közepén sem a parlament, sem a koalíció, sem a kormány nem tudta azt, hogy vajon novemberben, decemberben vagy októberben lesznek-e a választások.
Mint ismeretes, ennek a döntésnek elsőrendűen az volt a célja, hogy tájékozódjék az akkor még fel sem állt vagy néhányórás kormány arról: milyen anyagi lehetőségei vannak.
A másik felvetés, amelyet Lányi képviselő úr tett, arról szól, hogy el kellene már egyszer a nyugdíjemelések kérdését dönteni úgy törvényben, hogy ne legyen ebből minden esztendőben egyszer vagy kétszer politikai csatározás a parlamentben. S ebben Lányi képviselő úrnak tökéletesen igaza van. Egyszer már el kellene jutnunk egy olyan nyugdíjtörvényhez, amely átlátható, előre tervezhető a nyugdíjas számára, és indexálja a nyugdíjakat, de úgy, hogy valójában ne a költségvetés és a politikai akarat mindenkori állapotától függjön csupán.
Jó lenne, ha ilyen nyugdíjrendszert tudnánk csinálni.
Beérkezett ehhez az országgyűlési határozathoz néhány módosító indítvány, amelyek egy részénél a Népjóléti Minisztérium nevében a bizottsági ülésen levő képviselőnk támogatását adta. Mégis azt kell mondanom, tisztelt Ház, hogy ezekről az országgyűlési határozatokról a szavazásnál nekem a kormány nevében azt kell mondanom, hogy nem támogatja a kormány.
Indokolására a következőket tudom felhozni:
A törvény, amely a nyugdíjemelésekről szól, kimondja, hogy a nyugdíjakat hogyan kell indexálni a nettó átlagkeresetekhez. Az országgyűlési határozat, amelyet a nyáron hozott a parlament, a kormánynak adta a feladatot, hogy a nyugdíjszerű ellátások emeléséről intézkedjék. Ezt meg is tette a 111/94. Korm. számú rendeletben.
E rendelet kimondta, hogy szeptembertől a nyugdíjszerű ellátásokat milyen mértékben lehet emelni. Amikor a Népjóléti Minisztérium képviselői ezekre az indítványokra igent mondtak a bizottságban, nem tudtuk azt, hogy ezeknek az indítványoknak az anyagi konzekvenciái milyenek. Ma tudjuk, hogy ez 1,4 milliárd és a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ennek az 1,4 milliárdnak - itt kizárólag állami költségvetésből finanszírozott ellátásokról van szó - nem látható a fedezete.
Mindezek alapján, a kormányfővel való tárgyalás után mondhatom a kormány nevében azt: a kormány élni fog azzal a lehetőségével, hogy a nyugdíjszerű ellátások emeléséről nem a parlament döntött, hanem kormányrendelet útján történt az előző alkalommal is, történjék ezután is így. Megnézi tehát a kormány, hogy a szociális bizottság módosító indítványa hogyan teljesíthető, milyen költségvetési feltételei vannak, megvannak-e a pénzügyi feltételei és ha igen, akkor kormányrendeletben - úgy, ahogyan döntött szeptemberben is, illetve augusztus végén - dönt a visszamenőlegességről.
Ez az oka annak, hogy a szavazásnál ezekre az indítványokra kénytelen vagyok nemet mondani - azzal tehát, hogy a kormány megnézi ezeknek az ellátásoknak a visszamenőleges finanszírozási lehetőségeit és erről kormányrendeletben fog dönteni.
Köszönöm elnök úr. (Taps.)