Mécs Imre (SZDSZ)

1994. október 3.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Sepsey Tamásnak a felszólalása miatt kilendülök az eredeti elképzelésemből, és szeretnék hozzáfűzni néhány dolgot az ő felszólalásához. Nagyon sajnálom, hogy egy ilyen rendkívül fontos, és emberek tízezreit - sőt azt kell mondanom: százezereit - érintő, igen keserves kérdésről, igen sok igazságelemet fölhozva, nem a megfelelő módon beszélt itt a Házban, és ezt én - mint a kárpótoltak egyike - rossz néven veszem. Ez egy nagyon súlyos kérdés, nagyon keserves kérdés, nagyon sok esett, szegény öregembernek, kisembernek, asszonynak a keserve ez: az, hogy a kárpótlási jegyek árfolyama egyre lejjebb süllyed, már azt hiszem, 41 százalék körül van, annak a kárpótlási jegynek az árfolyama, amelynek az alapértékét 1989-ben a Pénzügykutató Részvénytársaság állapította meg, az akkori fizetéseknek és az akkori jövedelmi viszonyoknak megfelelően. Ez öt évvel később annak is a 41 százaléka - ez egy rettenetes dolog. Erről csak komolyan szabadna beszélni, és nem fölhasználva arra, hogy méltatlan módon piszkálják Békesi pénzügyminiszter urat, vagy a miniszterelnök urat. Le kell ülnünk, és tisztáznunk kell.

Hadd mondjam el azt, hogy az előző parlamentben - ebben a parlamentben - több ízben fölszólaltam emiatt. Több ízben kértem az akkori kormányt, hogy igenis, a privatizációs kínálat növelésével biztosítsák, hogy a kárpótlási jegyek megközelítsék a névértéket. Több ízben történt ez, és igen határozottan mondtam ezt. Nem történt meg. Egy rossz örökségként kapta a mostani kormánykoalíció és a kormánypárt ezt a kérdést, de meg kell oldani, és ezt közösen kell megoldani, és nem cinikus, szurkálódó hangon, hanem olyan hangon, ami tárgyalóképes, és ami lehetővé teszi, hogy ezt a nehéz kérdést megoldjuk. Igenis, meg kell oldani, tűrhetetlen a helyzet, hogy kisemberek, szerencsétlen öregemberek éjjel-nappal aludjanak a különböző részvénycsere-akciók alkalmával a földön, vagy keseregjenek, vagy egész egyszerűen neppereknek eladják fillérekért a kárpótlási jegyüket.

(19.10)

Ez megérne egy sokkal komolyabb és emeltebb hangú hozzászólást, és javaslom is, hogy ez így történjék meg. És meg vagyok győződve, hogy úgy miniszterelnök úr, mint a pénzügyminiszter úr komolyan gondolják azt, hogy a kárpótlási jegyek értékét fel kell javítani, tisztességes mértékben, és el kell számolni, le kell zárni ezt a keserű kárpótlást. Akárhogy történt, a kárpótlási jegyek értékét fel kell majd emelni és biztosítani kell erre a fedezetet. De meg kell találni, hogy miképpen és hogyan. Elnézést kérek, hogy eredeti szándékomtól eltérően ezt elmondtam.

Ami felszólalásra késztetett, az a Magyar Honvédség rendkívül nehéz anyagi helyzete. Erről már több felszólalást is hallott a tisztelt Ház. Nem kívánom ezeket megismételni, hanem kis mértékben tudnánk javítani a honvédség helyzetén, ha a pótköltségvetésről szóló T/60-as számú törvényjavaslatban egy kis mértékű módosítást eszközölnénk.

Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a módosítás nem érinti a törvényjavaslat összegszerűségét. Tehát a főkönyvi egyenleget nem érinti, nem arról van szó, hogy kevesebb elvonást szeretnék javasolni ebben a módosító indítványban a honvédségtől. Tudomásul kell vennünk, hogy nehéz helyzetben van az ország, és átmenetileg másképp nem tudjuk az ország finanszírozását, likviditását biztosítani. De van egy olyan lehetőség, hogy ha a Honvédelmi Minisztérium a honvédség és a minisztérium területén lévő bevételeiből, miután teljesítette azt a kötelezettséget, amit a pótköltségvetés előír, a fennmaradó összegeket központosítva felhasználhatná társadalombiztosítási kötelezettségeinek és működési kiadásának fedezetére.

A pótköltségvetés 8. §-ának (2) bekezdése írja elő, hogy a központi költségvetési szervek bevételeit a 9. számú mellékletben meghatározott befizetési kötelezettség terheli. Ezt a pontot szeretném kiegészíteni egy új (3) bekezdéssel, amely szerint a "Honvédelmi Minisztérium" fejezet befolyó bevételeit a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége teljesítése után, azok forrásától függetlenül, az 1994. évben átmeneti jelleggel központosítva a "Honvédelmi Minisztérium" társadalombiztosítási kötelezettségei és működési kiadásai fedezetére felhasználhatja.

Ez arra sarkallná a Magyar Honvédség vezetőit és a Honvédelmi Minisztérium tisztségviselőit, hogy megpróbálják a bevételeiket növelni, a bevételeiket központosítani és ebből a központosított alapból a társadalombiztosítási kötelezettségeiket teljesíteni.

Eléggé köztudott sajnos: olyan helyzetbe jutott a Magyar Honvédség, hogy sok helyen nem tudják a villanyszámlákat, a közüzemi számlákat fizetni, nemhogy javítani a kaszárnyákat vagy megfelelő életviszonyokat biztosítani a katonáknak, de veszélybe került az is, hogy a köztartozásokat megfizessék. E módosító indítvány elfogadása - amely, hangsúlyozom, nem érinti a pótköltségvetés egyenlegét, csak egy belső központosítást tesz lehetővé - segítene a honvédségen, mérsékelné a bajokat. Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el indítványomat. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)