Paszternák László (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban számtalanszor tapasztalhattuk, hogy egy törvénytervezet kapcsán a Ház különböző oldalairól módosító indítványok olyan jó szándékkal születnek, hogy azt a törvényt, ami éppen napirenden van, föl lehet használni egyéb, más, a törvényalkotás más részében kívánatos módosításokra, illetve azokat a hiányokat pótolni ennek az éppen aktuális törvénytervezetnek a kapcsán.Itt, a Bérgarancia Alap tárgyalásánál, illetve a módosító indítványok benyújtása kapcsán is tapasztalhattuk ezt: ugyan valóban van egy sor olyan kérdés, amelyik a foglalkoztatási törvény, van egy sor olyan kérdés, amelyik a csődtörvény kapcsán belátható időn belül törvénymódosítást igényel - sőt van is szándék ennek a megtételére -, mégis azt kell mondani, hogy a Bérgarancia Alap törvényhozásánál vagy törvényi megalkotásánál ezeket a kérdéseket nem lehet figyelembe venni.Úgy hiszem, hogy amit a pénzügyminiszter úr és a bizottság nevében Filló Pál képviselő úr elmondott, azon túl néhány dologra szavazás előtt - vagy mielőtt ajánlanám a frakciónk nevében elfogadásra a törvényjavaslatot - muszáj felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy nem néhány hetes kérdésről van szó, hanem olyan ügyről, amelyik, ha 1993 elején született volna meg, illetve lett volna a parlament előtt, akkor sem lett volna késő, hisz tudjuk nagyon jól, hogy idejekorán az előző kormány, illetve a parlament döntött arról, hogy az állami hozzájárulás mértékének meghatározásával egy ilyen alap létrehozását elősegíti.Azt is tudjuk, hogy - mint ahogy a pénzügyminiszter úr említette - a munkaadói járulék ilyen irányú bevezetésével egy ilyen alap megteremtése, illetve feltöltése folyamatosan biztosított. Az már csak egy történelmi visszatekintés kérdése lehet, hogy vajon az előző kormány miért nem érezte kötelességének, hogy esetleg, mihelyst ezek a pénzeszközök rendelkezésre állnak, azonnal a parlament elé terjessze, hogy végrehajtható legyen, illetve azok, akiknek ebből a pénzalapból részesedniük kell, hozzá is jussanak ezekhez a pénzekhez. Tehát egy mulasztást kell pótolnunk. Én azt javasolom, hogy a parlament minél előbb pótolja ezt a mulasztást, és lehetőleg a holnapi nap folyamán erre vonatkozó döntését hozza meg.A másik kérdéskör, amit fontosnak tartok megemlíteni az, hogy tudniilik - mint szóba került Mádi képviselő úr által is - a munkaadói szervezetek, illetve a munkaadók olyan mértékben terheltek különböző járulékokkal, amit most már nem kívánatos egy ilyen hozzájárulással tovább terhelni. Szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat, hogy amikor a munkaadói szervezetek és a munkaadók hozzájárulása a szolidaritási járulékban 7,5 százalékról 5 százalékra csökkent, akkor 0,3 százalékot kellett ebbe az alapba befizetni. Megítélés kérdése, hogy valóban sok-e ez az 5 százalékos járulék. A másik viszont: 2,5 százalék fejében 0,3 százalékot fizetni, úgy hiszem, nem volt akkora teher, amit itt érdemes lenne külön vita tárgyává tenni. Egyébként szeretném megjegyezni, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadók mindenféle befizetés-mértéktől elzárkóztak, és a bizottsági vitában ezt ugyancsak szóvá tették, és továbbra sem értenek egyet semmiféle ilyen hasonló hozzájárulással, holott - mint az elhangzott - Európában, különösen azokon a területeken, ahol a piacgazdaság, a versenyhelyzet, a versenyszféra esetleges problémái a munkaadóra nézve olyan konzekvenciákkal járhatnak, mint amilyeneket tapasztalunk - ott nem kérdés, ott ezt a kötelezettséget vállalniuk kell, és vállalják is.Tisztelt Képviselőtársaim! Egy másik összefüggés, amit a figyelmükbe szeretnék ajánlani: pénzügyminiszter úr is említett számokat. Én azt szeretném mondani - és ez egész pontos szám -, hogy két éve 20 537 felszámolást kezdeményeztek ebben az országban, tehát '93. január 1-je óta. Ebben az időben közzétettek 6 390 felszámolást, és érdemi befejezése 2 300-nak következett be a mai napig. Tehát ezekből a számokból lehet látni, hogy jóval több, mint a fele az eseteknek még nem fejeződött be, és kiszámíthatatlan teljesen, hogy az itt foglalkoztatottak vajon milyen módon és mikor kerülnek szembe ezzel a problémakörrel, amivel most ez a törvénytervezet foglalkozik. Tehát nem hiszem, hogy ennek az aktualitását, illetve a tartalmát bármilyen más összefüggés vizsgálata kapcsán meg lehetne kérdőjelezni. Egy szempont szerint ez valóban elképzelhető lenne, mégpedig az, hogyha a törvényesség alapján közelítjük meg ezt a kérdést, akkor ez a parlament csak egy döntést hozhatna: hogy tudniillik valamennyi ledolgozott munka után a munkavállalót az esedékesség napján a munkabér teljes egészében megilleti. Mivel ezt nem tudjuk teljesíteni most, csak azt, hogy a minimálbér négyszerese erejéig, és azt is körülbelül egy hónap késéssel tudjuk teljesíteni a törvénytervezet alapján - és az alap nagysága is természetesen, mivel nem kiszámítható, hogy milyen igények jelennek meg a következő időszakban, a törvény elfogadása után -, ez valóban indokolttá teszi azt, tehát szerintem szükséges, hogy a parlament belátható időn belül, ezeknek az összefüggéseknek a vizsgálata kapcsán térjen vissza, értékelje egyrészt, hogy valóban, milyen ez az intézmény, amit ez a törvény létrehoz, és milyen hátteret tudnak ezek a pénzeszközök nyújtani, amelyeknek a nagyságrendjét eddig megismerhettük. Azzal a felvetéssel kapcsolatban pedig, amelyik jogosan fölvetődik, hogy tudniillik óriási teher nehezedik vagy zúdul a törvény elfogadása után mindazokra, akik itt jogosítványokat szereznek, és nem tudják kellőképpen majd ellenőrizni az igényeket, illetve az odaítélt pénzeszközök fölhasználását, annak jogosságát, és hogy ezek az elherdált és soha vissza nem térített pénzek problémát is okozhatnak, ezzel szemben azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy ez visszatérítendő pénz, ez nem egyszer és mindenkorra odaítélt. A törvénytervezetben megítélésünk szerint kellőképpen garantált ennek a visszafolyása, illetve a behajthatósága. Mindezek alapján, tisztelt képviselőtársak, szeretném a frakciónk nevében a törvénytervezetet - a módosító indítványokkal - elfogadásra ajánlani, és minél előbb megtesszük, annál gyorsabban pótoljuk a korábban már elmulasztottakat, illetve azt, hogy még egyszer ne kelljen gyárakat foglalni bérkifizetésért, ne kelljen tüntetést, ne kelljen sztrájkokat szervezni a munkavállalóknak. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)