Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslatra hívom fel szíves figyelmüket, amelynek a magyar jogtörténetben jelentős előzményei vannak: már 1911-ben az akkori polgári perrendtartás nagyon részletesen szabályozta ezt a jogintézményt és ennek az eljárását. A második világháborút követő időszak jogszemléletével nyilván nem fért össze a magánjogi természetű bíráskodás, ezért maga az intézmény háttérbe szorult: a polgári perrendtartás csak megemlítette a választottbíráskodást, de részleteiben nem szabályozta, és erőteljes korlátok közé szorította.Az elmúlt esztendőkben bekövetkezett változás kiszélesítette a választottbíráskodás lehetőségét, elsősorban az anyagi jog oldaláról tágította a korábbi szabályozást. Említésre méltó, hogy a tőzsde mellett működő állandó választottbíróság, amelyet az úgynevezett értékpapír-törvény hozott létre 1990-ben, működni kezdett: a választottbíróság az értékpapír-forgalmazók közötti, valamint a tőzsdén jegyzett értékpapírok kibocsátói és forgalmazói között keletkezett, a törvény hatálya alá tartozó értékpapírokkal kapcsolatos jogvitákban jár el.(9.20)Más jogszabályok is tovább szélesítették a választottbíróság működésének lehetőségeit. A koncessziós törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény lehetőséget adott a választottbírósági eljárás kikötésére a tagok egymás közötti jogvitáiban.A Ptk. 1993. évi módosítása az állami bíróságok mellett egyenrangú alternatívaként jelölte meg a választottbíráskodást a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban. Tehát, tisztelt Országgyűlés, a jogfejlődés, a szabályozás fejlődése, mint látható, egyre több jogszabályban jelenítette meg a választottbíráskodást, és éppen ezért vált szükségessé, hogy átfogó és egységes szabályozást alkossunk meg. A szabályozás tartalmának kialakítása többéves időtartamot igényelt. Ebben részt vettek a téma legjobb magyar szakértői, és a javaslat már az előző kormány tevékenységének időszakában elkészült. Az új kormány hivatalba lépését követően ezt a törvényt fontossága miatt teljes egészében, változatlan formában terjeszti a Ház elé, hiszen ennek szakmai előkészítése minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek, a szabályozás céljainak.A hazai hagyományoknak és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok követelményeinek megfelelően - most már sorra véve a törvény tartalmi elemeit - ezekben az ügyekben nyílik lehetőség a választottbíráskodásra: A törvény a kereskedelmi ügy fogalmát tartalmi oldalról nem határozza meg, csupán alanyi oldalról. Azt mondja ki a törvényjavaslat, hogy kereskedelmi ügyről akkor van szó, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, valamint hogy a jogvitának e tevékenység körében kell felmerülnie. Ez a meghatározás a kereskedelmi ügy fogalmának tág értelmezésére ad lehetőséget, és így lényegében a gazdasági szféra egészét felöleli. A választottbíráskodás kiköthetőségének további alapvető feltétele, hogy a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhessenek. Ebben az esetben a felek akár szerződésen alapuló, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy a jövőben keletkező vitáikat is a választottbíróság elé terjeszthetik. A tervezet nem érinti a külön törvény alapján létrehozott választottbíróságokat, így azok működésüket változatlanul folytathatják. Néhány, a polgári perrendtartás XV-XXIII. fejezetében szabályozott jogvitában azonban nincsen helye a választottbíráskodásnak: a házassággal, a személyi státusszal kapcsolatos jogvitákban, a közigazgatási határozatok felülvizsgálata körében, a munkaügyi perekben, a sajtó-helyreigazítási eljárásban. Ezen túl külön törvény szintén kizárhatja az adott jogvitát illetően a választottbíráskodást. A választottbírósági eljárás további feltétele, hogy a felek választottbírósági szerződést kössenek. A szerződés megkötésére a törvény széles körű lehetőséget ad, mivel például a választottbírósági szerződés megköthető más szerződés részeként is.A törvényjavaslat második lényeges tartalmi eleme, amire fel kell hívjam a tisztelt Ház figyelmét, hogy a választottbíráskodás kiköthetőségének szabályozása mellett - amely a jogintézményt megalapozza - elengedhetetlen része a törvényjavaslatnak az eljárási kérdésekről történő rendelkezés. E téren a javaslat hiánykitöltő jellegű. A szabályozás lényege az, hogy a törvény olyan alapossággal részletezze a választottbírósági eljárást, hogy az zökkenőmentesen lefolytatható legyen akkor is, ha a felek mindössze csak kikötötték a választottbíróság hatáskörét, de egyéb kérdésekről nem rendelkeztek. Természetesen, összhangban a választottbíróság jogi jellegével, a diszpozitív szabályozás következményeként a felek a törvény rendelkezéseitől eltérhetnek az eljárási szabályok többsége tekintetében. Harmadik lényeges tartalmi eleme a törvénynek, hogy a választottbíróság és a rendes bíróság viszonyára milyen szabályokat tartalmaz a javaslat.A bíróság döntései révén kettős funkciót lát el. Egyrészről a választottbíróság működőképessége érdekében továbblendíti a felek megegyezése hiányában holtpontra jutott választottbírósági eljárást, valamint ideiglenes intézkedést, biztosítási intézkedést rendelhet el a fél kérelmére, és jogsegélyt nyújt a bizonyítási eljárásban; másrészről jogorvoslati fórumként a törvényben meghatározott okok fennállása esetén érvényteleníti a választottbírósági ítéletet. Az érvénytelenítési okok lényegében eljárásjogi természetűek, illetve a magyar közrend érvényesülését biztosítják. Mint látható, a választottbíróság és a rendes bíróság viszonya ennek alapján nem versengő, hanem egymást kiegészítő jellegű.Negyedszer kell említenem a törvényjavaslatnak azt a jellegzetességét, hogy a törvénytervezet meghatározza a választottbírósági ítélet elismerését és végrehajtását oly módon, hogy a választottbírósági ítéletnek ugyanolyan joghatályt tulajdonít, mint a jogerős bírósági ítéletnek. Ez biztosítja, hogy a felek a végrehajtás szempontjából ugyanúgy biztonságban érezzék magukat, ha a választottbírósági utat választják, mint ha a rendes bírósághoz fordulnának. Ezért tehát a választottbírósági ítéletek végrehajtásában is az általános végrehajtási szabályok a mérvadóak és az irányadók. Amennyiben a választottbíróság ítélete a magyar közrendbe ütközik vagy a vita a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, a bíróság megtagadja a választottbírósági ítélet végrehajtását. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat kialakításában, az előkészítés során széleskörűen figyelembe vették a nemzetközi tapasztalatokat és követelményeket. A javaslat elsősorban az ENSZ nemzetközi kereskedelmi joggal foglalkozó szakosított bizottsága által 1985-ben elfogadott és a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló mintatörvény felépítését, szabályozási rendszerét követi; attól csak a magyar jogrend sajátosságainak érvényesítése érdekében tér el. A mintatörvény átvétele több szempontból is indokolt. Egyrészről azért, mert ez a mintatörvény - megalkotását követően - a nemzetközi választottbíróság, bíráskodás alapvető dokumentumává vált, és egyértelműen kijelöli az ezzel kapcsolatos joganyag fejlődési, fejlesztési irányait; másrészről pedig a mintatörvény elemeinek, konstrukciójának, szellemének átvételével közelítünk az Európai Közösség által kialakított joganyaghoz is. És itt kell említést tennem arról, hogy a javaslat kidolgozásában nagy szerepe volt Szász Iván professzornak, aki egyébként a modelltörvényt előkészítő ENSZ-bizottságot is vezette.(9.30)A javaslat egy törvényben és egységesen szabályozza a belföldi és a nemzetközi választottbíráskodást. Erre a megoldásra azért kerülhetett sor, mert a belföldi választottbíráskodásnak hazánkban gyakorlatilag nincs olyan hagyománya, így a nemzetközileg elfogadott szabályok átültetésének nem volt akadálya. Az e területen megnyilvánuló jogegység rendkívül előnyös a magyar gazdálkodó szervezetek számára, hiszen a hazai jog képmásaival találkozhatnak a világ fejlett országaiban.Végezetül szeretnék szólni arról, tisztelt Ház, hogy milyen előnyei vannak a választottbíráskodásnak. Ezek az előnyök a következőkben foglalhatóak össze: elsősorban a gyorsaság, a szakszerűség, az olcsóság, a barátságos eljárás. A gyorsaság egyrészről az egyfokú eljárásnak köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a választottbíróság mindig konkrét ügy elbírálására jön létre, így az állami bíróságokra jellemző túlterheltség ebben az esetben nem jöhet szóba. A választottbírákat a felek jelölik, így a speciális szakértelem követelményét messzemenően érvényesíthetik. Az eljárás annak ellenére olcsónak mondható, hogy a választottbírák tiszteletdíja általában jelentős, ugyanis a rövid eljárás jelentős költségmegtakarítást eredményez. Végezetül jelentős érv a végrehajthatóság kérdése is.A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a választottbíráskodást a felek gyakran részesítik előnyben valamely nemzeti bírósággal szemben. Ennek az az oka, hogy a külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtása általában véve is biztosított, mivel az ezt szabályozó New York-i egyezményhez mintegy 90 ország csatlakozott.A javaslat a nemzetközi ügyekben állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság kizárólagos hatáskörét írja elő. Erre azért van szükség, mert ez az a választottbíróság, amely a nemzetközi választottbíráskodás terén kellő tapasztalattal rendelkezik, és e tekintetben a térség egyik legmegbecsültebb és elismertebb intézménye.A külföldi kereskedelmi kapcsolataink fenntartásához fűződő nemzetgazdasági érdek azt indokolja, hogy a választottbíráskodás jelenlegi hazai kialakulásáig és megalapozódásáig az említett körben csak ez az intézmény járjon el.A törvény életbe lépése az állami költségvetésre külön terheket nem ró, és erre szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. A hatályos illetéktörvény alapján a választottbírósági eljárás is illetékköteles, így a hatás bevételi oldalon is jelentkezhet.A javaslat szerint állandó választottbíróságot az országos gazdasági kamarák hozhatnak létre. Mivel a választottbíróságok önfenntartók, ezért a kamarák számára is jelenthetnek bevételi forrásokat.Még egy előnyét szeretném hangsúlyozni a törvényjavaslatnak, amely szintén számottevő: elfogadása és bevezetése esetén a remények szerint a rendes bíróságok jelentős munkatehertől szabadulhatnak meg, ami felgyorsíthatja a gazdasági ítélkezést, és ez jótékony hatást gyakorolhat a gazdasági élet egészére.Úgy vélem, tisztelt Ház, hogy a felsorolt előnyök, a törvény megalapozottsága, a nemzetközi tapasztalatok felhasználása egyaránt a törvényt olyan színvonalúvá teszi, hogy méltán számíthat az előterjesztő a tisztelt Ház bizalmára. Kérem, hogy ezt a hosszú, éves előkészítő munkával kialakított törvényjavaslatot a Ház támogassa és fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)