Torgyán József (FKGP)

1994. október 10.

DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a választottbírósági eljárásról szóló törvény beterjesztése messze túlmutat magán a törvényen, és lehet, hogy önök közül egyesek túlzásnak fogják tartani, de állítom, hogy ez egy jogtörténeti jelentőségű beterjesztés, több ok miatt is.Azért tartom jogtörténeti jelentőségűnek a beterjesztést, mert mindenekelőtt egy politikailag kiélezett helyzetben, az exodus utáni pillanatokban került a Ház elé végre egy olyan törvény, amellyel tulajdonképpen mindenki egyetért és egy jelentős előrelépésnek tartja. Tehát egyértelműen politikailag feszültségoldó ez a törvény. Ennek következtében arról boldogság itt szólni.A másik, amit ki kell emelnem, hogy azért jogtörténeti jelentőségű ez az előterjesztés, hiszen egy olyan elavult szerkezetű jogi konstrukcióba nyúl bele - merem állítani, a harmadik évezred eszközeivel -, ami feltétlenül az egész jogfejlődésünkre kihatással lesz.Ezért a Független Kisgazdapárt szeretné külön is megköszönni, nemcsak dr. Szász Ivánnak, hanem úgy gondolom, az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő osztályának, és itt nem feledkezünk meg a korábbi kormányzat igazságügyi kormányzatáról sem, amely ezt a törvényjavaslatot kidolgozta.Úgy gondolom, ha azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy az új alkotmány kidolgozásának pillanataiban került beterjesztésre ez a törvénytervezet, akkor még inkább jelentősnek kell azt megítélnünk. Hiszen az új alkotmány megalkotása iránti igényt már a korábbi parlament országgyűlési határozatban mondotta ki, és nem ismerek egyetlenegy pártot sem, amelynek a programjában ne szerepelt volna. Magának a Független Kisgazdapártnak a programjában is szerepel az új alkotmány megalkotásának igénye, már a korábbi parlamenti ciklus alatt is kezdeményezőleg léptünk fel. Erről most azért kell szólnom, mert szerepel a mi programunkban a választottbírósági eljárásról szóló törvény is, mégpedig a '92 őszén kiadott programtervezeteink egy részét képezi az ezzel kapcsolatos kisgazda igény megfogalmazása. S ha figyelembe vesszük azt, hogy egy elavult jogi szerkezetbe való belenyúlás feltétlenül olyan helyzetet teremt, amikor hirtelen felgyorsul az igény annak érdekében, hogy egy valódi modernizált jogi szerkezetet hozzunk létre az elavult helyett, akkor azt kell mondanom, hogy egy olyan ösztönző hatása is lesz ennek a most beterjesztett törvénynek, amelyre mindenképpen fel kell hívnom a figyelmet.Ami azonban mindezek fölött áll még az én szememben: számos alkalommal hangsúlyoztuk itt a Házban is, és a Házon kívül is, hogy az egész magyar jogalkotás rákfenéje: úgy cselekszik többnyire, hogy idegen elemeket átvesz, beültet a magyar jogba és a magyar elemek kimaradnak a törvényből.Ez egy olyan javaslat, amelyet most az igazságügyi kormányzat beterjesztett, ahol megvannak a magyar elemek - ez rendkívül lényeges -, és ugyanakkor a nemzetközi magánjognak olyan modern elemeit is beemelte egyben ebbe a törvényjavaslatba, amely nagyon nagymértékben elősegíti az európai integrációs törekvéseinket.Tehát úgy gondolom, hogy egyáltalán nem túlzok akkor, amikor azt mondom, hogy valóban jogtörténeti jelentőségű ez a beterjesztés.Talán még külön kiemelhetném azt a tényt is, nem véletlen, hogy az Ügyvédi Kamara és a Gazdasági Kamara is már elkezdte a veszekedést, hogy ki lehet a választottbíró, hiszen fölismerte a Gazdasági Kamara is és az Ügyvédi Kamara is ennek a törvénynek a korszerűségét. S én úgy gondolom - anélkül, hogy természetesen a részletes vita elemeit már az általános vita vezérszónoki részében felvetném -, hogy szóhoz sem szabad engedni jutni azt a gondolatot, hogy most meg a Gazdasági Kamara sajátítsa ki magának a választottbírósági eljárást, hiszen az egész törvénynek az a lényege, hogy igen széles kapukat nyit ki a jog különböző elemei előtt és nem jogi elemek előtt is, erre külön ki fogok térni még a felszólalásomban.(10.00)Ha most a versenyhelyzetet kiiktatjuk a törvény megalkotásakor, akkor megint a régi, beszűkült, rossz szerkezetű jogrendet fogjuk fönntartani, tehát az én megítélésem szerint egyértelmű, hogy minél szélesebb körben fogjuk kinyitni a kapukat, annál inkább jó lesz ez a törvény. Azt nem tartom indoknak, hogy adott esetben egy ügyvéd azért ne lehetne választottbíró, mert hiszen valaki nem lehet egyszerre - a Gazdasági Kamara álláspontja szerint - ügyvéd is meg bíró is. Ha egyszer ügyvédként olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy választottbíróként a feleknek megfelel, akkor ne mi zárjuk be előtte a kapukat, hanem adjuk meg ezt a lehetőséget; ezért tehát ebben a vitában nem a meghallgatás a lényeges, hanem az elvi álláspont kialakítása. Ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a versenyhelyzetet ezen a területen is növelnünk kell, akkor szóba sem kerülhet, hogy mondjuk, az Ügyvédi Kamara előtt bezárjuk a kapukat, hiszen a törvénynek még egy további jelentősége az is - amire nem tudom, hogy igen tisztelt képviselőtársaim mennyire figyeltek fel és mennyire nem -, úgy hozunk be egy rendkívül modern elemet az igazságszolgáltatásba - amint azt az igazságügy-miniszter úr is kifejtette -, hogy egyrészt a bíróságok vállairól leveszünk egy terhet; de a másik, ami még lényegesebb: úgy veszünk le terheket és úgy modernizáljuk az egész eljárást, hogy nem kerül pénzünkbe, mert ha adott esetben a Gazdasági Kamara fogja a választottbíróság feltételeit megteremteni, akkor ők fogják ennek a költségfedezetét is előteremteni, ha az Ügyvédi Kamara egy konkurens választottbírósági szervezetet épít fel, akkor az ügyvédek fogják ennek a gazdasági feltételeit előteremteni. Úgy tudjuk tehát modernizálni a bírósági szerkezetet, hogy az nem kerül a Magyar Köztársaságnak pénzébe. Ez egy rendkívül lényeges elem.Ugyanakkor nem hallgathatok arról sem, hogy egy veszélyhelyzetet is kialakíthat a most benyújtott törvénytervezet, éppen az alkotmányozási folyamatra tekintettel, hogyha az igazságügyi kormányzat nem fogja felgyorsítani az egész bírói szerkezet modernizálásának kérdését, mert ebben az esetben előre be fogja szűkíteni az új alkotmány elfogadásával a kereteket. Rendkívül fontosnak tartjuk tehát, hogy még az új az alkotmány elfogadása előtt az egész bírói és igazságügyi szerkezetet modernizálnunk kell, mégpedig olyan jelentős mértékben, hogy például fel kell ismernünk azt a tényt, hogy nem elég a választottbíráskodás magyarországi megteremtése, hanem, mondjuk, a magánbíráskodás intézményét is nem sokkal később be kell vezetnünk, mint ahogy a választottbíráskodást bevezetjük. Mert hogy mondjak egy példát, adott esetben, ha ketten kötnek egymással valamiféle szerződést egy gazdasági ügyletet tekintve, akkor miért kelljen nekik a hosszú procedúrát végigjárniuk, miért ne lehetne adott esetben, mondjuk, a magánbíráskodás keretein belül akár 48 óra alatt elintézni az egész kérdést, és újabb 48 óra alatt végrehajtani, mert ilyen lehetőségek is vannak. Az egész jogrendünk modernizálásakor látni kell, végre észre kellene vennie a Háznak, hogy egy dolog az igazságszolgáltatás, és más dolog a jogszolgáltatás - tessék a kettőt különválasztani egymástól! -, és sok egyéb tényt is figyelembe kellene vennünk.A bírósági szerkezet gyors korszerűsítése létkérdéssé változott tehát, mert ha nem fogjuk ezt gyorsan megtenni - s erre felhívnám az igen tisztelt igazságügy-miniszter úr figyelmét -, akkor ez az alkotmányozási folyamatot fogja veszélyezteteni, vagy pedig az alkotmányozási folyamat keresztülerőltetésével a retrográd tényeket fogja konzerválni, és ilyen módon mindenképpen hátrányává fog válni az igazságügyi szerkezet egész modernizálásának.Természetesen nem lehet úgy szólni törvényről, hogy annak az általunk észlelt hiányosságairól ne tennénk említést. A törvénytervezet egyik hiányosságaként talán azt a tényt kell felhozni, hogy nem teszi lehetővé a polgári perrendtartás szerinti úgynevezett különleges eljárásokban lefolytatott eljárások választottbírósági eljárásba való beemelését. Ha itt nem is a teljes spektrumára gondolok ezeknek a kérdéseknek, de mindenképpen szeretnék utalni arra, hogy mondjuk, a munkaviszonyból származó szövetkezeti tagság kérdésében való döntést nem tudom, miért kellene a rendes bíróságok hatáskörében meghagyni, miért ne lehetne adott esetben ezt a választottbíróság keretei közé átengedni; vagy mondjuk, a fizetési meghagyásos eljárást, amely egy olyan peren kívüli eljárásként induló ügy, ahol éppen a gazdasági viszonyok felgyorsult mivoltára tekintettel lenne célszerű a választottbíráskodásra átengedni ezt a területet vagy pedig a magánbíráskodást rendkívül gyorsan behozni. Ez lenne a másik megoldás. Vagy azt sem értem, hogy mondjuk, a házassági, vagyonjogi kérdésekben miért ne lehetne ilyen módon egy sokkal hatékonyabb, sokkal gyorsabb, a feleknek sokkal kisebb megrázkódtatást előidéző megoldást találnunk. Én tehát úgy gondolom, hogy e rendkívül jó törvénytervezetnek ez az egyik kis hiányossága. A másik, ami feltétlenül megemlítendő, az a nemzetközi választottbíróság intézményrendszerének olyan meghonosítása Magyarországon, ami tulajdonképpen az egész jogrendünket alapvetően és rendkívül merészen érinti. Így az egyik elem, amit szeretnék hangsúlyozni, hogy külföldi is lehet választottbíró. Rendkívül lényeges áttörése ez a mi egész merev jogrendünknek, és mindenképpen nagyon fontos az európaivá tételt, az európai integrációt tekintve, mert a mi politikusaink joggal hivatkozhatnak arra, hogy Magyarország a környezetét annyival megelőzte már, hogy íme, egy ilyen jogi előrehaladással is büszkélkedhet, ami a többi ország esetében még szóba sem került.Hasonlóképpen rendkívül jelentősnek tartom azt a megközelítési módot is, hogy a jogi fetisizálást megszünteti. Ezt annak ellenére mondom, hogy az előbb épp az Ügyvédi Kamarák választottbírósági alakítási lehetősége mellett álltam ki, de ez a törvény annyira jó, hogy például nem köti ki a jogi végzettséget ahhoz, hogy valaki választottbíró legyen, mert ha valaki megfelel a feleknek anélkül, hogy jogi végzettsége lenne, akkor már miért akadályozná meg a jogalkotó ebben a szándékában?! Ez első ízben történik meg a magyar jogalkotás frontján, hogy az életnek ezt a természetes követelményét a törvény ilyen módon merészen tudomásul veszi.(10.10)Adott esetben ugyanis mondjuk mezőgazdasági szakértelemre vagy mérnöki szakértelemre van szüksége a feleknek. Gondoljanak arra, hogy mondjuk a szabadalmi ügyvivőknek mi a szerepe a jogászokhoz képest. Egyértelműen az, hogy a szabadalmi ügyvivő a jogász helyett is elvégzi a munkát. Tehát úgy gondolom, ez a törvény rendkívül jó abból a szempontból, hogy ilyen alapvető jogelveket áttör, mint amelyeket az előbb felemlítettem, és azt hiszem, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor e törvény jelentőségéről beszélünk.A következő elem, amiről még néhány mondatot szólnék, hogy egész jogrendünkben megoldatlan a bírói tévedés következményeinek felszámolása, és ezen a helyzeten rendkívül szellemesen és rendkívül egyedi megoldással próbál segíteni ez a törvényjavaslat. Nevezetesen akként, hogy az 1958-ban megfogalmazott New York-i egyezmény bizonyos elemeit átveszi és szinte egy az egyben behozza a mi választottbírósági eljárásunkba. Így külön kiemelném az elismerés és a végrehajtás megtagadását átvevő okoknak a New York-i egyezményből a magyar jogrendszerbe való átültetését, ami kétségkívül a bírói tévedés következményei feloldásának irányába ható tényező.Ezzel együtt úgy gondolom, ez a rendelkezés nem elegendő ahhoz, hogy a bírói tévedés következményeit teljes egészében kiiktassa. Ha szabad, itt megint az igazságügy-miniszter úr és a törvényalkotók figyelmét felhívnám arra, hogy a semmítőszéket mindenképpen vissza kellene állítani. A bírói tévedés következményei ma olyan mértékben sújtják az állampolgárok - sajnos, ki kell mondjam - százezreit, hogy végül is a jövőt illetően kevés a magyar jogrendben ez a pici kis réstörés, amely a választottbírósági eljárásról szóló törvényben benne van a New York-i egyezmény egyes rendelkezéseinek a magyar jogba való beemelése következtében. Tehát a Független Kisgazdapárt részéről javasoljuk az igazságügyi kormányzatnak, hogy gondolják végig a semmítőszék felállításának szükségességét, vagy esetleg ezen az úton valamilyen más továbbhaladási lehetőséget. De semmiképpen nem szabad hagyni a bírói tévedés következményeit úgy bekocsonyásodni, ahogy az jelenleg is van.A törvénnyel kapcsolatban még külön kiemelném, hogy talán hiányossága a törvénynek, hogy nincs eléggé kicsiszolva az a része, amely a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazhatóságával kapcsolatos, tehát amikor a különleges eljárás rendes bírósági eljárásba megy át. Tudniillik itt rendkívül fontos, hogy az egész választottbírósági eljárás messzemenően gyorsabb megoldásait nehogy a rendes bírósághoz való visszautalás bármilyen módon veszélyeztesse. Vannak ugyan ez ellen ható előírásai ennek a jogszabály-tervezetnek, de nem tartjuk ezeket elégségesnek. Ezért, ha lesz rá időnk, megpróbáljuk kifejteni ezt a véleményünket módosító indítvány keretein belül is.A másik terület, amiről még külön kellene szólnom, a végrehajtásnak az a sajátossága, hogy amikor befejeződik a különleges eljárás, tehát a választottbírósági eljárás, akkor visszakerül a végrehajtási eljárásba, tehát a választottbírósági eljárás, amely európai, visszakerül egy még messze nem európai rendes jogi menetbe, végrehajtási rendbe. Akinek jelenleg rendes bírósági eljárása és végrehajtása van folyamatban, az tudja, hogy a mi végrehajtási jogunk mennyire elavulttá vált és mennyire nem sikerült a harmadik évezred követelményeihez felgyorsítani az egész végrehajtásunkat.Különösen fájdalmas ez a választottbírósági eljárás tekintetében, hiszen a választottbírósági eljárás befejezése után átkerül a rendes bírósági hatáskörbe. Itt talán azt emelném ki, hogy a bírónak még olyan joga is lesz, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ítélet a magyar közrendbe ütközik, akkor nem fogja kiállítani a végrehajtási lapot, nem fogja a végrehajtást lefolytatni, ami viszont veszélyezteti az egész választottbírósági eljárást. Mert adott esetben egy, a feleknek megfelelő ítélet után - hiszen a felek az eljárás közben nem kifogásolták meg a választottbírósági eljárást -, végül is az egész procedúra befejeződésekor előlről lehet kezdeni az egészet azért, mert valamely bíró majd úgy fogja látni a rendesbíráskodás menetein belül, hogy a végrehajtási lapot nem állítja ki. Végig kellene gondolni, hogy beilleszthető-e ez az elem a rendkívül modern választottbírósági eljárásról szóló törvény menetébe.Összegzésként a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében nemcsak egyszerűen elfogadásra ajánlom ezt a törvényt, hanem szeretném a beszédemet ismételten köszönettel befejezni azért, hogy végre eljutottunk a magyar jogalkotásban addig, hogy ha lehet, talán még gyorsabb tempót diktáljunk az egész átalakulási folyamatnak, amely ugyan számos területen megrekedt, de ezen a területen kitörési pontot látunk. A Független Kisgazdapárt az ilyen törvényeket most is és máskor is boldogan fogja megszavazni. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)