Bogárdi Zoltán (MDF)

1994. október 16.

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nehéz helyzetben van a képviselő, mert egy olyan törvényt tárgyalunk, amelyre úgy érzem, politikai állásfoglalástól függetlenül mindenki igent mondana már arra, hogy tárgyaljuk meg, alkossunk véleményt ebben az ügyben, és hozzuk meg a döntést. Arra, hogy milyen legyen ez a döntés, most nem tudok igent vagy nemet mondani, tekintve, hogy rendkívül szűk idő állt rendelkezésre arra, hogy ezt a törvényt megtárgyaljuk azokkal, akikre vonatkozik.

Nagyon meglepett bennünket, amikor az érdekképviseletek úgy nyilatkoztak, hogy erről a törvényről nem hallottak. Nem egyeztettek velük. Létezik ugyanis Magyarországon egy Fűszerpaprika Terméktanács Egyesület, és nekik ezt a törvényt nem mutatták meg.

Tisztában vagyok azzal, hogy a jövedéki szabályozás nem paprikatermesztési kérdés. De gondolom, azt azért senki nem vitatja, hogy a termelők, feldolgozók, forgalmazók - mert ez az egyesület ezeket fogja össze - ebben érdekeltek, és minimum annyi elvárható lett volna, hogy velük egyeztessenek és a véleményüket kikérjék.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy itt az időtényező rendkívül fontos. Rendkívül fontos, mert kialakult egy nagyon kellemetlen helyzet a fűszerpaprika-fronton, és ez valamilyen orvoslást kíván.

Akkor, amikor ez a helyzet tulajdonképpen már egészségügyi veszélyeket is magában rejt, ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a pánikszülte törvényalkotás nem biztos, hogy sikerhez visz és nem biztos, hogy azt az eredményt érjük el vele, amit szeretnénk.

Az előbb említett terméktanács - nem akarok neki reklámot csinálni, csak tekintettel arra, hogy arra a termékre próbálunk most törvényt hozni, amivel foglalkozik, mindenképpen említést érdemel - a teljes termékskálát átfogja, a termelők, a feldolgozók, kis- és nagyfeldolgozók - egy ilyen terméknél nagyon fontos hangsúlyozni, hogy kicsi és nagy feldolgozók, mert ebben az országban a feldolgozókapacitás tulajdonképpen a két nagy feldolgozó oldaláról szinte száz százalékban lefedett, az, hogy ma nem így történik, más okokra vezethető vissza -, valamint a forgalmazók, és még a felhasználók is benne vannak ebben a szervezetben. 49 jogi és 30 természetes személy alkotja. Semmiképpen nem mondhatjuk azt, hogy kihagyható.

Nem felszólalásom végén teszem fel a kérdést, hanem most, és már most azt kérem, hogy ezen a feszes tempón engedjünk egy kicsit és ne zárjuk le az általános vitát a mai napon, halasszuk ezt a jövő hétfőre, ugyanis ez a bizonyos terméktanács rendkívüli ülést hívott össze csütörtökre, és várjuk meg az ő véleményüket, mit szólnak hozzá, milyen ötletekkel jönnek elő. Ugyanis ne feledjük: nekik ugyanaz a céljuk, mint nekünk. Mindenki egy biztonságos termelést - a termelő főleg -, egy szabályozott feldolgozást és egy ellenőrizhető kereskedelmet kíván, és természetesen egyidőben szeretné a piacait is megtartani.

Ennek a sok feltételnek így együtt semmiképpen nem felelhet meg egy olyan törvényjavaslat, amelyet az érdekképviselet nem látott. Adjuk meg nekik legalább azt az esélyt, hogy azt mondják, kérem szépen, ennek a lépésnek a harmadik lépésben ez lesz a következménye, ezt kérem, kedves parlament, ne tessék meglépni, mert nem a cél irányába visz. (Juhász Pál tapsol.)

Azt hiszem, a kormány mellélőtt a célnak, ugyanis azzal a terápiával, amivel a paprikapiacon kialakult helyzetet akarta kezelni, nem kezelhető ez a helyzet. De a kormány egy része erre már rá is jött. Ugyanis addig, amíg a kormány szupergyors tempóban a parlament elé terjesztette ezt a törvényjavaslatot, mi erre - már mint a parlament - csináltunk egy tervet, hogy ma lezárjuk az általános vitát, jövő héten a részletes vitát és utána szavazunk, ezzel párhuzamosan a bürokraták megtalálták a megoldást: már intézkedés történt arra, hogy a paprikafeldolgozók, -forgalmazók egy ideiglenes zárjegy vagy egy ilyen minőséget garantáló jegy ráragasztásával megindíthatják a paprika forgalmazását. Ez a mizéria, ami kialakult a piacon, ezzel kezelhető. Ez a zárjegy tanúsítja azt, hogy újraellenőrzött termékről van szó, ebből adódóan nagy valószínűséggel már nem veszélyes az egészségre.

Természetesen tudom azt, hogy minden hamisítható, de jelzem, a zárjegy is hamisítható lesz, mert más termékek esetében erre már volt példa.

(17.50)

És azt is szeretném - nyilván nem új senkinek se - elmondani, hogy a jövedéki termékkörbe bevonás nem jelent automatikusan minőségi garanciát. Nem arra szolgál ez az intézmény. Ez csak azt jelenti, hogy nagyobb odafigyelés van. Eredeti célja természetesen az adóbevételek garantálása, egy nagy adótartalmú termékről van szó. Egy visszakereshetőséget jelent, de magában nem garantálja a minőséget. Ehhez még egy nagyon szigorú ellenőrzést és egy nagyon kemény retorziórendszert kell beállítani, hogy az egész együtt működjék. Tehát semmiképpen nem tartom indokoltnak ezt a gyors tempót, az egy hét késedelem mindenképpen elviselhető. Ugyanis maga a törvény is az elfogadás után nyolc nappal lép hatályba, 45 nap türelmi időt ad, amíg a törvény bevezetése történik, tehát ez az egy hét semmit nem veszélyeztet, csak azt eredményezheti, hogyha nem kapjuk meg vagy nem adjuk meg, esetleg nem olyan törvény születik, amilyet szerettünk volna.

A mostani törvénynek egy hosszú távú megoldást kell megcélozni, és nem ezt a mostani helyzetet kezelni. Ez a hosszú távú megoldás pediglen azt jelentené, hogy ne fordulhasson elő ez a mostani helyzet, illetőleg ha előfordul, nagyobb biztonsággal történhessék meg a felelősök megtalálása.

Még egyszer kérem önöket, zárjuk le ezt a vitát jövő hétfőn, és akkor egy más helyzet lesz. Ezek az emberek megtárgyalják, és jelzem, ez nem egy homogén szervezet. Ha durvábban akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, hogy itt egy akolban van a bárány és a farkas. Egy társaságban vannak a nagyfeldolgozók, akiknek hajdanán monopolhelyzetük volt ebben a kérdésben. Jelezni szeretném egyébként, a paprikapiacon általános volt a harc mindig, valamikor ahhoz is engedély kellett, hogy valaki termelhessen. Tehát van egy ilyen követelés is. És a másik oldalon vannak azok a feljövő új cégek, amelyek versenyt szeretnének ezen a fronton, amelyek úgy érzik, hogy itt olyan profitról, sok esetben extraprofitról van szó, amiért ők igenis csatába hajlandók menni. Azt hiszem, ezeket lekaszálni nem volna célszerű most.

Mondom én ezt azért, mert egy gyors és nem végiggondolt törvénynek vannak veszélyei is. Említettem már, hogy most jelentek meg a kis- és középfeldolgozó üzemek, amelyek szeretnének a piacból részesedni, és semmiképpen nem kéne őket már eleve olyan helyzetbe hozni, amiben nem tudnak működni. Ugyanis azt tudnunk kell, vagy tudniuk kell, tudnunk kell mindannyiunknak, hogy egy szigorú, ebben a törvényben előírt adminisztratív követelménynek ezen kis-, középüzemek egy része, nem tudom, hogy mekkora része, majd meglátjuk, nem tud megfelelni. Eleve már be fogja fejezni a tevékeny-

séget.

Van egy másik, hogy privatizáció előtt vannak a nagy cégek. Nem tudjuk, hogy hogyan lesznek privatizálva, és a kormány ígéretei ezen a fronton veszélyt jelentenek. Nagy veszélyt jelentenek, mert ha bejön itt is az, amit hallunk, miszerint készpénzes privatizáció fogadható csak el, és ezen a fronton is az jön be, akkor a termelők kiszorulnak, akkor abból a bizonyos pénzből, amit a paprikafeldolgozás jelent, úgy érzik majd, hogy nem részesülnek, és igenis erőltetni fogják azt, ami nehéz. Nehéz, mert ma tudjuk, hogy a legjobb minőséget ezek a bizonyos nagyüzemek tudnák produkálni. De ha az érdek másfelé visz, akkor nem biztos, hogy a termék oda bekanalizálódik.

Csak az érthetőség kedvéért szeretném megemlíteni, hogy egy kiló őröltpaprika önköltségi ára körülbelül 300 forint. Ebből 150 a nyers paprika ára és 150 a feldolgozás, és ez a termék a piacon 700-800 forintért eladható, tehát érthető az az igyekezet, ami a termelők és a kisfeldolgozók oldaláról megnyilvánul. Ezt ők is szeretnék, mert megéri.

Nem tudom, elfogadhatók-e az érvek. Nem tudom, hogy a kormánypárti többség méltányolni tudja-e ezeket a kéréseket és hozzájárul-e ehhez az egy héthez. Ezt én kérem. Jelzem, a szakma megkérdezése nélkül a Magyar Demokrata Fórum nincs abban a helyzetben, hogy ehhez a törvényhez módosító indítványokat terjesszen be, olyanokat, amik ennek a javítását szolgálnák, mert úgy hisszük, hogyha egyszer szakmai törvényről van szó, a szakmát mindenképpen meg kell kérdezni, nélkülük ez nem eldönthető. Csütörtökön lesz ez a bizonyos ülés. Kérem az ő nevükben is, ahhoz, hogy megnyugodjon hosszú távra ez a rendkívül kényes tenger, ezt az egy hetet adjuk meg nekik, adjuk meg magunknak, így születhet olyan törvény, amely hosszú távon mindenki által elfogadottan szabályozhat egy ma eléggé rossz állapotban lévő piacot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)