Ivanics István (KDNP)

1994. október 16.

IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A T/141. számú törvényjavaslat válasz egy olyan felháborító, az emberi együttélés alapvető normáit felrúgó bűncselekmény-sorozatra, mely magát az ember biztonságos létfeltételét veszélyezteti. Ez a paprikahamisítás, a paprikaólmozás.

Ez szomorú és fájdalmas tény. A paprikaólmozás elsősorban közvetlenül az emberi élet ellen irányuló cselekedetével, másodsorban a gazdálkodás, a gazdasági rend, a vásárlói bizalom alapjainak aljas támadása. Nyilvánvaló rendkívül káros hatása, és ez az egész ország külső megítélése szempontjából nagyon kedvezőtlen. Minden olyan intézkedés, amely intézményes formában szigorítja a termékek minőségének biztosítását, támogatást ér-

demel.

Rendet kell tehát teremteni a termék minősítésében. Ez vonatkozik nagyon sok más hasonló termékre, tudjuk, hogy milyen problémák vannak a háztartási tüzelőanyag savazásával, hamis italok készítésével, forgalmazásával. Sajnos lehetne a sort folytatni, de jelen pillanatban az érdeklődés középpontjában ez a paprikaólmozás, paprikahamisítás áll.

(18.10)

Úgy gondolom, mindannyiunk előtt indokoltnak látszik, hogy ennek az ellenőrzését, szabályozását minél gyorsabban és minél hamarabb tegyük meg. Ennek természetesen megvannak a jogi és intézményi konzekvenciái. A jogit megadhatja a jövedéki törvény, de az intézményit semmi esetre sem. Meggyőződésem, hogy a minőségvizsgáló intézményrendszer korszerűsítésének felgyorsítása és az ellenőrzések fokozása, hatékonyságának növelése nélkül bármilyen megoldás csak átmeneti sikereket hozhat.

Mindezekre tekintettel a törvénytervezetet azzal a feltétellel támogatjuk, ha a kormány ígéretet tesz, lehetőséget teremt, legfőképpen pedig lépéseket tesz a termékvizsgálat és a minőségtanúsítás, az ellenőrzés intézményrendszerének javítása érdekében. Vagyis ha a törvény életbeléptetése esetén várható költségvetési bevételek nem a kincstár szűkebb érdekeit szolgálják, hanem végre határozottan megindulnak a minőségbiztosítás irányában.

Ha ennek a törvénynek a hatálybaléptetése ilyen sebességgel történik, akkor később talán elmondhatjuk - és vád érheti a törvényalkotókat -, hogy hamar munka ritkán jó. Úgy gondolom, ez a súlyos probléma megérdemel egy alapos végiggondolást a termeléstől a fogyasztóig. Tehát úgy gondolom, itt törvényhozói felelősségünk, hogy ezt az egész termékláncot megvizsgáljuk. Nyilvánvaló, hogy a jövedéki törvénybe iktatás ennek a problémának és magának a probléma megoldásának csak a jogi megközelítése. Ezeket a termelőket, akik évtizedeken keresztül ilyen liberális megközelítésben tudták ezt a valamikor tényleg nagyon szigorú körülmények között termelhető és értékesíthető fűszernövényünket termelni, most ez sokkolni fogja - a közvetlen paprikatermelőket és a közvetlen feldolgozókat. Természetesen ki fog hatni a fűszerpaprika árára - a termelőire és a végtermékre mint forgalmazott fűszernek az árára is.

Az ellenőrzéshez kevés a jogalkotás. Az ellenőrzésnek tárgyi feltételei is vannak. Megkérdezem én a tisztelt törvényhozókat: tisztában vagyunk-e azzal, hogy ezen a területen milyen feltételeket tudunk támasztani. Tehát valóban végre tudjuk-e hajtani azt a nagy számú minőségellenőrzést, végre tudjuk-e hajtani annak az ellenőrzési intézményrendszernek a felállítását, működtetését, amely ezt igazából végezni fogja?

Tehát elsősorban ezt a kérdést kell megvizsgálni ennek a törvénynek a megalkotásánál, másodsorban pedig - de nem utoljára - a termelőket. Az ország fűszerpaprika-termelésének a kétharmadát egy megye, az ország legnagyobb megyéje, Bács-Kiskun megye adja, melynek az országgyűlési képviselője vagyok, így fokozottan kérem képviselőtársaimat: e mögött a törvény mögött vegyük figyelembe azokat a családokat, termelőket, akik ebből élnek, és ezek falvakat, kisvárosokat jelentenek, ahol ez nagyon komoly egzisztenciális kérdés. De természetesen vannak Bács megyén kívül eső települések is, ahol szakosodtak. Mert ez egy olyan jellegzetes növénykultúra, amelyet rendszerben termelve, összefogva, a faluközösségek együttesen tudnak igazán hatékonyan előállítani, mert a feldolgozásnak olyan a rendszere, hogy nagy tömegben érdemes ezzel foglalkozni, nagy tömegben lehet igazából gazdaságosan, hatékonyan előállítani.

Ha a jövedéki szabályozás teljes egészében kiterjed erre a fűszernövényre, akkor a termelő nem tud bekapcsolódni a számára eddig nagyon kedvező egybekapcsolt termékláncba. Tehát jelen pillanatban a termelők jó része a termeléstől az értékesítésig végig tudta vinni, és ezért lehetett Magyarországon a piacokon, a kiskereskedésekben viszonylag olcsó áron ehhez a fűszerpaprikához hozzájutni. Tudni kell azt, hogy fajlagosan Magyarország talán a világ legelső felhasználója ennek a fűszernek. Ez természetesen ugyanúgy érinti majd a kisnyugdíjasokat, mint a nagy élelmiszer-feldolgozókat. És természetesen érinti a nagy paprikafeldolgozók exportlehetőségeit is. Természetesen meg kell teremteni a fokozott ellenőrzést, de úgy gondolom, hogy csak együttesen, a tényleges ellenőrzés biztosításával és a termelői érdekek figyelembevételével.

Hogy lehet elképzelni a termelői érdekek figyelembevételét? Nyilvánvalóan nem úgy, hogy nem hozzuk meg ezt a törvényt, hanem úgy, hogy valóban megkérdezzük őket, és szakemberekkel megvizsgáljuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudjuk biztosítani a felfejlődést, illetve azokat a feltételeket, amelyek alapján a törvényben előírtakat valóban ki tudják elégíteni legalább a közepes mennyiséget előállító termelők.

Utalnék arra, hogy a Házszabály 97. § (2) bekezdése az előterjesztő részére előírja, hogy - idézem - "A törvényjavaslat és a módosító javaslat indoklásában meg kell jelölni az elfogadása esetén várható társadalmi és

- lehetőség szerint számszerűsített, becsült - gazdasági hatásokat." Tehát ez a törvény már az új Házszabály szerint van tárgyalva, mint ahogy ez elhangzott. Szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét arra, hogy ennek a házszabályi előírásnak is próbáljon eleget tenni, és kérném azt a lehetőséget - ha most a tisztelt Ház nem is tudott arra lehetőséget teremteni, hogy az általános vita ne kerüljön lezárásra -, hogy legalább módosító javaslatokat lehessen még később benyújtani. És kérem a tisztelt házbizottságot, hogy ezt tárgyalja meg, és e mellett a javaslat mellett vegye figyelembe, hogy egy ilyen kényes szabályozás bevezetésére természetesen egy meghatározott időn belül törvényszerűen vissza kell térni.

Még egy kérdést szeretnék a figyelmükbe ajánlani: a bevezetés időpontját. Ez bizonyos mértékig idényjellegű növény, megvan a megfelelő ciklusa. A paprikaszüret körülbelül 90 százalékig befejeződött, a házaknál, nagyobb cégeknél most folyik a feldolgozás, és megindulnak a szárítások.

(18.20)

De azok a termelők, akik ezt a fűszernövényt megtermelték, amikor belefogtak ebbe a vállalkozásba, természetesen nem tudták még, hogy ilyen helyzetbe fognak kerülni. Azt is mérlegre kell tenni, hogy gazdasági szempontból mikor etikus valójában ezt a törvényt megalkotni. Tehát nem az ellenőrzés szempontjából, mert az ellenőrzést azonnal és hatékonyan meg kell kezdeni, és talán a törvényt is meg lehet alkotni. De ahhoz, hogy a termelő ezt a termékét el tudja adni, meg kell vizsgálni, hogy most egyáltalán gátoljuk-e a fölvásárlást vagy pedig milyen módon tudjuk azt lehetővé tenni. Nagyon tartok ugyanis attól, mivel nem lesznek meg a jövedéki törvény előírásainak az objektív feltételei, csak egy-két nagy feldolgozónál, amelyek egyes termelői helyektől esetleg nagyon távol esnek, ezért egyszerűen nem kerül értékesítési helyzetbe nagyon sok termelő, mert nem tudják az eddig gyakorolt továbbfeldolgozást elvégezni, és ezért rá hárulnak az esetleges szállítási költségek - vagy egyáltalán nem is lel felvásárlóra!

Ezt tehát a tisztelt figyelmükbe ajánlom, és nagyon kérem, ebben valóban méltányosan és törvényhozóhoz méltóan járjunk el. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)