Orosz István (MSZP)
DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót.Amikor az előző parlament megalkotta az önkormányzati törvényt és az 1992. évi LXXXIX. törvényt a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről, azt a törekvést akarta elősegíteni, hogy az önkormányzatok beruházási feladataik megoldásához központi pénzeszközöket is kaphassanak.A céltámogatások sorában oktatási létesítmények is szerepeltek s hároméves időtartamra lehetett pályázni a beruházási költségek 50-40 százalékáig általános és középiskolai tornatermek építésére, a nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanteremépítésre, tanteremépítésre az általános iskola alsó négy osztályának helyben történő oktatására, az alap- és középfokú oktatás diákotthoni férőhelyeinek létesítésére és életveszélyessé vált általános iskolai tantermek kiváltására.A törvény alapján különösen a tornatermek építésében számottevő eredmények születtek. Ha most a jelenlegi kormányzat az 1996. évre a támogatható célok körét és a támogatás mértékét szűkíteni volt kénytelen, ez nem abból fakadt az oktatás területén sem, hogy ne ismerné el az 1992-ben kitűzött célok fontosságát, hanem a költségvetés sanyarú állapotából.Az 1992. évi eredeti törvény is azt mondotta ki, hogy a költségvetés helyzetétől függően az új, induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat.Ismeretes, hogy a rendszerváltás során örvendetesen erősödő magángazdaság ebben az átmeneti időszakban még sem költségvetési befizetéseivel, sem egyéb formában nem erősítette a költségvetés pozícióit, amellett kiadásai nem csökkentek, bevételei azonban gyakran bizonytalanná váltak.Nemcsak az IMF szakértői, a hazai közgazdászok jelentős része is állítja, hogy nálunk a gazdasági hatékonyságot meghaladó szinten működik a szociális elosztás rendszere. Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének képviselői a törvényjavaslatot abból az alapállásból közelítették meg, hogy a költségvetés és az államháztartás pozíciói nem olyan rosszak, mint ahogy ezt a kormány állítja. Ezért nem indokolt a céltámogatások körének szűkítése és a támogatási arányok csökkentése.A módosító indítványok többsége ennek megfelelően részben a támogatások körének bővítésére, részben pedig az 1992. évi törvényben szereplő támogatási arányok visszaállítására irányult.A támogatási arányok csökkentését 50-40 százalékról 40-30 százalékra a bizottság többsége kényszerűségből tudomásul vette, mert nem tudott elvonatkoztatni a költségvetés valóságos helyzetétől. Nem támogatta ennek megfelelően azokat az indítványokat, amelyek továbbra is a költségvetés 50-40 százalékos részesedését irányozták elő, illetve az 50 százalékos részesedés 70 százalékra való emelését javasolták.Helyesnek tartotta ugyanakkor, hogy a nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanteremépítésre 1996-ra is pályázhatnak az önkormányzatok, s hogy támogatást igényelhetnek az életveszélyesnek nyilvánított tantermek kiváltásához.Új elemként értékelte, hogy a módosító törvényjavaslat az általános iskolai tanteremfejlesztésben ösztönzi a községi önkormányzatok társulását, mert pályázati lehetőséget azoknak biztosít, ahol a tankötelezettség a községekben együttesen meglevő tantermekben nem teljesíthető és a társulási megállapodás legalább öt évre szól.A bizottság többsége nem tudta támogatni a jelen gazdasági feltételek között azt a javaslatot sem, amely tanuszodák építésére, városi sportcsarnokok létesítésére kíván pályázati lehetőséget és támogatást biztosítani.De kapcsolódó módosító indítványt nyújtottunk be egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőtársunk, Toller László és Tóth István módosító indítványához azon önkormányzatok pályázati lehetőségének biztosítására, ahol még nem épültek iskolai tornatermek és az iskola sportudvarral sem rendelkezik, vagy a meglevő szabadtéri sportlétesítményei felújításra szorulnak.Indokolásul elég talán arra hivatkozni, hogy így a legszegényebb, nemcsak tornateremmel, de sportudvarral sem rendelkező önkormányzatok pályázhatnak. Az előterjesztéssel ellentétben a bizottság többsége nem tartaná szerencsésnek, ha a testneveléssel kapcsolatos pályázati lehetőségek 1996-ban teljes egészében szünetelnének.A kapcsolódó módosító indítványban szereplő szerény célok és a támogatás mértéke lényegesen nem befolyásolhatja a költségvetés helyzetét. Igen alapos és beható vita után támogatta a bizottság azt az ugyancsak ellenzéki képviselőtől származó módosító indítványt is, amely nem kívánta kizárni a pályázat lehetőségéből azokat az önkormányzatokat, amelyek az alap- és középfokú diákotthoni ellátás férőhelyeit kívánják bővíteni és ehhez kérnek központi támogatást.Összességében az a többségi vélemény alakult ki, hogy a törvénymódosítással a nehéz gazdasági helyzetben szűkül ugyan az oktatási céltámogatások mértéke és szerényebb a támogatandó célok köre is, de a törvényben a magyar vidék elleni merényletet látni - miként ez az általános vitában elhangzott - enyhén szólva nem több hatásvadász szónoki fordulatnál. Hiszen a csökkentések még nem veszélyeztetik az 1992-ben megalkotott törvény alapvető célkitűzéseit. Ezért a beterjesztett törvényjavaslatot - módosító indítványainkkal - elfogadásra ajánljuk. (Taps.)