Pásztohy András (MSZP)
PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság többségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaim kézhez kapták a mezőgazdasági bizottság ajánlását a szövetkezetekről szóló 1992. évi
I. törvény módosításáról szóló T/149. számú törvényjavaslat általános vitájához, amely összefoglalja a törvényjavaslat feletti bizottsági vita lényegét. A bizottságtól, annak többségétől kapott megbízás alapján az a feladatom, hogy a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzottak összegzésével az ajánlás megalapozottságának érvanyagát a tisztelt Országgyűlés elé tárjam. Mint elnök asszony is jelezte, a kisebbségi véleményt Bogárdi Zoltán képviselőtársam fogja önökkel ismertetni.Bizottságunk két szempontból mérlegelte a törvényjavaslatot. Először a módosítás szükségességét, másodszor a módosítás tartalmát illetően.Ami a módosítás szükségességét illeti, a vitában résztvevők között úgyszólván teljes egyetértés alakult ki abban, hogy a törvényjavaslat nem felel meg minden tekintetben a kormányprogramban írt módosítási szempontoknak, követelményeknek. Az az egyöntetűnek mondható vélemény kristályosodott ki, hogy az 1992. évi I. törvény eredeti és hatályos rendelkezései között számos olyan rendelkezés van, amely vagy diszkriminatív, vagy ellentmond a szövetkezés nemzetközi elveinek, sőt az is megfogalmazódott, hogy az 1992. évi I. törvény tulajdonképpen nem is szövetkezeti törvény, hanem a gazdasági társaságok irányába kinyúló öszvér konstrukció. A bizottság tagjai ezért sürgető igénnyel vetették fel az 1992. évi I. törvény mielőbbi, átfogó felülvizsgálatának és ahhoz képest egy új, a szövetkezés nemzetközi elveinek megfelelő szövetkezeti törvény megalkotásának szükségességét, és megnyugvással vették tudomásul, hogy a kormány jelen lévő képviselőjének nyilatkozata szerint ennek elkezdésére már 1995-ben sor kerülhet.Mindezek után és ismeretében a bizottság a törvénymódosítás szükségességét abból a szempontból mérlegelte, hogy a kormányprogram kizárólag a szövetkezeti törvény legutóbbi, az 1994. évi XLIV. számú törvénnyel történt módosításának felülvizsgálatát tűzte ki célul, és csak ennek keretében kívánta módosítani a nemzetközi szövetkezeti elveknek ellentmondó, valamint a mezőgazdasági szövetkezeteket diszkrimináló rendelkezéseket.Ebben a körben a bizottság többségi véleménye egyező volt abban, hogy a legutóbbi törvénymódosításban valóban tetten érhető a szövetkezeti elvek megsértése éppúgy, mint a diszkrimináció. Tehát a szövetkezeti törvény elvesztette egységes jellegét, és ezzel a legutóbbi módosítás éppen azt vette el a törvénytől, ami talán a legnagyobb vívmánya és érdeme volt. Ezzel egyszersmind a törvény szövege ellentmondásba került azokkal a szabályozási alapelvekkel, amelyekre 1992. január 6-án, a törvény elfogadásakor a szövetkezeti törvény épült.Képviselőtársaim hangsúlyozták, hogy az akkori miniszteri indoklás ugyanis az új egységes szövetkezeti törvény új minőségét egyrészt a korábbi, úgynevezett ágazati szintű szabályozás megszüntetésében jelöli meg, másrészt olyan egységes szövetkezeti törvényt ígér, illetve mutat be, amely az állami szabályozás jogkörét lényegesen szűkíti, beavatkozási lehetőségét pedig megszünteti; amely a szövetkezeti önkormányzat szabályozási jogkörét jelentősen bővíti az alapszabály és a belső szabályzatok tartalma tekintetében; amely tág teret nyit a szövetkezet és tagjai közötti megállapodásoknak, a szövetkezetek közötti gazdasági társaságokhoz; és amely mindezek révén lehetővé teszi az európai szabályozási irányzatokhoz való alkalmazkodást. A külső üzletrész-tulajdonosok megjelenítése okszerűen vezetett oda, hogy a szövetkezeti törvény szinte megalkotásának pillanatától a módosítási kísérletek és kezdeményezések nyomása alatt áll, és 1994. április 7-én eljutott egy olyan módosításig, amelyben az eredeti szabályozási alapelvek már nyomokban sem lelhetők fel, és a mezőgazdaságban működő szövetkezetek tekintetében lényegében visszahozta a korábbi évtizedek ágazati jellegű szabályozását.Mérlegelte a bizottság azt is, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a felülvizsgálatával és korrigálásával nem volna-e célszerű a törvény jövő évi általános felülvizsgálatáig, újraalkotásáig várni. A többségi vélemény szükségszerűen tartotta a kormányprogram szerint is haladéktalanul elvégzendő teendőnek a minősített felülvizsgálatot a következők miatt:A nemzetközi szövetkezési elvek megsértését jelenti, ha egy egységesnek mondott szövetkezeti törvény kifejezetten diszkriminatív jelleggel szabályoz bizonyos tevékenységet, jelen esetben a mezőgazdasági tevékenységet végző szövetkezeti kört.A nemzetközi szövetkezési elvek súlyos megsértését, azon túl az azonos jogállású külső üzletrész-tulajdonosok diszkriminációját jelenti az olyan törvényi rendelkezés, amely a mezőgazdasági szövetkezetekhez kötődő külső üzletrész-tulajdonosoknak többletjogokat, kvázi tagi jogokat biztosít a fogyasztási és az ipari szövetkezetekhez kötődő külső üzletrész-tulajdonosokkal szemben.(10.30)Ugyanakkor a nemzetközi szövetkezés elveinek megsértését és a mezőgazdaságban működő szövetkezetek diszkriminációját jelzi az is, ha az egységesnek mondott szövetkezeti törvény speciális szétválási lehetőségeket intézményesít. Az pedig már a nemzetgazdaság érdekeivel is ütközik, ha a speciális szétválási megoldás nem azt szolgálja, hogy egy adott településen működőképes gazdálkodó szervezet, szövetkezet jöhessen létre, hanem ahhoz nyújt lehetőséget - miként azt az FM államtitkára, Kis úr is említette -, hogy mindenféle gazdálkodási szándék vagy kötelezettség nélkül széthordhassák a vagyont, és ezzel a ma még működő szövetkezetek gazdálkodási lehetőségét is ellehetetlenítik.Ez a törvényi rendelkezés egy olyan burkolt kiválási lehetőséget kívánt meghonosítani, amely semmiféle közgazdasági racionalitással nem volt megalapozva és alátámasztva.Ennek a törvényi rendelkezésnek az értékelését elvégezte az elmúlt időszak gyakorlata is. Ugyanis nem indultak tömeges település szerinti szétválások. Mindössze hét ilyen kezdeményezés történt, de napjainkig egy sem volt sikeres, mert úgy tűnik, sehol sem tudtak megegyezni vagyoni kérdésekben. Sikerként talán az indulatok és a feszültségek ismételt felszítása könyvelhető el.Mindezek miatt a bizottság többségi véleménnyel a módosítás szükségessége mellett foglalt állást.A törvényjavaslat tartalmi kérdéseit illetően a bizottság többségi véleménye úgy ítéli meg, hogy az egyes rendelkezések alapvetően megfelelőek a kormányprogram felülvizsgálati szempontjainak megjelenítésére. Ez természetesen nem zárja ki, sőt a vita előre is vetítette módosító javaslatokkal való jobbátételét. Az ezzel összefüggésben elhangzott véleményekre tekintettel kizárólag az általános vita szintjén szabadjon néhány olyan kérdést szíves megfontolásra és megvitatásra ajánlani, amely a bizottsági ülésen is elhangzott.Egyetértve azzal, hogy az úgynevezett külső üzletrész-tulajdonosok az eddiginél nagyobb közreműködési lehetőséget kapjanak az üzletrészeik mögött levő szövetkezeti tulajdon működését illetően, felvetődött a törvényjavaslat 1. §-ában írt 10 százalékos arány esetleges 20-25 százalékra történő felemelésének indokoltsága, valamint a napirendi javaslati jogok közül az úgynevezett státuszügyek kivétele, gondolok itt az egyesülés, a szétválás, az átalakulás és a megszűnés kérdésére.Az eredeti szövetkezeti törvény szabályozási alapelv, amely szerint a törvény, a szövetkezet minden lehetséges vonatkozásban közelít a gazdasági társaságokhoz. Ez felveti azt a kérdést, hogy a határozatképtelen közgyűlés megismétlését illetően a törvényjavaslat 2. §-ában írt megoldással szemben nem lenne-e célszerű visszahozni a szövetkezeti törvénynek a társasági joggyakorlatot tükröző, annak megfelelő, eredeti, 22. § (1) bekezdését.A már folyamatban levő - és mint hallottuk - kis számú sikertelen szövetkezési szétválások lebonyolítását a törvényjavaslat 4. §-ának (4) bekezdése méltányosan és megnyugtatóan rendezi. Felvetődik azért a kérdés, milyen racionális okot tud felhozni a törvényjavaslat arra, hogy a törvény elfogadása esetén az ne a kihirdetéstől számított nyolc napon, hanem egy vagy másfél hónap múlva, 1995. január 1-jével lépjen hatályba.Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság ajánlása a T/149. számú törvényjavaslathoz az 1994. évi XLIV. számú törvény kritikájának értékeli, és ezzel az értékeléssel - többségi szavazással - egyetért. A törvényjavaslat rendelkezéseiben pedig a tagok és a külső üzletrész-tulajdonosok, a különböző tevékenységet végző szövetkezetek, valamint külső üzletrész-tulajdonosai közötti érdekkiegyenlítő szabályozási szándékot érzékeli és ezt - ugyancsak többségi szavazással - támogatja.Tisztelt Ház! Végezetül tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a mezőgazdasági bizottság a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló T/149. számú törvényjavaslatot 17 igen, 5 nem és 1 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartja.Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.)