Tokár István (MSZP)
TOKÁR ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!A gazdasági bizottság a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosítását tartalmazó T/149. számon benyújtott törvényjavaslatot megtárgyalta és azt 19 igen, 2 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett az általános vitára alkalmasnak találta.A bizottsági ülésen kisebbségi vélemény az előterjesztéssel kapcsolatban nem hangzott el. A bizottsági vita megerősítette, hogy a most beterjesztett törvénymódosítás korrigálni kívánja az ez év április 7-én elfogadott 1994. évi XLIV. számú törvényt, amely a szövetkezetek gazdálkodását hátrányosan érintette.A bizottsági vélemény szerint a módosítás hasznos és szükséges. Hasznos, mert a szövetkezetek döntési mechanizmusát megkönnyíti és hatékonyabbá teszi. Szükséges azért, hogy egy kisebbség a települési részközgyűléseken ne tudja kikényszeríteni a többséggel szemben a szétválást vagy a kiválást. Az előterjesztés stabilizálja a szövetkezetek gazdálkodását, de nem csorbítja a többségnek azon jogát, hogy szervezeti változást hajtson végre.Mint már említettem, a vitában a törvénymódosítást indokoltnak és szükségesnek ítélte a bizottság, de nem tartotta teljes körűnek. Megértette és belátta, hogy a komplex rendezés hosszabb előkészítést és az érdekképviseletekkel nagyobb egyeztetést kíván.A vitában kiemelkedő igényként merült fel az üzletrészek minden ágazatra kiterjedő rendezése. Kívánatos, hogy az üzletrészek forgalomképességét biztosítsuk, és ezzel azonos érdekeltséget teremtsünk a kívülállóknak és a tagoknak egyaránt.(10.40)Az üzletrészek mozgásának pénzügyi alapját és szabályait a közeljövőben indokolt rendezni.A szövetkezeti törvény 79. §-a (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha a szövetkezet gazdasági társasággá kíván átalakulni, a belépni nem akaró taggal a szövetkezetnek el kell számolnia. Az üzletrész névértékéből le kell vonni a ráeső kötelezettséget, és a különbözetet készpénzben vagy más módon ki kell egyenlítenie. Szakértői vélemények szerint ez a feltétel erősíti a vagyonkiviteli spekulációkat és növeli a működő vagyon bizonytalanságát. Az Országos Szövetkezeti Tanács véleménye szerint törvényben kell rögzíteni: átalakulás kimondása esetén a gazdasági társaságban részt venni nem kívánó szövetkezeti tag a továbbiakban a gazdasági társaságról szóló törvény szabályai szerint válhasson ki. A vita során a Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége sérelmezte a szövetkezeti törvény 96. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését és azt, hogy ezt a döntést az érdekképviselet véleményének kikérése nélkül hozták meg.Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság a fenti észrevételekkel tartja általános vitára alkalmasnak a T/149. számon benyújtott törvénymódosítást. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)