Kovács Pál (MSZP)

1994. október 31.

DR. KOVÁCS PÁL népjóléti miniszter: Köszönöm szépen elnök úr, és köszönöm szépen a képviselő úr kérdését. Teljesen egyetértek abban, hogy ez a látszólag kis ügy valójában nem kis ügy, hiszen egyetlen nyugdíjba vonuló sorsa sem számíthat kis ügynek.A kérdésében tulajdonképpen két kérdés van. Az egyik úgy szól, hogy az adott évben nyugdíjba vonulók, jelen esetben a '94-ben nyugdíjba vonulók miért nem részesülnek nyugdíjemelésben, a másik pedig a nyugdíjak értékállóságának kérdése. Közismert a tisztelt Ház előtt, hogy '92 óta köti törvény a nyugdíjak emelkedését a nettó átlagkeresetekhez és ennek mértékéről, meg néha az időtartamáról mindig a tisztelt Ház dönt. (15.10)De a Ház dönt arról is, hogy milyen személyi kört érintsen a nyugdíjemelés. Ebben az évben is és a korábbi években is úgy döntött, hogy az adott évben nyugdíjba vonulók ne kapjanak nyugdíjemelést. Általában azt hozzák fel indoklásul, hogy a nyugdíjalapot valorizálják és kiszélesedik ezzel, ezzel jobban jár az, aki az adott évben még aktív és csak az év közepe felé megy el nyugdíjba, mint az, aki már korábban elment. Ezt számításokkal is alá lehet támasztani. Különösen így van ez '94-ben, amikor a nettó átlagkeresetek olyan tempóban nőttek az év során, hogy kompenzálják azt a hátrányt, amit jelent az, hogy az év közepén nyugdíjba menő nem kap nyugdíjemelést.A reálérték megőrzése tekintetében azt kell elmondani, hogy az idei prognosztizált infláció 19-20 százalék körüli, a nyugdíjak emelkedése pedig ebben az esztendőben 25 százalékos volt. Nem ez a probléma. A probléma az, hogy nem tudjuk növelni jelentősen azoknak a nyugdíját, akik régebben mentek el, hosszabb szolgálati idővel, és nagyon kicsi volt a megállapított nyugdíj mértéke. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)