Sepsey Tamás (MDF)
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót.Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Érdeklődnék, hogy a jelenleg hatályos 92/1992-es június 10-ei kormányrendelet 8. § (1) bekezdése a miniszter úr álláspontja szerint hatályban van vagy sem? Tudnillik az idézett jogszabályhely azt mondja ki, hogy az állam által kijelölt földek árverésének legkorábbi időpontját a hivatal az azt követő hatvan napon belül tűzi ki, hogy a termőföldre vonatkozó tulajdoni sérelmek miatt az 1992. évi XXIV. törvény alapján előterjesztett igények AK értékének ötven százalékát jogerősen elbírálta.Ez a jogszabályhely azt jelenti, hogy az úgynevezett 2. kárpótlási földalapok árverését már meg kellett volna kezdeni, hiszen a megyei kárrendezési hivatalok olyan kilencven százalékban elbírálták az 1992. évi XXIV. törvény alapján beadott igényeket.Úgy tájékoztattak, tájékoztatta miniszter úr a tisztelt Házat a korábbiakban, hogy ezek az árverések talán jövőre fognak megkezdődni. Ezért kérdezem, hogy miért kell e jogszabállyal ellentétes magatartást folytatni a kormánynak akkor, amikor - ha kívánja - a kormányrendeletet megváltoztathatja. Kérdezem, hogy miért kell a póthatáridőben beadott igények elbírálását megvárni az árverések megkezdésével akkor, amikor a póthatáridőről szóló 1994. évi II. törvény vitája során az akkori kormányzat ígéretet tett arra, hogy nem várja meg a póthatáridőben beadott igények elbírálását, mert a földalapok kijelölésénél a 600 ezer embernek a kérelmét nem lehetett figyelembe venni. S ha megvárná a pótigények elbírálását, akkor valójában azokat a százezreket hozná hátrányos helyzetbe, akik éltek a törvény adta lehetőségükkel és határidőben beadták az igényüket.Kétmillió aranykorona az a pótföldalap, amely ki lett jelölve. Ha megvárja a kormányzat a 600 ezer pótigény elbírálását, akkor körülbelül kettő aranykorona jut egy főre. Ha mindenki földet akar vásárolni. Vagy netalán az a kormányzat szándéka, hogy miután hónapok óta nem biztosít a kárpótlási jeggyel szemben megfelelő vagyont, ezeken az árveréseken a kárpótlásra jogosultak, az eredeti jogosultak száz- és százezer forintot fizessenek egy aranykoronáért. Hiszen mást úgysem tudnak tenni a jegyükért.Kérném tisztelt miniszter úr válaszát.