Bogárdi Zoltán (MDF)
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen örülnöm kellene, mert több mint száz nap után egy gazdaságinak hihető törvénytervezet van a parlament előtt, sőt mezőgazdasági - de örömre semmi ok. Ez a törvénytervezet nem gazdasági, ez kimondottan politikai törvénytervezet, mégpediglen előttem fölszólaló képviselőtársam szavaival élve, sanda politikai szándékokat tartalmazó politikai törvénytervezet, amelyikre itt utalás is történt más hozzászólások-
ban is. Ahelyett, hogy a csősz-, erdő-, élelmiszertörvényt, s folytathatnám, vadászati törvényt tárgyalnánk, önök eljátszatják itt a parlamenttel azt a játékot, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működnek, holott önök is nagyon jól tudják, mi is tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek évtizedes strukturális válságban vannak, és javaslom önöknek ez ügyben a '89-es MSZMP KB jegyzőkönyveinek az olvasását, sokan önök közül ott is voltak, tehát emlékezhetnek rá. Ott elhangzott felelős szájakból, hogy milyen helyzetben vannak a magyarországi termelőszövetkezetek, és az 1300 körüli termelőszövetkezetből 500 akkor már csak tengődött és élte föl a vagyonát. Nem szabad nekünk eljátszanunk azt, hogy mintha az elmúlt négy évben mentek volna ezek a cégek tönkre. Nem, erről szó sincs. Ezek a történelem, a gazdaság súlya alatt roppantak össze, alkalmatlanok arra, sajnos, mondom én, hogy piacgazdaság körülményei között működjenek.Hölgyeim és Uraim! Önök a választást már megnyerték, önök elhitették a magyar lakossággal azt, hogy a termelőszövetkezeteket az előző kormány verte szét, úgyhogy ezt a játékot abba kellene hagyni. Ki kellene találni olyan módszert, amelyik működik piacgazdaság keretei között, és nem pediglen egy nosztalgiát továbbfűtve, továbbhajtva az embereket visszavágyakozásra vezetni, arra ösztökélni. Ki kellene találni valamilyen olyan módszert, amikor csöndben, nem kampányjelleggel, hagynák lebomlani a termelőszövetkezeteket a piac súlya alatt, és egy működő formát találnának maguknak. Ehelyett önök, természetesen egy szűk lobby kemény nyomása alatt, lehetetlenné teszik gyakorlatilag a szétválást. Jelzem, teljesen igaztalanok azok a vélemények, amik itt elhangzottak, hogy a szétválás megkönnyebbedik, mert a demokrácia így meg úgy... Kérem szépen, a szétválások azokban az óriás szövetkezetekben, amik vannak ma, hat, nyolc, sőt tíz falu egyben, az önök módosító tervezete szerint teljesen lehetetlenek, bezárják a vagyont, nincs arra lehetőség, hogy abból működő egységek kiváljanak. A külső üzletrész-tulajdonosok helyzetét teljesen tragikussá teszik. Amit Kis úr az imént mondott, hogy majd anyagilag meg fogják oldani: nem kell megoldani, ezek az üzletrészek a nullára értékelődnek le rövid időn belül, és akkor már önöknek nem kell foglalkozni ennek a problémának a megoldásával.Hogy a falvak szerinti szétválás teljesen lehetetlen... A falvak szerinti szétválást én pozitív folyamatnak ítéltem, ugyanis lépés a magángazdaság megteremtésének irányába, az érdekeltség irányába, ami a piacgazdaságból természetesen nem hiányozhat.Ezt a törvénytervezetet életveszélyesnek tartom. Életveszélyesnek, mert kiiktatja a versenyt. Tudom, a magyar társadalomban óriási nosztalgia van abban az irányban, hogy iktassuk ki a versenyt, a verseny nem jó nekünk, a verseny bizonytalanságot ébreszt, a versenyben bukni lehet. De jelzem, a világ van egymással versenyben, és ebből Magyarország nem lehet egy béke szigete, ahol nincs verseny. Itt is versenynek kell lenni, hogy talpon maradjunk.Az előző kormányzat - az önök vádjaival ellentét-ben - azért nem verhette szét a termelőszövetkezeteket, mert tisztában volt azzal, hogy a társadalmi átalakulás egy folyamat, nem megy végbe egyik napról a másikra, és nem alakulnak ki azok a magángazdaságok, amiket a piac versenyhelyzetében jobbnak tartunk, egyik napról a másikra. Ezért tudtuk, hogy a nagy egységeket valamilyen formában működtetni kell, és ezért nem verődhettek szét a termelőszövetkezetek, mert felelős volt a döntés.(11.00)Ez a verseny természetesen - amiről az imént beszéltem - mindenkinek az érdeke. Nehogy azt tessék gondolni, hogy ez egy szűk, úgymond a háború előtti nosztalgiával rendelkező jobboldali, esetleg konzervatív réteg érdeke. Nem erről van szó.A szövetkezetben minden rétegnek érdeke a verseny, és ha nem lesz, akkor az lesz, amit az előbb mondtam az üzletrészekkel kapcsolatosan. Érdeke a részarány-tulajdonosoknak, mert a verseny teremthet olyan helyzetet, hogy fizetni tudnak osztalékot a vagyonuk után, és nem úgy, mint most. Itt van jó néhány, az agrárlobbyhoz tartozó kormánypárti képviselő, tessék megmondani nekem, milyen osztalékot tudnak fizetni pillanatnyilag az üzletrészekre?! És nekik az is érdekük, hogy az üzletrésznek értéke legyen, nem pedig úgy, hogy 20 százalék vagy az alatt, és ez a versenytől függ.Érdeke a nyugdíjasnak; a nyugdíjasok nagy része nem akarja maga működtetni a vagyonát, azt szeretné, ha a működtetés jogáért verseny lenne. Ezzel a törvénnyel ezt is száműzik. Az aktív tagoknak is érdeke, és nem úgy van, ahogy önök mondják, hogy az érdekkülönbség, a szakadék az aktív és a nem aktív tagok között van. Ez ugyanis nem igaz, mert az aktív tagoknak ugyanaz az érdeke, mint a részarány-tulajdonosoknak, illetőleg a nyugdíjasoknak, hogy működjön a vagyon, mert akkor tudják megtartani az állásukat. Ha nem működik, a vagyon fölélése történik, mint most sok esetben, és akkor ők is el fogják veszíteni az állásukat, plusz még elvesztik a vagyonukat is, amiről azt hitték, hogy van.Ezen túlmenően nagyon komoly érdeke a verseny az agrárértelmiségnek. Annak a második, harmadik vonalbeli agrárértelmiségnek, amelyik jó ötletekkel, új, friss elképzelésekkel versenyezni szeretne a vagyon működtetési jogáért. Ez az egyetlen esélyük arra, hogy a szakmában sikereket érjenek el, és ezt önök lefejezik, odaadják egy szűk rétegnek hitbizományba az egész vagyont, hogy fiúk, éljétek föl kedvetek szerint, itt verseny nem lesz. Tudom, e szűk réteg rövidlátó elképzeléseinek ez tökéletesen megfelel, de a mezőgazdaság érdekeivel abszolút ellentétes. Ez a csoport természetesen fél a versenytől, mert félnek a fiataloktól.Természetesen az az érvrendszer, amivel ezt a törvényt indokolta miniszter úr és többen is a bizottságban, egészen másról szól. A szövetkezeti tagsággal azt akarja elhitetni, hogy a módosítás az ő érdekükben történik, mert ha nem lenne módosítás, akkor jönnének a kívülálló üzletrész-tulajdonosok, a máshol lakók, az ügyeskedők, és elvinnék a vagyont. Igen, az irigység ideológiája nagyon jól tud sajnos ebben az országban működni, és ez a tervezet, ez az indoklás erre alapoz.Higgyék el nekem - és ezt most nem önöknek mondom, hanem az érdekelteknek -, ebben az esetben mindenkinek, aktívnak, nyugdíjasnak, külső üzletrész-tulajdonosnak és agrárértelmiségnek egy az érdeke: működjön a vagyon. Az az indok, miszerint az előző, tehát a jelenleg hatályos törvény diszkriminatív, a nemzetközi szövetkezeti elvekkel ellentétes volna, elnézést kérek, nagyon gyenge lábakon áll. Gyenge lábakon áll, mert a jelenlegi szövetkezeteink - és ez okozza a fő problémánkat - a legalapvetőbb nemzetközi szövetkezeti elvnek sem tudtak megfelelni, ez pedig az önkéntesség. Ez az igazi problémája ennek az országnak, de nézzék meg, egész Kelet-Európának ez a problémája, és ezt az óriási gondot - majd a történészek be fogják bizonyítani - Magyarország oldotta meg a legsikeresebben annak ellenére, hogy természetesen ezeregy probléma van, azt soha senki nem is mondta, hogy nincs. Az eredményeket tessék nézni... (Derültség. Zaj. Közbeszólások: Hát, ez az!).., ne pedig az indulatokat.Az előbb már említettem, önök arra alapoznak, hogy a demokrácia elvei alapján kell megoldani mindent. De már az imént említettem, a társadalmi átalakulások lassúbbak, a törvények ezt próbálták követni lépésről lépésre, és csak így jöhet létre egy sikeres átalakulás, egy pozitív, előremutató változás.Önök itt most eljátsszák azt, hogy ez a módosítás a jó szövetkezetek megmentése érdekében van, hogy a jó szövetkezetek működjenek. Én ezzel szemben azt mondom - és sajnos ez az igaz -: a rossz szövetkezeti vezetők megmentése érdekében van ez a módosítás, semmi egyébért. A jónak ugyanis erre nincsen szüksége. Hölgyeim és uraim, a jó szövetkezeti vezetőnek erre a törvénymódosításra semmi szüksége nincs, onnan nem akar kiválni, ott osztalékot kap, a vagyona biztonságban van, miért válna ki?! Onnan esetleg a még jobb akar kiválni, és úgy gondolom, ez nem bűn. Ha a még jobb győz a jobb fölött, az csak előrevisz.Ez a módosítás viszont valóban bűn, mert téves biztonságérzetet ébreszt az emberekben, mind a vezetőkben, mind a tagokban. Azt hiszik, hogy működik, ami nem működik, azt hiszik, hogy megoldottak valamit - és nagy lesz a meglepetés, amikor kiderül, hogy nem oldottak meg semmit, ugyanis a pótköltségvetésből látható volt, a költségvetésből sejthető, önök pénzt a mezőgazdaságnak adni nem tudnak, nem is akarnak, ezért bizonyos hatalmi pozíciókat osztogatnak azoknak, akik önöknek segítettek a kampányban elhitetni azt, hogy a mezőgazdaságot szétverték.Ez a módosítás nullára fogja leértékelni a szövetkezeti üzletrészeket, nem lesz verseny a működtetésért, nem lesz kereslet az üzletrészre, ezért szép lassan nullára fogják leírni, és az emberek pedig majd szép lassan, ha nem is olyan nagy kedvvel, de mégiscsak elfelejtik ezt az egészet, és azt mondják, na, megint palira vettek bennünket.Rontja nemzetközi versenyképességünket. Ne felejtsék el, Európa közösségéhez tartozni nemcsak lehetőség, hanem óriási veszély is. Ha nem tudunk az ottani piaci versenynek megfelelni, a régi, nosztalgikus elveket kergetjük, akkor óriási problémába, óriási veszélybe visszük az egész országot.Lassítja az elengedhetetlen átalakulást. Ugyanis monopolhelyzet jön létre egy bizonyos környéken, több faluban, ebben a térségben természetesen a magánvállalkozásnak nem lesz tere, egy monopolhelyzet mellett a magánvállalkozás mindig veszélyben érzi magát, nem alakulnak ki azok az egyéb magántevékenységek, amelyekkel össze lehetne fogni és tényleges szövetkezeteket lehetne alakítani, elsorvadnak, és gyakorlatilag még nagyobb lesz a csőd annak idején.A legnagyobb bűn, amit önök természetesen majd cáfolni akarnak, hogy teljesen megöli a szövetkezeti elvet. Ez a törvény egy gyilkos, a szövetkezeti elvre nézve gyilkos módosítás, ugyanis ott, ahol fölélik a szövetkezeti vagyont, elértéktelenítik az üzletrészeket, évtizedekig nem lesz lehetséges szövetkezeteket szervezni. Ki lesz az az őrült, aki egy fillért is bevisz valahova ezek után? És uraim, ez a legnagyobb bűn, mert a szövetkezet nélkül a mezőgazdaság nem életképes! Ezt én mindig mondtam és mondom is, csak a szövetkezet nem úgy működik, ahogy önök gondolják. Tessék elutazni néhány száz kilométert arrafelé, meg lehet nézni, a szövetkezet nem a termelő szférában, hanem a kiszolgáló szférában működik a világon mindenhol sikerrel.Ott kell szövetkezetet szervezni, ahol a szövetkezet a hatékonyabb, ahol a szövetkezet jobban működik, mint a magántevékenység. Ez pedig az input és output oldal: vásárlás, kiszolgálás, szolgáltatás, értékesítés, feldolgozás, szállítás. De termelni ne próbáljanak! Ahol a termelő típusú szövetkezetek megjelentek, ott azonnal megjelent az éhínség is; ahol viszont a kiszolgáló szövetkezetek működtek, ott sikeres mezőgazdaság épült a világon mindenhol.Tisztelt nem mezőgazdaságból élő kormánypárti képviselők! Önöket egyszerűen megvezették (sic!).(11.10)Az önök szavazatát kérik ahhoz, ami az önök választóinak érdekeivel ellentétes! Mit fognak önök mondani - mivel önöknél van a legtöbb egyenes ágon parlamentbe jutott képviselő -, ha egy választói gyűlésen megkérdezik: És mondja, kedves képviselő úr, hogy is van az, hogy
5 százalék, 2 vagy 1 százalék, vagy éppen "én tartozom"-helyzet alakult ki a szövetkezeti üzletrészemmel kapcsolatban? Miért nem ér semmit az üzletrészem? Önök pedig, későbbi magyar parlamenti képviselők, csapdahelyzetbe víve az országot - a mostani kormánypárti képviselők természetesen - sorra szavazhatják meg az évről évre növekvő támogatási összegeket a magyar mezőgazdaságnak, ugyanis enni kell, az ország enni akar, és egy nem versenyképes mezőgazdaság fönntartása hihetetlen összegekbe kerül, és ez a szegény ország ezt nem bírja ki. A verseny az érdekünk, mindannyiunknak, együtt. Szegény adófizető majd pedig csak néz, nem érti a dolgokat. Nem érti, hogyan lehetséges az, hogy megmentettük a szövetkezeteket, és mégis ilyen tragikus helyzetben vagyunk!? Úgy lehetséges, hogy megmentettünk valamit, amit nem kellett volna megmenteni, és száműztünk valamit - a versenyt -, amit viszont nem lett volna szabad száműzni. Ez lesz az eredménye! És nem azért mondom el, hogy én most itt nagy hangon önöknek mondjak valamit, csak az embert a lelkiismerete arra kényszeríti, hogy elmondja az igazat, hogy aki meghallgatja, az meghallgathassa, aki nem hallgatja meg, az pedig ne jöhessen azzal, hogy képviselő úr, ön magasabbról messzebbre kellett volna, hogy lásson, meg kellett volna nekünk mondani, mit jelent ez a mostani lépés az ötödik
lépésben.Tisztelt Képviselőtársaim! Ez ezt jelenti, és ezt el kell mondani. És önök, tisztelt agrárlobby - vagy ebben a dologban érdekeltek -, önök tévesen azt hiszik, hogy a nagy ellenfelük a magángazdaság - holott ez egy óriási tévedés! Sajnos egész agrárpolitikájukat erre építik - ez egy tragédia! Még be se tették a lábukat a kormányzásba, bejelentették, hogy márpedig a falugazdászok kisöpörve, ami az egyik legsikeresebb akciója volt az előző kormánynak... (Moraj az MSZP soraiban. Közbeszólások.) Tessék kimenni megkérdezni! Menjenek el Debrecenbe, kérdezzék meg az önkormányzattól! Minden önkormányzati mezőgazdasági bizottsági tag aláírásával küldtek levelet, követelik, hogy a mezőgazdasági szféra támogatására az agronómusok vagy a falugazdászok működjenek. Ezeket önök egy tollvonással meg akarják szüntetni!A másik: ez a törvény. Hallani, hogy a következő a földtörvény lesz, s önök el akarják törölni azt a cikkelyt, ami a jogi személyiségű vállalkozások földtulaj-donszerzési jogát tiltja meg. A szövetkezeteknek földtulajdonra van szükségük, ugyebár, önök ezt mondják. Én pedig azt mondom, hogy abban a pillanatban, ha önök ezt megteszik, minden tiltás falra hányt borsó. Külföldi, belföldi, teljesen mindegy. Abban a pillanatban a Bogárdi család vagy bármelyik család öt tagja annyi szövetkezetet alakít, amennyit akar. Annyi földet vesz, amennyit akar. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Erről van szó!) Tessék eldönteni, hogy ez hova visz! (Folyamatos zaj az MSZP soraiban.) Egyes vidékek teljes elszegényítéséhez... Elnök Asszony! Ha csöndet tudna teremteni, megköszönném.