Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügyi-minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A szerzői jogról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat általános és részletes vitája azt mutatta, hogy a törvényjavaslat szükségessége, a szabályozás célja tekintetében egyetértés alakult ki. Lényegében egyöntetű támogatást élvezett a javaslatban kifejeződő azon szándék, hogy korszerűsített, pontosított formában, törvényi szintre emelve fenntartsuk azt a szabályozást, amelynek értelmében bizonyos képzőművészeti és iparművészeti alkotások tulajdonjogának átruházása esetén, ha az műkereskedő közbejöttével történik, szerzői díjat, illetve járulékot kell fizetni. E szabályozás megőrzése ösztönzi az alkotó tevékenységet, megfelelő összhangban tartja a felhasználói és szerzői érdekeket, valamint a kultúra finanszírozásához költségvetésen kívüli forrást biztosít.Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényjavaslat lényegét, alapelveit érintő vita nem alakult ki, a részletkérdésekre vonatkozó nézetkülönbségekről szeretnék szólni, röviden kifejtve a kormány álláspontját a törvényjavaslathoz érkezett két módosító és egy kapcsolódó módosító javaslatról. (18.00)(A jegyzői székben dr. Trombitás Zoltánt
és dr. Kávássy Sándort dr. Kiss Róbert
és Nahimi Péter váltja fel.)Az egyik módosító javaslat a díj, illetve a járulék megfizetésére vonatkozó kötelezettséget a beszerzési és az eladási ár közötti különbözettől tenné függővé. Ez ellentétes lenne a szerzői jogi megközelítést érvényesítő szabályozással, amely mindenfajta kereskedelmi célú felhasználás esetén díjfizetést ír elő, függetlenül a felhasználás nyereségességétől. A módosító javaslat egyébként is hibás feltevésen alapul, hiszen abból indul ki, hogy a szerzői díj, illetve a járulék a műkereskedőt terheli, holott mind a hatályos szabályozás, mind a javaslat szerint ezt a terhet a vevő viseli. A fizetésre kötelezett tehát nem a műkereskedő, hanem a vevő, ezért közömbös, hogy a műkereskedőnek van-e haszna a műalkotás adásvételén. A másik módosító javaslat megszüntetné a múzeum és a muzeális közgyűjtemény díj-, illetve járulékfizetési mentességét. E módosító javaslat nemcsak költségvetési szempontból nem lenne elfogadható, hanem azért sem, mert szemben a magángyűjtők kereskedelmi vagyoni megfontolásból végzett tevékenységével, nem kedvezményezné a műalkotások közcélra való megszerzését. Ez utóbbi módosító javaslattal függ össze az a kapcsolódó módosító indítvány, amely visszaállítaná tartalmilag a hatályos, rendeleti szintű szabályt. Ennek értelmében a múzeum és a muzeális közgyűjtemény nem élvezne mentességet addig, amíg a szerző életben van. Ez ellentétes a szerzői jogi szabályozás logikájával, hiszen a szerzői vagyoni jogok a szerző halálát követően is még további 70 évig védelemben részesülnek. Az élő szerződés örököseit megillető jogok között különbséget tevő felfogás - mely a '70-es évek végén elfogadott hatályos szabályozásban is tükröződik - az örökösöket megillető vagyoni jogokat munka nélkül szerzett jövedelem forrásának tekintette. Ez a megközelítés a mai viszonyok között nyilvánvalóan idejét múlta. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a hazánkat is kötelező berni uniós egyezmény szerint az úgynevezett követő jogot biztosító tagországoknak e jogot mind a szerzőnek, mind annak jogutódai számára meg kell adni.Végül meg kell említeni, hogy a múzeum és a muzeális közgyűjtemény szóban forgó mentessége ellen egyetlen érintett alkotóművészi érdekképviseleti szervezet sem emelt kifogást. Tisztelt Ház! Az előadottakra tekintettel a törvényjavaslathoz érkezett módosító és kapcsolódó módosító javaslatokat a kormány nevében nem támogatom. Kérem ugyanakkor képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat elfogadásával fejezzék ki megbecsülésüket a magyar alkotóművészet iránt. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)