Soós Károly Attila (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény a megalkotása óta elég jelentősen hozzájárult a külföldiek magyarországi beruházásaihoz. Végül is akkor még ez a beruházás szinte nulla volt, azóta meghaladja a 7 és fél milliárd dollárt, és ismeretes módon ezzel messze elsők vagyunk a régióban. Ugyanakkor, amikor a törvény alapvető céljainak megfelelt, bizonyos módosítások is történtek rajta, mégis szükséges, hogy most bizonyos módosításokat valósítsunk meg vele kapcsolatban. Erre a módosításra több okból kerül sor.Egyfelől bővíteni szeretnénk a külföldiek számára nyitva álló kedvezmények körét; másfelől viszont az utóbbi időszakban egyre növekvő mértékben tapasztalhatók olyan negatív jelenségek, amelyek a szabályozás továbbfejlesztését indokolják. A kormány ennek megfelelően javaslatot tesz a befektetési törvény és a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény harmonizálására, továbbá a külföldön lévő kárpótlási jegyek befektetésként történő felhasználásának szabályozására. A kedvezmények körének bővítése a külföldiek konvertibilis forintszámlájáról való tőkebefizetés lehetőségének megadásával valósul meg a javaslat elfogadása esetén. A jövőben forintban - a devizajogszabályok előírásainak megfelelően -, a külföldiek forintszámlájáról teljesíthető a külföldit terhelő tőkebefizetési kötelezettség. Ez az eddigi szabályozás szerint csak abban az esetben volt lehetséges, ha a külföldi a magyarországi befektetéséből származó forintnyereségét, illetve a magyar társaságból az őt megillető üzletrész elidegenítéséből származó forintbevételét fektette be. A módosítás ugyanakkor javaslatot tesz a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok nem pénzben szolgáltatott tőkerészének új szabályozására anélkül, hogy annak alapjait, a termelőeszközök vámmentes behozatalának lehetőségét érintené. A javaslat külkereskedelmi behozatali engedély megszerzését írja elő azon termékek apportjára, illetve mellékszolgáltatásként történő teljesítésére, amelyek a külkereskedelmi áruforgalomban való behozatal esetén engedélyhez kötöttek. A módosítás megakadályozná azokat a színlelt ügyleteket, amelyek kizárólag a külkereskedelmi importengedélyezés megkerülésének érdekében jönnek létre. A szabályozás elsősorban a fogyasztási cikk globálkvóta hatálya alá eső, illetve a piacvédelmi intézkedésekkel védett termékek
- így zöldség, gyümölcs, vas, acél - szempontjából
jelentős.Tekintettel arra, hogy az engedélyezési kötelezettséggel érintett behozatal az importtermékeknek 10 százalékát sem éri el, ezzel szemben az ilyen módon történő behozatal a nemzetgazdaságnak egyre növekvő mértékű károkat okoz, indokolt a jelenlegi szabályozás kiegészítése a javasolt megoldással. A javaslat végül kiterjed a kárpótlási jegyek külföldiek által történő befektetésére is. A kárpótlási jegyet külföldi akkor használhatja fel a társaságnál nem pénzbeni hozzájárulás gyanánt, ha saját jogon kárpótoltként jutott hozzá, nem használhatja fel azt akkor, ha a kárpótlási jegyet más módon szerezte, általában természetesen vásárolta.Tisztelt Országgyűlés! Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell megfontolni. (19.30)A kárpótlási jegy másodlagos megszerzője, felhasználója azáltal, hogy ezt a jegyet felhasználja, bizonyos anyagi előnyhöz jut. Kárpótlási jegyet mindenki azért vásárol - ha vásárol -, mert ez számára bizonyos anyagi előnyt jelent. Hogy ilyen céllal vásárolják fel a kárpótlási jegyet, ezt általában azért tolerálja, engedi meg a törvény, mert azáltal, hogy másodlagos felhasználók vásárolnak kárpótlási jegyet, növelik annak az értékét ahhoz képest, hogyha nem vásárolhatnának, a felhasználás szűkebb lehetőségei természetszerűleg csökkentenék a kárpótlási jegy tulajdonképpeni értékét.Az adott esetben arról van szó, hogy külföldi beruházók jutnak hozzá az említett anyagi előnyhöz. A kormányzat úgy ítéli meg, hogy ezt nem kívánjuk a jövőben megengedni. Tehát azok a külföldiek, akik nem saját jogon jutnak kárpótlási jegyhez, ők ezt a kárpótlási jegyet nem pénzbeni hozzájárulásként nem használhatják fel. Ez egyáltalán nem érinti azoknak a külföldön élőknek a kárpótlási jegyükhöz, annak felhasználásához, eladásához való jogát, akik a kárpótlási jegyet saját jogon kapták.Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat kisebb módosításokat jelent a kérdéses törvényben. A korábbi változtatásai ennek a törvénynek - tehát a külföldiek magyarországi beruházásairól szóló törvénynek - általában olyan nagyon éles vitákat nem váltottak ki a Házban, bár egyhangú szavazások nem voltak, de alapvető kérdésekben nem bontakoztak ki igazán éles nézetkülönbségek. Remélem, hogy ez ezúttal is így lesz. Ajánlom a tisztelt Országgyűlés figyelmébe a törvényjavaslatot, javaslom önöknek, hogy fontolják meg és fogadják el. Befejezésül szeretném megköszönni a türelmüket, hogy végighallgattak ezen az elég késői órán. Köszönöm. (Taps.)