Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Bízom abban, hogy a most előterjesztésre kerülő törvényjavaslat és alkotmánymódosítás nagyobb egyetértésre talál majd az országgyűlési képviselők között, mint az előbbiekben tárgyalt törvényjavaslat. Ez a bizalmam abból is táplálkozik, hogy az állampolgári jogok ország-gyűlési biztosának intézményét, az adatvédelmi biztos intézményét, a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának intézményét már hatályos törvényeink és az alkotmány tartalmazza. 1993 októberében eredménytelen kísérletet tettünk arra, hogy a nevezett biztosokat, a törvény szabályainak megfelelően, a köztársasági elnök úr jelölése alapján megválassza az Országgyűlés. Éppen ezért a mostani előterjesztésünk célja elsősorban az, hogy végre az alkotmány és a törvény holt betűjéből eleven valóság váljon, hogy végre a magyar jogvédő intézményrendszer teljes egészében és maradéktalanul kiépüljön, és tulajdonképpen a módosítások ezek közé a célok közé sorol-
hatók. Az alkotmánymódosítást illetően két ponton szükséges a Köztársaság alkotmányát módosítani. Az egyik módosítás kizárólagosan technikai jellegű. Arról van szó, hogy az alkotmány szövegében szereplő országgyűlési biztos kifejezést többes számmá kell átalakítani, és országgyűlési biztosokról kell az alkotmányban szólni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy időközben, 1992-ben az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről szóló törvényt, és ezen belül rendelkezett az adatvédelmi biztos személyéről. Így az alkotmányban korábbiakban használt egyes szám semmiképpen nem maradhatott változatlanul. Illetőleg ezzel lehetőséget teremtünk arra is, hogy a későbbiekben, a tapasztalatok ismeretében esetleg más országgyűlési biztos intézményének létrehozása is kezdeményezhető legyen, anélkül hogy az alkotmány szövegéhez hozzá kellene nyúlni. Ennyiben tehát jogtechnikai jellegű maga a módosítás. A másik, lényegi elemet tartalmazó alkotmánymódosítás az etnikai kisebbségi jogok biztosának intézményével kapcsolatos. A hatályos alkotmány úgy rendelkezik, hogy ez a biztosi intézmény egy kollektív testület, ugyanakkor az időközbeni törvényi szabályozás és különösen a nemzetiségi jogokról szóló törvény egyszemélyes intézményként jelölte meg a nemzetiségi jogok ország-gyűlési biztosának intézményét. Ebből következően tehát célszerűnek tűnik, hogyha az alkotmány ezen pontján a korábbiakban és a jelenlegi hatályos törvény szerinti kollektív testületi jelleget feladva és ezzel összhangot teremtve a különböző országgyűlési biztosok intézményei között, ebben az esetben is figyelembe véve a nemzetiségi jogokról szóló törvényünket, összhangot hozunk létre, és a nemzetiségi jogok biztosának intézményét egyszemélyes intézményként határozza meg az alkotmány. Ehhez kapcsolódóan szükség van arra is, hogy módosítsuk az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény két pontját is. Ezek közül az egyik pont annak lehetőségét teremti meg - és azt hiszem, hogy emellett különösebben nem szükséges érvelni az ország jelenlegi helyzetében -, hogy az országgyűlési biztosok ne külön-külön hivatalokat hozzanak létre, hanem egy egységes hivatal lássa el mindazokat az adminisztratív teendőket, amelyek valamennyi biztos számára közösen és együttesen jelentkeznek. Ez tehát a javaslat lényege. Ez természetesen nem érinti azt a korábbi elvet, amelyet az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény tartalmaz, hogy az egyes biztosok nem egymás alá-, fölérendeltségében tevékenykednek. A közös hivatali apparátus nyilván nem ennek az elvnek az érvényesítését tartalmazza.A másik rendelkezés, amely álláspontom szerint ennél tartalmibb jellegű, biztosítja a nemzetiségi szervezetek számára, hogy a jelöltállításnál a jelöléssel kapcsolatosan intézményes formában is kifejthessék véleményüket. Úgy vélem, hogy ez különösen fontos, hiszen a nemzetiségi szervezeteknek elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy a nemzetiségi jogok fölötti őrködést, felügyeletet olyan személy lássa el, aki bírja a nemzetiségi szervezetek bizalmát.Javaslatainkhoz szeretném hozzátenni, hogy ezek az említett pontosítások, illetőleg érdemi javaslatok bírják a nemzetiségi szövetségek, valamint a Kisebbségi Kerekasztal egyetértő támogatását is. És végezetül szeretném hozzátenni azt is, hogy a törvényjavaslat, illetőleg az alkotmánymódosítás tárgyában a parlamenti pártok felelős képviselőivel lefolytatott egyeztetési tárgyalás is abban erősített meg, hogy a parlamenti pártok ezzel a javaslattal egyetértenek. Ez a lehetőség, tisztelt Ház, megnyitja előttünk azt az utat, hogy a közeljövőben a köztársasági elnök úr - amennyiben ezzel egyetért - meg tudja tenni az Ország-gyűlés számára az állampolgári jogok országos biztosára, annak helyettesére, az adatvédelmi biztosra és a nemzetiségi biztosra vonatkozó személyi javaslatát. És bízom abban, hogy az Országgyűlés abban a helyzetben lesz, hogy a biztosok személyét támogatni lesz képes, és ezáltal maradéktalanul megvalósul mindaz, ami az alkotmányban és törvényeinkben ezzel kapcsolatosan már több éve benne van. Köszönöm szépen, és kérem támogatásukat. (Taps mindkét oldalon.)