Torgyán József (FKGP)

1994. október 31.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnöknő! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Előbb már István József képviselőtársunk kifejtette a Független Kisgazdapárt álláspontját ombudsman-ügyben, és ennek megfelelően én magam is meg kell hogy erősítsem az általa kifejtetteket. Tehát a Független Kisgazdapárt ezt a törvényt helyesnek tartja, elfogadásra ajánlja, és ha a Független Kisgazdapártnak a személyi kiválasztás rendszerébe is beleszólása lehet, akkor ezt a törvényt előrelépésnek tekintve meg fogja szavazni. Azonban ne vegyék tőlem ünneprontásnak, hogy mégis felvetek néhány olyan gondolatot, amelyet szerintem e törvény tárgyalásakor kritikai elemként elő kell hozni annak hangsúlyozása mellett, hogy végül is a Független Kisgazdapárt az aggályait lényegesen kisebb súlyúnak ítélte meg, mint a törvény előnyeit. S hogy világosan lássák, végül is miért helyezkedtünk a hatpárti tárgyalásokon arra az álláspontra, hogy megszavazzuk ezt az előterjesztést, mi abból indultunk ki, hogy itt súlyos alkotmányos mulasztás van, különösen a nemzetiségi biztost illetően, hiszen a nemzetiségi biztos megválasztása nélkül a nemzetiségeknek nem tudjuk garantálni azokat a jogokat, amelyek egyébként megvalósulnak Ma-gyarországon, mely jogok ténylegesen léteznek. De mégis az ombudsmannak hivatalával együtt fel kell állnia ahhoz, hogy a nemzetiségi ombudsman léte hazánk határain kívül is éppolyan nyilvánvalóvá tegye a szóban forgó jogok létezését, mint ahogy az előttünk egyébként is így igaz.Ami az aggályainkat illeti, azok mindenekelőtt abból indulnak ki, hogy tulajdonképpen nem ismerünk olyan országot, ahol az ombudsman-rendszer valóban jól működne. Mert mindaz igaz, amit Isépy képviselőtársunk elmondott, hogy tulajdonképpen ez egy panaszhivatal, hogy tulajdonképpen az alkotmányos sérelmek esetében van hova fordulni, az ombudsman ezeket a jogokat segíti érvényesíteni az állampolgár javára, de mégis alapvetően azt kell mondjam, hogy vagy van egy országban rendesen működő jogrend, vagy nincs. Ha van egy megfelelően működő jogrend, akkor a rendes állami gépezetnek biztosítania kell mindazokat a jogokat, amelyeket az ombudsman belépésével remélünk majd az állampolgáraink számára biztosítani. Csakhogy azt kell mondjam, hogy az ombudsmannak leginkább akkor van jelentősége, amikor az állam által biztosított jogok mégiscsak látszólagosak valahol. Mert gondolják végig, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy például Magyarországon a felülvizsgálati kérelem rendkívül szűk keretek között mozoghat csak, tehát súlyos törvénysértések esetében sem nagyon van hová fordulni. Úgy gondolom, hogy nem lehet az ombudsman-hivatal felállításával kiküszöbölni ezt az alkotmányos sérelmet, hanem mindenképpen szükség lenne először a felülvizsgálati kérelemnek a sokkal szélesebb körökben való alkalmazását lehetővé tenni, és akkor hatékonyabban működhetne az ombudsman is.Legyen szabad rámutatnom arra, hogy az sem mindegy ám, ahogy annak idején az Ellenzéki Kerekasztalban kidolgoztuk az ombudsman intézményének beillesztését az államhatalmi ágak megoszlásának rendszerébe, és ahogy most a módosítás kapcsán az bekerül a jogrendünkbe. Mi ugyanis egy ombudsmant kívántunk beépíteni az államhatalmi ágak rendszerébe. Ez az egy ombudsman olyan jogokkal rendelkezett volna, amely adott esetben az állampolgári sérelmeket valóban tudta volna korrigálni, és emellett lett volna még az ombudsmanok rendszere, a nemzetiségi ombudsmantól kezdve a további ombudsmanokig. Tehát felállhatott volna a további ombudsmanok rendszere, de az tulajdonképpen ebbe az ombudsman-rendszerbe kapcsolódott volna bele. Tökéletesen igaza van István József képviselőtársamnak, hogy később Fejti György állásfoglalása és egyéb okok miatt oda torzult az ombudsman-rendszer, amely végül is a jelenleg hatályos alkotmányunkból bárki számára megismerhető lesz, de végül is az a tény, hogy most az egy ombudsman helyett három ombudsmant fogunk a lényegét tekintve azonos jogokkal a mi alkotmányos rendünkbe beiktatni, az azt jelenti, hogy valahol még-sincs meg az a hatékonysága majd az ombudsmanoknak, mint ahogy mi azt reméltük volna. Tehát azt kell mondjam, a gyakorlatban végül is az ombudsman az én aggályaim szerint nem fog tudni olyan hatékony segítséget nyújtani az állampolgároknak, mint ahogy az kívánatos lenne. Mert egyebekben mi is úgy látjuk, mint Isépy Tamás, hogy ötvenezer panasz fog zúdulni az ombuds-manra rögtön az intézmény felállása után, de hadd mondjam meg, hogy én sokkal pesszimistább vagyok, én azt mondom, hogy ötszázezer panasz fog zúdulni az ombudsmanra hónapokon belül, tehát gyakorlatilag egy rendkívül nehezen útnak induló hivatal lehet. Magam részéről az egész rendszert úgy tekintem, hogy sokkal hatékonyabb módon kellene átgondolnunk az államhatalmi ágak megoszlásának kérdését, beleértve a most tárgyalt ügyészi szolgálati viszonytól kezdve bizony az ombudsmanig bezárólag minden tényezőjét az államhatalomnak, a bíróságok, ügyészségek, a rendőrség szerepét, és csak ezeknek egybehangolásával lehet egy olyan jól működő rendszert kiépíteni, ami valóságos jogokat biztosít az állampolgár számára.(13.00)Nagyon örülök annak, hogy az igazságügy-miniszter úr az ombudsman-törvény kapcsán kifejtette, hogy miért kell az alkotmányt módosítani, és az egész ország, amely érdeklődik az Országgyűlés munkája iránt, láthatta, tapasztalhatta, bizony hogyha egy alkotmány országgyűlési biztosról beszél, de mi biztosokat akarunk beépíteni azért, hogy az ombudsman-rendszer a mi elképzeléseinknek megfelelően működjön, akkor az alkotmányt úgy kell módosítani, hogy a többes szám is beleférjen. De láthattuk, épp az ügyészi szolgálati viszonnyal kapcsolatban, hogy ott már nem tulajdonított jelentőséget a kormánytöbbség annak, hogy adott esetben a köztársasági elnök jogkörét bővíti-e - mondjuk - a legfőbb ügyész felmentése vonatkozásában, vagy pedig a legfőbbügyész-helyettesek felmenthetősége tekintetében.Tehát itt is nagyon jól megmutatkozott ennél az ombudsmantörvénynél, hogy az alaptörvényhez, az alkotmányhoz hozzá kell nyúlni abban az esetben, hogyha mi az alkotmányos rendet illetően kívánunk egy új szabályozást bevezetni.Végül is az ombudsman-törvénynél ez az alkotmányos rend minden tekintetben érvényesült, hiszen az igazságügy-miniszter úr nemcsak az ombudsman-törvényt, hanem vele kapcsolatban az alkotmányt is módosítani kívánja. Az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket időben a mi rendelkezésünkre bocsátotta, és ennek megfelelően az ombudsman-rendszer most már felállítható úgy, ahogy azt mi szerettük volna.Ismétlem: az ombudsman-rendszernek az Ellenzéki Kerekasztal idején mi - úgy gondolom - talán egy hatékonyabb formáját kívántuk volna felállítani, de végül is azt nem lehet elvitatni, hogy ez egy olyan alkotmányos garanciarendszerbe illeszkedik bele, ami elsősorban az állampolgárok érdekeit és elsősorban az ellenzék érdekeit képviseli. Nem kétséges, hogy az ombudsman végül is nagyon sok igazságtalanság esetén adhat olyan jogi segítséget az állampolgároknak, ami a többpárti parlamenti demokrácia valóságos érvényesülése felé vezet, és ezért a Független Kisgazdapárt a kifejtett indokai dacára arra az álláspontra helyezkedett, hogy végül is ennek az egybefüggő két törvényjavaslatnak, az ombudsmanról szóló törvénynek és az alkotmánymódosításnak olyan szembetűnő előnyei vannak, amelyek végül is minden aggályunkat elsöpörték, ezért a Független Kisgazdapárt ezt a törvényt meg fogja szavazni. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)