Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid, mindössze négyszakaszos törvénymódosító javaslatot terjesztek a Ház elé. A javaslat jelentősége azonban természetesen nincs arányban a szakaszok számával. Elöljáróban szeretném megerősíteni a kormánynak azt a törekvését, hogy vállalja a folytonosságot mindazzal a jogi szabályozással, amelynek lényege a szociális piacgazdaság kiépítése, a gazdasági változások korszerű megalapozása. Ebben az értelemben tehát az Országgyűlés törvényhozó munkáját a kontinuitás kell hogy jellemezze. Ezzel párhuzamosan azonban az is természetes, hogy szükség van bizonyos kritikai jogalkotásra is, amelynek egyik formájával találkoznak most tisztelt képviselőtársaim.A kormányprogramban világosan kifejtésre került, hogy a koalíció a halaszthatatlanul elvégzendő kormányzati teendők közé sorolja a szövetkezeti törvény 1994. áprilisában, a parlament utolsó ülésnapján történt módosításának korrekcióját. Mégpedig azért tartja szükségesnek és elengedhetetlenül szükségesnek ennek felülvizsgálatát, mert álláspontunk szerint e módosítások ellentétbe kerültek a nemzetközi szövetkezeti elvekkel, és a mezőgazdasági szövetkezetek számára diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaztak. Ezen elhatározás jegyében került sor a törvényjavaslat benyújtására, és hadd tegyem hozzá, hogy egy széles körű érdekegyeztetési folyamatban a szövetkezeti érdekképviseleti szervek közreműködésével került sor a kormányelőterjesztés kialakítására.Végeredményben a változtatás összességében négy pontban összefoglalható, és nem indokol különösebb, részletesebb kifejtést. Az egyik indokot már említettem a bevezető gondolatok körében, miszerint a kormánynak az a szándéka - és a most beterjesztett törvényjavaslat ezt tartalmazza -, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó eltérő szabályok kerüljenek ki a törvényből.(10.20)A második lényeges pont, amiben módosítást javaslunk, abban összegezhető, hogy a jövedelemelosztás szövetkezeti alapelveinek sértetlenül kell megmaradniuk és fennmaradniuk, amely szerint a szövetkezet jövedelmének nagyobb hányadát a tagok személyes közreműködése arányában kell elosztani, és csak kisebb rész lehet a bevitt tőke utáni jövedelem. Ez áll összhangban a szövetkezet természetével.A harmadik lényeges pont, hogy a törvénytervezet hatályon kívül kívánja helyezni azt a felesleges és a mezőgazdasági szövetkezetek működését is veszélyeztető szabályt, amely alapján a kisebbség bármikor kikényszerítheti - gazdasági és szociális szempontok mellőzésével - a szövetkezet szétválását, amely valójában ebben a formában már kiválást jelent.És negyedszer, tisztelt képviselőtársaim, a javaslat a kívülállók jogait ésszerű keretek közé kívánja helyezni, megszüntetve azt a lehetőséget, hogy a kívülállók külön közgyűlés összehívását kérhessék.Ez a törvényjavaslat nem az 1992-ben elfogadott szövetkezeti törvény koncepcióját kérdőjelezi meg. Ez a javaslat, ez a törvénymódosítás elsősorban azt célozza, hogy egy egyensúlyi helyzet jöjjön létre, és döntési pozícióba a szövetkezetek további sorsát illetően azok kerüljenek, akik a szövetkezetben dolgoznak, a szövetkezet tagjai és akik ténylegesen abban a helyzetben vannak, hogy a szövetkezet jövőjét meg tudják határozni.Ezek az elvek következetes visszatérést jelentenek azokhoz a klasszikus szövetkezeti elvekhez, amelyeket 150 éve ismer a szövetkezetek története. Éppen 150 esztendeje lesz az 1844-i rochdale-i elvek nyilvánosságra kerülésének, és az általunk előterjesztett törvényjavaslat ezeknek a klasszikus szövetkezeti elveknek a továbbélését kívánja a magyar jogi szabályozásban is biztosítani.Tehát mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szövetkezeti törvény beterjesztett módosítását, amely - még egyszer hangsúlyozom - nem a szövetkezeti törvény koncepcióját kérdőjelezi meg, pusztán eljárási és néhány tartalmi korrekciót jelent, szíveskedjenek támogatni, és a Ház a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)