Tímár György (FKGP)
DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Úr és tisztelt Ház! Az előttem felszólaló két, avatott szakértő után rendkívül nehéz újat mondani. Nem is akarok, pusztán csak szeretnék rámutatni - akkor, amikor majd e fölött a javaslat fölött is dönt a Ház -, hogy tulajdonképpen egy köztiszteletben álló testület önkormányzati életéről dönt majd ez a javaslat.Vitathatatlanul egészen speciális helyzetet foglal el a társadalomban - a személyi és tárgyi oldalt is tekintve - az ügyvédség. Minden egyes ügyvéd egy olyan speciális bizalmi feladatot lát el az alkotmánynak megfelelően, amely külső szemmel nézve egyszerűen nem is kezelhető. Tehát a magam részéről úgy gondolom, az a helyes, hogy azokat az esetleges problémákat, vitákat, esetleg jogvitákat, ami az ügyvédi tevékenységen vagy az ügyvédségen belül felmerül, mindenképpen célszerű hagyni a sajátosságokat legjobban ismerő körön belül eldőlni úgy első, mint másodfokon. Azokban az esetekben, amikor az eljárás alá vont vagy vontak között - hiszen nem minden esetben csak egy személy van eljárás alatt - elképzelhető olyan érdekellentét, amikor kvázi-per van, akkor meg kell adni a lehetőséget valamilyen formában annak, aki úgy érzi, hogy jogaiban sérelmet szenvedett, hogy egy külső, független fórumhoz forduljon, tehát a másodfokú, a "szakmán belüli jogerős álláspont" meghozatalát követően. Viszont ebben az esetben olyan külső fórumot kell meghatározni, amely méltó ahhoz a hivatáshoz, amelyet az itt érintettek gyakorolnak, ismeri a szakmát belülről és kívülről, és igen-igen elgondolkodtató, hogy a bírói karból szabad-e vagy lehet-e kijelölni bírót vagy bírákat, mint külső fórumot ennek az igen speciális jogvitának az eldöntésében.Egyáltalán nem lenne szerencsés, ha egy bíró
- ahogy Torgyán József barátom mondta - bizonyos fokú szakmai rivalitást él át az ügyvédekkel szemben, más életstílust folytat, ha egy átlagos bíró bele tudna avatkozni anélkül, hogy saját maga átélné. Akkor az egy más kérdés, hogy kit vagy kiket fogadna el itt a törvény bíráknak. De mindenesetre olyan személyt szabad csak kijelölni, aki pontosan át tudja élni azt az életvitelt, azt a feszült helyzetet, azt az állandó stresszállapotot, amelyben egy ügyvéd él és amelynek netán következménye egy olyan magatartás vagy tárgyi megnyilvánulás, amely az eljárás tárgyi alapját képezi. Köszönöm. (Szórványos taps.)