Balsai István (MDF)

1994. november 6.

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Teljesen mindegy tisztelt Elnök Úr, hogy a teremnek melyik részéről nézek szét és látom ezt a nagy érdeklődést. (A teremben kevesen vannak.)Szeretnék ehhez a dologhoz úgy is, mint a frakció tagja hozzászólni és úgy is, mint a javaslat előterjesztésének a körülményeit talán kissé jobban, az átlagosnál jobban ismerőként - Torgyán József képviselőtársam felvetéséhez is - hozzászólni.Tisztelt Országgyűlés! Az egyértelmű dolog, hogy a javaslat, az egész törvénycsomag kiindulópontja az, hogy bírósági felülvizsgálatot kell biztosítani ott, ahol eddig nem volt. Természetes dolog, hogy bírósági felülvizsgálatra csak a bírósági szervezet lenne általában jogosult. Azonban az eltelt évek során, amikor a különböző bírósági felülvizsgálatokkal kapcsolatos kérdések más vonatkozásban felmerültek - utalok itt a közjegyzői törvényre, amely nagyon világosan és egyedülálló módon szabályozza a bírói útnak a közjegyzői, kamarai döntésekkel szembeni jogorvoslati lehetőségét -, ott egy nagyon világos megoldással a hagyományos forrásokhoz visszatérve, közjegyzők számára a bírósági működést megengedve, lényegében egy közjegyzői fórumként, de a bírósági szervezetbe integrált módon történő jogorvoslatot tettünk lehetővé.Ez azonban az ügyvédi törvényerejű rendeletnek az idézett nagy ívű módosítása során az akkori elképzelések, különösen az érintettek - hadd mondjam meg -, tehát az ügyvédek, az a sokezer ügyvéd, aki ennek az ügynek az alanya lehet, nem támogatták volna. Nem támogatták elsősorban azért, mert a bírósági szervezetet szervezeti okokból - és talán más okokból nem, bár ez sem teljesen biztos, hogy így van - nem tartották arra alkalmasnak, hogy bírájuk legyen azokban az ügyekben, amelyeket ők egymás között egyébként évtizedes gyakorlat alapján el tudnak intézni.Ugyanakkor az a javaslat, amelyet nem a legszokásosabb módon, egyfajta ilyen hibrid-megoldásként kidolgoztunk, nem sérti a bíróságok monopóliumát, amely az igazságszolgáltatással kapcsolatos tevékenység kizárólagos bírósági jogkörbe utalását illeti. Nem sérti a bírói érdekeket. S eleget tesz annak a követelménynek, amely a bírói út alanyi jogon történő igénybevételét biztosítja. Nem szerencsés az Országos Ügyvédi Kamarának

- egyébként ő a levél feladója - az az első javaslata, amelyet Torgyán képviselőtársam idézett, amely szerint egy alternatív, választható megoldásként az érintettre bízza azt, hogy ilyen vagy olyan elbírálás alá tartozónak érezze az ügyet, a bíróságok módját, működését illetően, a többségében bírákkal felálló tanácsot ne válassza. Hiszen

- még egyszer mondom - a cél ennél a törvénynél - mint a fogságfenyítésnél vagy az egészségügyi törvénynél, vagy a büntetőeljárásnál - az, hogy ez egy alapvető alanyi jog a bírói út - az emberi jogi egyezmény követelésének megfelelően - biztosítása mindenki számára, ha akarja, ha nem. Ha tetszik, ha nem - ha szabadna így mondani.A másik megoldás, és azt hiszem, itt kell egy kicsit pontosítani Torgyán képviselő úrnak az idézett levél megoldási részét. Az nem pontosan úgy szól. Ezzel kapcsolatban mi is gondolkodunk azon, a múltkori bizottsági ülésen is ezt tulajdonképpen szóba hoztuk a jelen levő kormányzati tisztviselőknek, hogy az a variáció, amely felülvizsgálati eljárásként, de nem a rendes bíróság, jelenleg ügyvédek nélkül működő bírósági fórumát megjelölve, hanem azt a bizonyos ötös, három bíróból és két ügyvédből, kvázi ilyen választott-bírósági jegyzékhez hasonló módon választható és bírói elnökléssel működő fórumot jelöli meg a felülvizsgálati eljárás fórumaként. Ez nagyon szerencsésen ötvözi azokat a gondolatokat, amelyeket a többi továbbgondolása azt hiszem, tartalmaz. Tehát, hogy az első és másodfokon tisztán ügyvédi gyakorlatként és megszokott módként bírálódjanak el ezek az ügyek. Szeretném mondani azoknak, akik talán nem tudják: itt egzisztenciális kérdések vannak. Tehát a hivatástól való eltiltás, a foglalkozás gyakorlásának a felfüggesztése. Tehát ilyen alapvető dolgok. Az ügyvédi hivatás gyakorlásától való elzárásról, tehát nem akármiről van szól. Ezeknek az ügyvédek által másodfokon is elbírált ügyeknek a további jogorvoslata lenne az a megoldás, amelyet tehát a levél tartalmaz az Országos Ügyvédi Kamara álláspontjaként, amely harmadfokként, de nem a bíróságot, hanem ezt a fórumot jelölné meg. Arra természetesen mi is gondolunk, s örülünk, ha van ilyen törekvés, támogatni fogjuk nyilván a részletek ismeretében, hogy egy minden ízében korszerű ügyvédi törvény megteremtse ugyanazt az eljárási lehetőséget, mint a közjegyzői törvény megteremti.(19.20)Tehát egy úgynevezett ügyvédi tanács működjön majd a Legfelsőbb Bíróság vagy nem tudom, melyik hatáskörrel bíró bíróság kebelében, amely legjobb ismerőjeként, de mégis bírói hatáskörrel és a bírói igazságszolgáltatási többlettel jár el az érintett ügyekben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)