Géczi József Alajos (MSZP)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Mint elnök úr is említette, a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkereste az Országgyűlést és kérte az állásfoglalását, hogy rágalmazás vétsége elkövetésének alapos gyanúja miatt Schalkhammer Antal országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztésében határozzon. Schalkhammer Antal úr, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke ellen a Balinkai Bányaüzem független szakszervezete mint sértett megbízásából Kiss Antal szaktanácstag tett feljelentést. A feljelentés szerint Schalkhammer Antal a Magyar Hírlap 1993. május 5-i és az Új Hírek 1993. május 8-i számában megjelent cikkekben azt állította, hogy a balinkai bányánál ténykedő Szénértékesítő Hőker Kft. - amelyben a Liga szakszervezeti bizottsága érdekelt - energetikai szenet is importált, és ezzel jelentkezett is az ajkai erőműnél, ahol 20 százalékot aláígért az addigi szénárnak. A magánindítványt tevő szerint az idézett állítások nem felelnek meg a valóságnak, és rossz színben tüntetik fel az érdekképviseletet a dolgozók előtt. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy 1993 tavaszán, a társadalombiztosítási önkormányzati és üzemi tanácsi választások előtti hetekben-hónapokban jelentős mértékben kiéleződtek, sőt helyenként eldurvultak a viták a versengő szakszervezetek között. Sokak emlékezetében él talán még, hogy ebben az időben sokan támadták a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, kirohanásokat intéztek annak vezetője, Schalkhammer Antal ellen, sőt vádaskodások is történtek. Ez a szerencsétlen, és talán már az akkori résztvevők által is másként látott vita gyűrűzik be most, másfél év után az Országgyűlésbe egy magánvádas eljárással kapcsolatos megkeresés formájában. A mentelmi bizottság az ügy mérlegelésekor a mentelmi kérdés konkrét tárgyát igyekezett az áthallásoktól és a politikai mellékzöngéktől elkülönítve szemlélni. Október 26-i ülésén a bizottság meghallgatta Schalkhammer Antal képviselőtársunkat is, és a képviselő úr ott elmondta, hogy a feljelentők által sérelmezett nyilatkozatok valóban elhangzottak. Kijelentette, hogy nem volt célja a másik fél megsértése, ugyanakkor meg van győződve arról, hogy állításai valós tényeken alapulnak. Előadta, hogy számtalan támadás indult ellene; a vádak számos vizsgálódás nyomán teljesen alaptalanoknak bizonyultak. Ebben a feszített légkörben került sor a feljelentők által sérelmezett nyilatkozatokra. Képviselőtársunk a bizottsági ülésen kifejtette, hogy az elhúzódó per folytatása újra felélesztené a már nyugvópontra jutott vitákat a szakszervezetek között, hátráltatva ezzel a hatékony érdekképviseleti munkát. (Mozgás és zaj.) Ezen, és csakis ezen szempontokra figyelemmel nem tartaná szerencsésnek a mentelmi jog felfüggesztését. Ő maga nem kíván pereskedni, ezért nem élt a viszonvád lehetőségével sem. A mentelmi bizottság hosszú és alapos vita után a konkrét mentelmi ügy értelmezésében egybehangzó álláspontra jutott. A bizottság nem vizsgálhatja, hogy a két szakszervezet közötti másfél évvel ezelőtti jórészt politikai vitában kinek az oldalán állt az igazság nagyobbik fele. A mentelmi bizottság egy-egy ügy elbírálásakor számbavehet minden körülményt, de a döntés meghozatalakor kénytelen a bírósági megkeresés tárgyára szorítkozni. Képviselőtársunk a vitatott nyilatkozat időpontjában nem volt országgyűlési képviselő. Mint szakszervezeti politikus tett ténymegállapításokat a másik szakszervezethez tartozó, illetve közelálló egyes érdekcsoportokról. A magánvádas indítvánnyal megindult bírósági eljárás már 1993-ban megkezdődött. Ez év májusában Schalkhammer Antal urat országgyűlési képviselővé választották, így a bírósági eljárás nem folytatódhatott
tovább. Összefoglalva megállapítható, hogy sem a viták, sem a nyilatkozatok, sem a feljelentés, sem a bírósági eljárás addigi szakaszában nem állt fenn összefüggés az alperes későbbi országgyűlési tevékenysége között. Ezért nem minősítette a bizottság zaklató jellegűnek a felperesek magatartását. Mindezek fényében a bizottság tagjai úgy vélték, hogy az Országgyűlés nem gördíthet akadályt az elé, hogy a felek a már több mint egy éve megindult bírósági eljárásban tisztázzák a vitás kérdéseket. Az is elhangzott a bizottsági ülésen - és ezzel kapcsolatban sem volt ellenvetés -, hogy természetesen ilyenkor minden érintettnek - az Országgyűlésnek, a képviselő úrnak, a szakszervezeteknek - az lenne az érdeke, ha felülemelkedve a régi sérelmeken, békés úton rendeznék a vitáikat. (Mozgás és zaj. - Közbeszólások: A lényeget mondd!) Az Országgyűlésnek azonban sajnos nem áll módjában jószolgálati szerepet felvállalnia vagy hasonlót kezdeményeznie. A sérelmezett nyilatkozatok kulturált hangneme kizárja a durva becsületsértési szándékát, ennek ellenére ebben az esetben arról sem lehet szó, hogy jelentéktelen vagy súlytalan volta miatt javasolhatná a mentelmi bizottság a mentelmi jog fenntartását. (Zaj.) A két szakszervezet vitájában a tét a képviselők, dolgozók bizalmának megszerzése és megtartása, ezért is a felek kölcsönös érdeke a tisztázás. A mentelmi bizottság az érintett képviselő frakció-hovatartozásától függetlenül eddig is törekedett egy következetes gyakorlat kialakítására, a parlamenti ciklus előttünk álló hétnyolcadának idejére szóló bizalmat megalapozó konszenzusos döntésekre. Eddig ez a törekvésünk és szándékunk találkozott az Országgyűlés helyeslésével, mint ahogy egyetértés volt abban is, hogy szabályozási hiányosságok miatt a képviselők jogállása témakörében még jelentős jogalkotási feladat áll előttünk.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem véletlenül sikeredett kissé hosszúra az előterjesztői szöveg, ugyanis annyi személyes megjegyzést talán elnéznek nekem, hogy mint a rossz emlékű '91-es szakszervezeti vitában máig is szerintem felvállalhatóan magára maradt szocialista frakció akkori tagjának és mint a vita egyik résztvevőjének, nekem egyáltalán nem könnyű a szakszervezeti csaták egyik melléktermékeként keletkezett ügyben előterjesztőként szerepelni. (Mozgás és zaj.) De bárhová is kötnek politikai érzelmeim, nem tehetek mást, mint egyetértve a bizottsággal, az adott kérdésben a folyamatban lévő konkrét ügyet mérlegelem.Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel hangsúlyoznám önök előtt: mint az önök előtt is ismert, (Nagy zaj.) hogy a mentelmi bizottság egybehangzóan...Ha jobban figyelnének, akkor egyébként nem morognának annyira képviselőtársaim. (Felzúdulás.) Tehát a mentelmi bizottság egybehangzóan azt a javaslatot terjeszti az Országgyűlés elé, hogy Schalkhammer Antal képviselőtársunk mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)