Semjén Zsolt (KDNP)

1994. november 13.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miután a mi munkánkban kevés nagyobb "bűnt" tudok elképzelni, mint a fölösleges és hosszú locsogást, ezért röviden csak három mozzanatra koncentrálnám mondandómat, kiegészítésül ahhoz, amit Selmeczi Gabriella mondott.Az első, hogy ennek a javaslatnak bizonyos előtörténete van, melynek a corpus delictijét itt tartom a kezemben. (Felmutatja az eredeti javaslatot.) Ez az eredeti javaslat egy olyan koncepciót fogalmazott meg, ami tulajdonképpen skandalum, hogy megtörténhetett, amellyel cél- és összegmeghatározás nélkül korlátlan felhatalmazást adott volna ki a Parlament. Súlyos negatívumnak tartom, hogy egy ilyen beterjesztés megtörténhetett. Azt viszont pozitívumnak tartom, hogy a bizottsági vita során a képviselők, a bizottsági tagok részéről

- mindkét oldalról jövő - módosítások és kritikák hatására végső soron megszületett egy olyan javaslat, ami meghatározza a célt és meghatározza az összeget. Úgy gondolom, hogy a mi lojalitásunk - és ez a harmadik mozzanat - azért korlátok közé szorítandó. Mégpedig azért szorítandó korlátok közé, mert ennél a javaslatnál is felmerül, hogy a kormány az önkormányzati választások közeledtével nyilvánvalóan nem akarja továbbterhelni a számláját. De a mi lojalitásunk nem a kormányzat kapkodása felé nyilvánul meg, hanem a rászoruló állampolgárok felé, akik számára valóban rendkívüli terhet jelentene ez a gyógyszerár-növekedés, és úgy gondolom, az irántuk való lojalitásból végső soron el tudjuk fogadni ezt az elképzelést. Köszönöm szépen. (Taps.)