Juhász Gábor (MSZP)
JUHÁSZ GÁBOR, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításáról szeretnék beszélni a szocialisták vezérszónokaként. Két okból is izgalmas feladat ez. Egyrészről ez az adótörvény érint szinte minden felnőtt állampolgárt, s ezért a legnagyobb figyelem kíséri minden évben a változását. Másrészt mindenki tudja, érzi, hogy '95-ben jelentős áldozatot kíván a gazdaság stabilizációja, és az egyes jövedelemtulajdonosok izgatottan figyelik, kinek kell a parlament döntése alapján a terheket vállalni és milyen arányban; a törvények megfelelnek-e a kormányprogramban vállaltaknak.(9.30)Nem új dolog ez senkinek. Ugyanakkor más hallani a politikusokat és megérteni az áldozatok meghozatalának szükségességét, és megint más dolog jövedelemtulajdonosként adózni jövedelmeink után.Mi az, amit mindnyájan tudunk? Tudjuk, hogy
94-ben kampányjelleggel a nemzetgazdaság teljesítőképességét meghaladó bérkiáramlás történt, amit '95-ben korrigálni szükséges. Tudjuk, hogy ez egyszeri alkalom, a gazdaság stabilizációjához van szükség rá. Tudjuk, hogy szükséges az adóalapok szélesítése, szükségünk van a költségvetés finanszírozásához több bevételre nem utolsósorban az adósságtörlesztések kötelezettségeinek ugrásszerű emelkedése miatt. Sajnos a terheket csak egymás között oszthatjuk szét. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy vannak, akik már nem képesek több terhet vállalni: elérkeztek tűrőképességük határához.Mi az, ami a legegyszerűbb lenne? Így hagyni az adótörvényt, ahogy van, mert a sávok és a kedvezmények változatlansága meghozná a kívánt bevételt. Ez az, amit nem szabad megtennünk. Nem szabad, mert a személyi jövedelemadó-törvénynek több elvárásnak is meg kell felelnie, amit a mostani hatályos szabályozás nem elégít ki valamennyi feltételében. Milyen elvárásokat támasztunk az szja-törvénnyel szemben? Gondoskodjon a szükséges adóbevételekről. Szociális és gazdaságpolitikai céljainknak feleljen meg. Befektetés- és megtakarítás-ösztönző hatása legyen. A nehezen tetten érhető jövedelmek körét terelje az adózás csatornáiba. Segítse az egyéni vállalkozók, így az e törvény hatálya alá tarozó munkáltatók körében a foglalkoztatás, különösen a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását. Egyszerűsítse az adózást, és szűkítse az adókikerülési lehetőségek körét. Ehhez képest itt állunk ebben a helyzetben, amiben van az ország. Ezt nem minősítem, hiszen ki-ki a megélt tapasztalatai alapján rendelkezik valamilyen benyomással. Egy dologban nincs vita: a helyzet nem nevezhető rózsásnak. Van egy elfogadott elvünk: a magasabb jövedelműek viseljék inkább a terhek növekedését. Ez az, amiben az ország nagyobbik fele egyetért. Van egy jelenleg is hatályos, adóalap-csökkentő kedvezményekre épülő szja-törvényünk, amely rendszer lényege, hogy a magasabb jövedelműeket az adóalap-csökkentés jobban segíti, hiszen például akinek kicsi az adóalapja, csak kicsi kedvezmény igénybevételére lehet egyáltalán jogosul. A
'95-re javasolt rendszer lényege, hogy nem adóalapot, hanem adót kedvezményez. A '95-ös javaslat előnyei: Mindenki számára átlátható, mérhető, összehasonlítható kedvezményeket tartalmaz. Az egyes kedvezmények függetlenek a jövedelmektől. A kis jövedelmekhez is ugyanakkora kedvezmények tartoznak. A szélsőséges jövedelemkülönbségek mérséklődnek, hiszen mindenkinek ugyanannyit juttat vissza. Egyszerűsíti az adóbevallást, mert kimarad a jövedelemcsökkentő fázis.A tények:Havi 35 és fél ezer forint alatti jövedelemtulajdonosok kevesebb adót fizetnek, mint 1994-ben, az e fölötti jövedelemmel rendelkezők pedig többet.Tekintsük át, hogyan tud megfelelni ez a javaslat a fentebb említett céloknak! Hogyan érjük el a kisjövedelműek alacsonyabb adófizetését? A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék és a munkavállalói járulék huszonöt százaléka levonható az összjövedelem adójából. Éves 480 ezer forint alatti jövedelmeknél 7200 forint/fő adójóváírás van az eddig el nem ismert kulturális és egyéb célokra. Előtérbe kerültek egyéb szempontok is. A lakáshitel-törlesztés kedvezménye húsz százalék, de legfeljebb harmincötezer forint. Ez évi 175 ezer forint kamat- és tőketörlesztést jelent a legkisebb jövedelmi kategóriákban is. Önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítási pénztár tagdíjának negyven százaléka a kedvezmény, leírható az adóból. Meghatározott alapítványi célokra a befizetett összeg harminc százalékáig érvényesíthető adókedvezmény, meghatározott közalapítványok esetében az egyéni vállalkozók teljes egészében elszámolhatják költségként adományaikat.Még egy évig fennmarad az üzletrészvásárlás kezdeményezése, és kiterjed valamennyi szövetkezetre, nemcsak a mezőgazdasági szövetkezetekre. Ezt jelentős előrelépésnek tartom. Az érdekképviseletekre fordított tagdíj továbbra sem minősül bevételnek, adóalap-csökkentő. Így megállapítható, hogy a jövedelem adóterhelése körülbelül 426 ezer forintig csökken, fölötte növekszik. Ebben a helyzetben, amiben vagyunk, ez az a képzeletbeli határ, ahol meg kellett húzni a vonalat.Hogyan ösztönzi a megtakarításokat, befektetéseket? Mi a különbség a hatályos és a jövő évi szabályozás között? Mi történik most? A befektetett pénz adóalap-csökkentő az összjövedelem harminc százalékáig. Tudjuk, sokan hitelt vettek fel, hogy befektessenek, és kis befektetéssel viszonylag sok adót spórolhatunk meg anélkül, hogy eredeti célját elérné a megtakarítás. Így a pénzintézet és a magánszemély osztozik a költségvetés, az adófizetők pénzén. Kettős eredményt ért el: hitelt vont el a gazdaságból és költségvetési forrást kötött le. Pontosan ezt kell megfordítani. Preferálja a tervezet a valóságos tőkebefektetéseket és ösztönzi a hosszú távú megtakarításokat. Az osztalék- és árfolyamnyereség adója tíz százalék, de százezer forintig az adó visszajár a legkisebb jövedelműeknek, vagyis a kisbefektetők tőkejövedelme adómentes lesz. A nagybefektetők tíz százalékot adóznak, és a társasági adóban meghatározott osztalék utáni külön adót is megfizetik. Amennyiben azonban az osztalékot újra befektetik, azután új kedvezmény vehető igénybe, így befektetési adóhitel esetén harminc százalék térül meg. Magánszemély vállalkozásoknak adott kölcsön utáni kamata a pénzintézeti kamatokkal azonosan adózik. Annak érdekében, hogy a vállalkozások alultőkésítése ellen védekezzünk, csak a jegyzett tőke tíz százaléka, maximum kétszázezer forint kerül nulla százalékos kulcs alá, az e fölötti rész összevonás alá eső jövedelem.Az üzleti alapú életbiztosításoknál és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknál két elv van. Az egyik: a kedvezményt a megtakarítás fázisában kell adni. Ez tízéves idő után válik véglegessé. A másik: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egységnyi befizetésére nagyobb adókedvezményt szükséges biztosítani az adózó jövedelempozíciójától függetlenül. Eltérő mértékű adókedvezmény szükséges. Ehhez kapcsolódóan meg kell alkotni az üzleti alapú biztosítók befizetés-felhasználását szabályozó törvényt is. A jelenlegi tervezetben az igénybe vehető kedvezménynagyság különböző. Üzleti biztosítóknál az adó ötven százalékáig terjedhet a kedvezmény, nonprofit szervezeteknél akár az adó száz százaléka is lehet, de maximum százezer forint. Többek szerint ettől nagyobb mértékű különbség in-
dokolt.A befektetési kedvezmények adóhitel jelleggel működnek. Addig nem kell megfizetni az adót, míg a befektetések összege nem csökken. Ha úgy tetszik, hitelbe kapja. A befektetési kedvezmények érvényesek a brókerek által is forgalmazott részvények és befektetési alapok jegyeire. Az új befektetések harminc százaléka vonható le az adóból, maximum az adó ötven százaléka erejéig, hozzászámítva a százezer forint feletti osztalék- és árfolyamnyereség adóját is. Hatása kettős: egyrészt több befektetésre ösztönöz, másrészt nem köti röghöz, vagyis állandó értékpapírhoz a befektetett pénzt, lehet azt forgatni, így várható a tőkepiac mobilitásának változása. Talán általánosan elterjedt lesz a tőzsdézés a magyar pénzpiaci szereplők között, és megnő a Budapesti Értéktőzsde szerepe is. A tőkeszámlán nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége utáni adó nulla százalék. A tervezet kísérletet tesz az adófizetőket irritáló hivatali gépkocsik magáncélú használatának megadóztatására. Ennek életszerű finomítása, azt hiszem, még hátravan. Az adózás egyszerűsítésére, az adminisztráció csökkentésére az egyéni vállalkozóknál a tervezet átalányadó bevezetését választható lehetőségként kínálja, ha a bevétel az átalányadózás választása előtt a hárommillió forintot, kiskereskedőknél a tizenötmillió forintot nem haladja meg. Megjegyzem: az adminisztráció valós csökkentése csak akkor várható, ha az áfatörvény is követi ezeket a bevételhatárokat. Ennek módosítása még hátravan.Az adó alapja differenciált. Általános bevétel esetén húsz százalék, kiskereskedőknél tizenhárom százalék, élelmiszer-, vegyiáru-, táp- és terménykereskedőknél a bevétel hét százaléka. Az adó mértéke alapesetben huszonöt százalék. Ha az egyéni vállalkozó adóalapja a kétszázezer forintot nem haladja meg és más jövedelme nincs, az adó ötven százalékát kell csak megfizetni.(9.40)Ha az adóalap a 600 ezer forintot meghaladja, az adó mértéke 30 százalék, és ha a 800 ezer forintot, akkor az adó mértéke 35 százalék. A társasági adóban megjelenő új szabályozással összhangban az szja-törvényben is megjelenik a tartósan munkanélküliek és pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának segítése az egyéni vállalkozók körében. Vagyis meghatározott feltételek teljesülése esetén az alkalmazott munkanélküli számára kifizetett bér után a költségként elszámolt tb-járulék egy éven keresztül csökkentheti vállalkozói jövedelmét az alkalmazó egyéni vállalkozónak. A tervezet tartalmaz néhány egyszerűsítést és pontosítást is. Kettőt ismertetnék.A kárpótlással szerzett földek egységesítése céljából nem válik bevétellé a szerzett föld átruházásából származó jövedelem, ha egy éven belül saját magának ebből mezőgazdasági művelésre külterületet vásárol. A mindenki által csak ebédpénznek ismert étkezési természetbeni hozzájárulás ezentúl kifizethető lesz készpénzben és a nyugdíjast is megilleti a volt munkáltatójától adómentesen. Természetesen vannak a törvénytervezetben finomításra váró ügyek, de erre jó a parlament. Nem tartanám szerencsésnek, ha a PM elvenné a kenyerünket. Az említetteken túl ide tartozónak mondják többen a járulékok kettős adóztatásának visszacsempészését, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak további kedvezményekben részesítését, a földhaszonbérletből származó kis összegű jövedelmek adómentességét, a szellemi termékek adókedvezményének megőrzését, a preferált alapítványi célok között az ifjúság felsorolását, a lakásépítési támogatás növekedésével összhangban a munkáltatói támogatás ötévenként adható összegének felemelését és felsőfokú intézményekben az első alapképzést kapó, de levelezős hallgatók ösztöndíjának adómentességét. Előrelépés-e az új adótörvény-tervezet? Van egy helyzet, több adót kell beszedni a gazdaság stabilizációja érdekében. Tény, hogy igazságosabb, kevésbé sújtja a kisjövedelműeket. Tény, hogy ösztönöz a megtakarításokra és mobilizálja az értékpapírpiacot. Egyszerűsíti az adózást az egyéni vállalkozóknál és segíti a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását. A kedvezmények átalakítása révén szűkíti a kiskapukat az adózás kikerülésére. Ez a törvény még a régi keretekben próbálja immáron az új célokat megvalósítani, az új szabályozás '96-ra várható. Rövid távon igyekszik tehát megfelelni a stabilizáció követelményeinek. Ennyi az, ami ebben a mai helyzetben megtehető. Van egy régi mondás, miszerint hajózni kell, és én úgy gondolom, bármilyenek is a körülmények, a mi helyzetünkben adózni kell. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)