Kávássy Sándor (FKGP)
DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter úr! Furcsa hírek terjengenek a szakorvos-képzés házatája felöl. Azt beszélik, hogy a jelöltek gyakorlati felkészítése a legkevésbé sem kielégítő, még az olyan szakokon sem, ahol kivételes jelentősége van a gyakorlati ismereteknek - sebészet, szülészet, szemészet stb.Állítólag nem kellően tisztázottak a normák, az asszisztálást és a műtéteket együvé számolják és ha vannak is bizonyos előírások, hogy például sebész csak az lehet, aki legalább 15 műtétet végzett, igen gyakori, hogy a jelöltek ennek sem felelnek meg. A hírek szerint állítólag úgy hidalják át a hiányt, hogy valótlan adatokat jelentenek, "lakkozott" igazolásokkal mennek a szakvizsga-bizottságok elé. Mindezeknek állítólag az a magyarázata, hogy a műtéteket csaknem kizárólag a főnökök végzik, mivel ezek után adnak vastagabb borítékot a betegek, azaz busásabb az úgynevezett paraszolvencia. Ugyanez az oka annak, hogy a fiatal szakorvosok azután sem igen kapnak műtéteket, miután megszerezték a szakorvosi oklevelet. Csak sóvárognak utána, hogy egyszer majd elsajátíthatják a szakma eredményes műveléséhez szükséges gyakorlati ismereteket.Nem vagyok illetékes megítélni, mi igaz az elmondottakból. Így is nyilvánvaló azonban, hogy a vázoltak társadalmi veszélyessége óriási és a kérdéssel akkor is foglalkozni kellene, ha csupán túlzásokról, egyedi esetekről vagy rémhírekről volna szó. Kérdezem tehát miniszter urat, figyelnek-e a szakorvos-képzés gyakorlati vonatkozásaira, továbbá arra, hogy a fiatal szakemberek számára biztosítottak-e a lehetőségek, hogy elsajátítsák a szakma műveléséhez szükséges gyakorlati készségeket? (Taps.)