Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, Elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, egy olyan új Házszabály premierjét éljük, mely premier számos meglepetést fog okozni még a Háznak, hiszen már elnök úr felszólításából adódóan is meglepetés ért engem, hiszen elnök úr nagyon helyesen utalván az időközben általam is tüzetesen betekintett ajánlásra, az ajánlás 5. pontjával összefüggésben jelezte felszólalási szándékomat. Nos ez úgy igaz, hogy én az ajánlás 5. pontjában írtaknak a reciprok értékére vonatkozólag terjesztettem elő módosító indítványt, nevezetesen a törvényjavaslat 21. §-ának (2) bekezdésére, mely az ajánlás 13. pontjában található. De mégis az olyan értelemben van összefüggésben az ajánlás 5. pontjában írtakkal - és talán ebből fakadt a forgatókönyv íróinak a tévedése -, hogy a hivatkozott ajánlási rendelkezés éppen Balsai országgyűlési képviselő úrnak a törvényjavaslat 14. § (3) bekezdése vonatkozásában a legfőbb ügyész-helyettes kinevezésével kapcsolatos, én pedig a kinevezés ellentétével, tehát a felmentéssel kapcsolatban nyújtottam be módosító indítványt. De itt is utalnom kell arra, hogy ennek az eredeti elvi álláspontja, az alkotmány 30/A §-ára való utalásából következően, ellenzi az ilyen jogi megoldást. Tudniillik a Független Kisgazdapárt álláspontja kezdettől az volt, hogy az alkotmány 30/A §-a értelmében a köztársasági elnököt megillető jogok részletesen fel vannak sorolva. Ezek között nem szerepel a legfőbb ügyész helyettesének a felmentése. Utalnék rá, hogy már az általános vitában is hivatkoztam arra, hogy ennek az alkotmányi rendelkezés 30/A § (1) bekezdésének h) pontja külön szól, ha a köztársasági elnököt nemcsak kinevezési, hanem felmentési jog is megilleti. Az i) pontban pedig külön szól arról, hogy mikor van, amikor kinevezi és felmenti, mikor van az, hogy megbízza és felmenti, mikor alkalmaz olyan terminus technicust, hogy kinevezi és előlépteti, például a tábornokokat, vagy megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. Tehát erre a felsorolásra a magam részéről azért hívom itt fel a figyelmet, mert a mi elvi álláspontunk nem változott, tehát hogy ennek a legfőbb ügyész-helyettesi kinevezésnek, illetőleg felmentésnek semmilyen alkotmányos alapja nincsen. De azt mondjuk, ha a tisztelt Ház ezen elvi álláspontunk ellenére mégis elfogadja a kormányzati előterjesztést, akkor nagy hiba lenne, ha a legfőbb ügyész-helyettes felmentésénél még további olyan jogkörgyarapodás jelentkezne a köztársasági elnök úr oldaláról, amely a lopakodó alkotmányozás fogalmát mindenképpen nagyon pregnánsan jelenítené meg, hiszen az előterjesztés értelmében a köztársasági elnök a legfőbb ügyész javaslatára bármikor, indokolás nélkül felmentheti a legfőbb ügyész helyettesét. Mi úgy gondoljuk, ha még egy plusz mérlegelési jogkör is megilleti a köztársasági elnököt, tehát a köztársasági elnök fogja eldönteni, hogy mikor menti fel és mikor nem menti fel a legfőbb ügyész-helyettest, ez jelentős többletjogot fog eredményezni. Mi ezért azt mondjuk, hogy ebben az esetben az eshetőlegességre való utalást ki kell iktatni a törvény szövegéből, és - egyébként is a helyes jogszabályszerkesztési elveknek megfelelően - ilyenkor a felmenti kifejezést kell használni, ami körülhatárolja a köztársasági elnök ide vonatkozó jogait. Erre vonatkozik tehát a Független Kisgazdapárt által, illetőleg személy szerint az általam előterjesztett módosítvány.Nem tudom - miután Balsai képviselő úr szólt itt egyéb előterjesztésekről is -, meg tetszik-e engedni, hogy akkor az ajánlás további részeiről - amelyek az általam előterjesztett módosítványokat illetik - is szóljak, vagy pedig azt mondja az alelnök úr, hogy most menjek vissza a helyemre, és amikor az érintett ajánlási részek következnek, akkor jöjjek vissza ismét a pulpitusra, mert attól tartok, hogy kövéren indultam ma, de slankan fogok visszaérkezni. (Derültség.) Tehát várom az igen tisztelt elnök úr rendelkezését.