Szigethy István (SZDSZ)

1994. november 14.

DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottságban tulajdonképpen komoly és hosszabb vita csak ebben a kérdéskörben volt, amelyről most Balsai István és Torgyán József beszélt. Ezért egészen röviden a felvetett alkotmányossági kérdésekre szeretnék reagálni. Balsai István elsősorban formai aggályokat vetett fel, bár nem vitás, hogy néhány tartalmi kérdéssel is foglalkozott. Formai aggálya az volt, hogy ezeket a kérdéseket lehet-e egyszerű törvényben szabályozni, vagy pedig mindenképpen alkotmányos szintű szabályozás lenne szükséges ehhez. Előre szeretném jelezni, hogy az alkotmány

53. §-ának (4) bekezdése általános feljogosítást ad az Országgyűlésnek arra, hogy az alkotmányban nem szabályozott és az ügyészséget érintő kérdésekről egyszerű törvényt hozhasson. Tehát formailag alkotmánysértésről szó sem lehet, hiszen az ügyészséget érintő bármely kérdésről lehet törvényt hozni. Egyetértek Balsai Istvánnal abban, hogy a mostani törvényjavaslatnak valóban vannak olyan elemei, amelyeket célszerűbb lenne alkotmányos szinten szabályozni, de sehol nincs olyan szabályozás, amely megmondaná, hogy egy adott jogintézménynél mi az a kötelező mélység, ameddig az alkotmánynak el kell jutnia. Vannak olyan alkotmányos intézkedések vagy alkotmányos jogok, amelyekről egy-két szó van csak az alkotmányban, más intézményeket az alkotmány részletesebben is kifejt. Valóban célszerűbb lenne itt - szerintem is - egy részletesebb alkotmányos szabályozás, azonban ha az alkotmány feljogosítása alapján törvény szabályozza ezeket a kérdéseket, akkor alkotmánysértésről nem lehet beszélni, mert az Országgyűlésnek feljogosítása van erre. (18.30)(Jegyzők: dr. Kávássy Sándor és Nahimi Péter)Tartalmi kérdés a köztársasági elnök kinevezési jogköre, illetve felmentési jogköre ellenjegyzés nélkül a legfőbb ügyész helyettese vagy helyettesei tekintetében. Egyetértek Balsai Istvánnal, itt valóban nem jelent az egyes szám, többes szám feltétlenül problémát, hiszen ha egyes számban fogalmaz is a törvény, attól még lehet több helyettes is akár és fordítva. Ez tehát nem alkotmányossági gond.Balsai István is és Torgyán József is az alkotmány 30/A §-ának (1) bekezdése m) pontjára hivatkozott, amely azt tartalmazza, hogy a köztársasági elnök dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. Azzal is egyetértek, hogy a következő, a (2) bekezdés az ellenjegyzés nélküli jogosultsága körében nem tartalmazza ezt az m) pontot. Csakhogy itt nem erről van szó! Az alkotmány 52. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Tehát nem törvény jogosítja föl a köztársasági elnököt a kinevezésre, hanem maga az alkotmány! Az alkotmánynak ugyan más rendelkezése, mint ahol ezek fel vannak sorolva a 30/A § (1) bekezdésében, a rendszerben máshol van elhelyezve, de maga az alkotmány jogosítja föl a köztársasági elnököt erre a kinevezési jogkörre. Jogos-e az ellenvetés, hogy az alkotmány szövegéből itt hiányzik a "felmentés" szó? Ez így igaz. Itt azonban, ha rendszerében nézzük az alkotmányt, akkor az nyomon követhető - és itt Torgyán József felszólalására is reagálnék -, hogy mindig ugyanaz nevez ki, aki felment. Lehetséges, hogy az eljárás más, ilyen van, de hogy más legyen a kinevező, mint aki a felmentésre lenne jogosult, ilyen nincs. Tehát önmagában az a kérdés, hogy az alkotmánynak itt van egy nem vitásan szabályozatlan kérdése, hogy felmentésre kimondottan nem jogosítja fel a köztársasági elnököt az alkotmány, ez nem azt jelenti, hogy a köztársasági elnököt az alkotmány 53. § (4) bekezdése szerinti általános feljogosítás értelmében törvénnyel ne lehetne erre feljogosítani. Itt tehát ilyen ütközés, logikai ütközés nincs - nincs akadálya annak, hogy az alkotmány ilyen rendelkezést tartalmazhasson. A mostani szabályozás egyik problémája az, bár én is elismerem, hogy valóban célszerűbb lenne itt az alkotmány részletesebb szabályozása, de hát ez nincs. Az alkotmány nagyobb terjedelmű módosítása lenne szükséges ahhoz, hogy az ügyészségre vonatkozó valamennyi lényeges kérdést az alkotmányba iktassuk. Mivel van egy általános feljogosítás - ismételten visszatérek rá -, ez nem feltétlenül alkotmányos kötelezettség. A kormánykoalíció nem akar sok apró alkotmánymódosítással előrehaladni, szeretné az alkotmányos kérdéseket lehetőség szerint egyszerre rendezni. Nem lenne célszerű, ha az előbbi elkerülhetetlen, a mai szavazás során elfogadott alkotmánymódosításhoz hasonlóan sok pici alkotmánymódosítással haladnánk előre, mert szakmailag ez az az úgynevezett "lopakodó alkotmányozás", amiről Torgyán József beszélt; ami egyébként nem bűn, mindössze arról van szó, hogy az alkotmányozás nem egy ütemben történik, hanem több pici lépésben. Ha nem ez a politikai szándék és megvan az alkotmányban a feljogosítás arra, hogy ezeket a kérdéseket törvényben lehessen szabályozni, semmiféle alkotmányos aggály nem merülhet föl a mostani szabályozási móddal szemben. A kérdés az, mi a nagyobb baj. Az-e, ha valami szabályozatlan, vagy az, ha egy alkotmányos feljogosítás alapján nem az alkotmány, hanem törvény szabályozza ezeket a kérdéseket? Nem vitás, hogy az elmúlt négyéves ciklusban az Országgyűlés az alkotmány szövegéhez érdemben, lényegesebb kérdésekben nem nyúlt hozzá. Valóban volt egy kormány-előterjesztés, amelynek az előkészítése során a kormány - az előző parlament idején - nem kísérelt meg támogatottságot szerezni az ellenzék részéről, tehát biztosítani azt a szavazatszámot, amely az alkotmánymódosításhoz szükséges lett volna. Ez az alkotmánymódosítás éppen ezért hamvába holt, nem lett belőle alkotmány, nem lett belőle törvény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a kérdést a következő alkotmányozásig szabályozatlanul lenne szabad hagyni. Konkrét esetek: a legfőbb ügyésznek vagy a legfőbb ügyész helyetteseinek ez a megbízatása megszűnhet - a legkülönbözőbb okokból. Akár a legegyszerűbb, legtermészetesebb okot említhetem: például nyugdíjba kíván menni, máshol próbál elhelyezkedni és még sorolhatnám ezeket a lehetőségeket. Az, hogy törvényben szabályozzuk ezt a kérdést, egy törvényes megoldás, és ismét hangsúlyozom: az alkotmány feljogosításán alapuló törvényes megoldás. A baj az lenne, ha nem lenne semmiféle szabály, hiszen akkor valamiféle joghézag-értelmezésből adódhatna egy nagyon kellemetlen helyzet ennek a kérdésnek a megoldására. Ezért összességében a Balsai István által, illetőleg a Torgyán József által felvetett alkotmányos aggályokat a magam részéről - és az alkotmányügyi bizottság többségének is ez volt az álláspontja - nem tudom osztani, és alkotmányos aggályunk éppen ezért nem volt azzal szemben, hogy ezek a kérdések törvénymódosítással is rendezhetőek. Szeretném azonban jelezni, hogy Balsai Istvánnak volt egy olyan felvetése, amit megfontolásra ajánlanék az Igazságügyi Minisztérium részére. Kifogásolta azt, hogy a legfőbb ügyész közjogi jellegű megbízatásának megszűnése után áthelyezéssel kerülne más munkakörbe. Én is úgy gondolom, hogy itt az áthelyezés nem a legmegfelelőbb jogi kifejezés erre a státusváltásra, hiszen egy áthelyezéshez valahonnan kell valahová áthelyezni, itt pedig megszűnt egy közjogi feladatkör, megszűnt egy közjogi megbízatás. Ezért én sem tartom szerencsésnek itt az "áthelyezés" szót, amelynek sokkal inkább munkajogi értelme van. Célszerűbbnek tartanám ezért, ha a törvény egészének szóhasználatát követve itt is a "megbízás" szó szerepelne az új munkakörnél, és ennek megfelelően lehetne ezeket a kérdéseket rendezni, tehát akár a szolgálati viszony folyamatosságát is ennek keretében rendezni, mert ez valóban csak jogszerkesztési kérdés. És akkor ez az aggály, amit Balsai István felvetett, megszűnne. Összességében tehát az alkotmányügyi bizottságban lefolyt vita végeredménye az lett, hogy ezeket a módosító javaslatokat az alkotmányügyi bizottság nem támogatta; viszont egyharmados támogatottságot kaptak, éppen ezért az Országgyűlésnek szavaznia kellene róluk.Az alkotmányügyi bizottság nem látja indokoltnak, hogy ezek a módosító indítványok bekerüljenek a törvénybe. Köszönöm szépen. (Taps.)