Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőeljárásban természetes dolog, hogy a bűnjeleket lefoglalják. Úgy gondolom, hogy a gazdasági természetű bűncselekményeknél pedig különösen gyakori, hogy a lefoglalt bűnjel a tanú tulajdonában áll, és a tanúnak, a sértettnek okozott kár megtérülése fedezetéül szolgál. Előfordul nem egyszer, hogy a lefoglalt dolog éppen a sértettek befektetésének következtében tulajdonképpen az egész sértetti vagyont felölelheti. Éppen ezért a bűnjel lefoglalva tartása jelentős kárt okozhat azoknak, akiktől lefoglalják.(16.10)A konkrét esetben a komlói székhelyű kft. különböző letéteket, kárpótlási jegyeket gyűjtött be, fizették a szerződés szerinti kötelezettségeiket, azonban a bankfelügyelet megállapította, hogy nem adta az engedélyét ehhez a tevékenységhez, ezért megindult a büntetőeljárás. Az eljárás során a hatóság több ezer magánszemély befektetését, illetőleg annak forintfedezetét foglalta le bűnjelként egy évvel ezelőtt, és azóta is lefoglalva tartja. Ezzel a hatóság lényegében egy olyan helyzetet is teremtett a büntetőeljárásbeli természetes tevékenysége mellett, hogy a magánszemélyektől összesen 463 millió forint készpénz és további 270 millió forint értékű kárpótlási jegy egy év óta a rendőrségi gazdasági trezorokban van megőrzés alatt. Ezek fokozatosan veszítenek az értékükből, és a lefoglalás elhúzódásával a sértetteknek igen jelentős kárt okoznak. Tehát nem vitatjuk, hogy a büntetőeljárás során vannak bizonyos intézkedések, amelyeket a büntetőhatóságoknak foganatosítaniuk kell, de a sértettek érdekeire is figyelemmel kell lenniük. Tekintettel arra, hogy a felelősség megállapítása évekig elhúzódhat, a lefoglalással több ezer család károsodhat.Ezért kérdésem a legfőbb ügyész úrhoz: mit tesz annak érdekében, hogy az eredetileg csupán tanúként szereplő magánszemélyektől lefoglaltak a büntetőeljárás elhúzódásával ne okozzanak olyan kárt... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)