Györgyi Kálmán
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr interpellációját hallva, az a benyomás alakulhat ki, hogy itt a hatósági intézkedés folytán károsultak az állampolgárok. Azt hiszem, a bűncselekmény volt az, amely az állampolgároknak kárt okozott.A valóságban itt a nyomozó hatóság a büntetőeljárás megindításával egy veszélyes bűncselekmény-sorozatot szakított félbe; a lefoglalással, majd a zár alá vétellel a sértettek polgári jogi igényének a fedezetét kívánta biztosítani. Elmondok ehhez egy történetet.1993 júliusában alakul egy gazdasági társaság. Ügynökhálózatán keresztül több ezer állampolgárral pénzügyi-befektetési tanácsadói szerződést köt. Általában három hónapra szóló befektetési időre havi 10 százalékos kamatot és a három havi lekötés fejében további 10 százalékot ígér; a kárpótlási jegyet 50 százalékért veszi meg, de a három hónapi futamidő elteltével további 50 százalékos tőkeemelést ígér, tehát a kárpótlási jegy névértékben való kifizetését vállalja.Néhány hónap alatt sok százmillió forint gyűlik össze. Akik az első hónapokban fizettek be, azok a pénzüket busás kamatokkal együtt megkapják, ez a társaság iránt természetesen bizalmat ébreszt. A befektetés-szervezési társaság azonban hasznot hajtó befektetést nem eszközöl. A lejárt tőke és hozadékának kifizetésére újabb hiszékeny emberek befizetései szolgálnak. Hasonlít ez a módszer ahhoz, amit a pénzintézeti törvény piramis- vagy pilótajátéknak nevez. Ez viszont örökké nem működik, és ez a társaság sem találta fel a csodás pénzszaporítást.A bankfelügyelet jogosulatlan pénzintézeti tevékenység miatt tett feljelentést, de hamarosan különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének alapos gyanúja merült fel. A nyomozás kezdetén a társaságot közel 3 milliárd forint kifizetési kötelezettség terheli, a hatóság lefoglal, amit tud, majd a vagyon zár alá vételét rendeli el; ez a vagyon a követelések egy részét elégítheti ki. Ez nem sok, de jobb, mint a semmi. A zár alá vett készpénzt nem a rend-őrségi trezorban őrzik, hanem bank kezeli, a pénz kamatozik. Időközben a bíróság a társaság felszámolását rendeli el - eddig a történet. Talán még annyit, hogy közben néhány százmillió forintot a betevők pénzéből különböző célokra elköltöttek, a társaság gazdasági hasznot hajtó tevékenységbe egy garast sem fektetett be. A hatóság a veszélyes bűncselekményt félbeszakította, nem várta meg, míg ez a pénzügyi kártyavár magától összeomlik és még sokkal több károsult sirathatja az elvesztett pénzét. Eddig is több mint tízezer állampolgár kártérítési igényével kell számolni. Sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség nem jogosult a zár alá vétellel biztosított vagyont a károsultak között kiosztani, a kártérítésről egyedül a bíróság határozhat. Az ügyészség azt teheti, hogy a maga eszközeivel szorgalmazza a büntetőeljárás lehetőleg gyors lefolytatását. A károsultak igényének kielégítésére a felszámolási eljárás során kerülhet sor.Végezetül pedig hadd mondjam: ha a szomszédom azt kérdezné tőlem, hogy fektesse-e a pénzét olyan üzletbe, ahol a pénz három hónap alatt 40 százalékot fial, azt tanácsolnám neki: inkább ne tegye. Kérem képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat fogadják el. (Taps.)