Barkóczy Gellért (FKGP)
BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Igen szomorú vagyok. Nagyon szomorú vagyok, hogy a magyar mezőgazdaságot csak ennyien képviseljük. Örömöm van, hogy azért egy somogyi képviselő itt van közöttünk, de a többi tizenegy nem tudom, hol van. Egy fontos téma, amiről igenis, beszélnünk kell, a magyar gazdaság egyik húzóágazata, a mezőgazdaság, csak ennyiünket érdekel. Engem nagyon elszomorít. Megígérem az elnök asszonynak, csak a témáról fogok... (Boros László: Itt ülnek a szakértők!) A szakértők itt ülnek, de nemcsak szakértők kellenek ide, nemcsak tsz-elnökök kellenek. Kellenek ide olyanok is, akik a termelőszövetkezetben vannak, akik azon dolgoznak, nem mint vezetők. Az ő érdekeiket is kell hogy képviseljük. Jómagam nem tsz-elnök vagyok, hanem egyik részese e szövetkezetnek. Az 1990. évi I. törvény módosítása négy cikkelyből áll. Az első cikkely tulajdonképpen felháborító. Ez azt mondja ki, úgy értelmezzük, hogy valójában a szövetkezeti tagok, akik meghirdetik a nagygyűlést, és a részarány-tulajdonosok amikor részt vesznek a nagygyűlésen, majd kérhetnek napirendi pontokat. Ez igen lesújtó. Megmondom, miért. A szövetkezetnél nagyobb részben a részarány-tulajdonosok vannak. Úgy lenne ez igazságos, kedves képviselőtársaim - mert úgy gazdaság -, ha ezeknek a részarány-tulajdonosoknak legalább egy része benne lenne a vezetőségben. Ki látott már olyan gazdaságot, hogy valakinek ott van a tulajdona és nem szólhat be a vezetésbe? Nagyon fájlaljuk ezt a dolgot. Ugyanakkor azok az emberek, akik 1959-1960-ban megalakították a szövetkezetet, akik bevitték földjeiket, tulajdonukat, gazdasági szerszámaikat, igavonóikat, erejüket, és 15-20 forintos munkaegységekért dolgoztak
- nagy részük sajnos az idő múlásával elhunyt, mert eljárt a 40 év. Közben az örökösöké lett a részarány-tulajdon. Ők ebből majdnem ki vannak zárva. Mi ezt nagyon
fájlaljuk.A részarány-tulajdonosok másik része el lett űzve a tsz-ből. Különböző üzemegységek, ágazatok megszűntek. Megszűntek az állattenyésztési üzemegységek, az istállók üresek lettek, nem kellett már oda ember. Itt van a legtöbb munkanélküli a tsz-ben. Ezek az emberek is máshol keresték a megélhetést, elmentek. De valamikor ott volt a tulajdonuk, a munkaerejük. Nem javasoljuk, hogy őket kizárjuk. Mondok rá példát is: életerős fiatalemberekkel találkoztam - biztos, ismered, kedves képviselő barátom - Somogy megyében, Igalban panaszolja nekem, hogy a tsz átszervezés által kisebb lett, eladták a földeket németeknek, amiben fogok a miniszter úrhoz interpellálni. Alig van terület. Ez az életerős, 30-32 éves fiatalember az utcára került. Tehát munkanélküli lett, mezítláb kitették. Jogtalannak tartom, hogy ez az életerős agrár-fiatalember onnét kikerült, és nincs mihez nyúlni: nem kapja meg a részarány-tulajdonát, nem kapja meg az édesapja után bevitt tagi tulajdonokat, mert nem lehet ezeket kihozni. Tehát van erre elég sok példa, ami miatt mi ezt nem értékeljük.Úgy gondoljuk, hogy az üzletrésznek - mint az előbb is mondtam - a vezetőségben igenis benne kellene lenni, mert egy részvény azért van, hogy osztalékot adjon. Nem tudom, egyik kezemen meg lehet-e számolni, hogy melyik tsz-ben van osztalék ezekből a tulajdonokból? Szerintem nem. Hanem mi van? Évről évre kevesebb. Ezt magamról, a családomról tudom. Amikor a feleségem az édesapja után örökölt 176 ezer forint vagyonrészt két éve, az idén már azt mutatták, hogy 90 ezer forint, jövőre még annyi se lesz, utána még kevesebb lesz, a végén semmi nem lesz. Tehát a tsz-ek felélik ezeket a vagyonokat. (Közbeszólás balról: Az nem részvény!)Háttérbe szorítják azokat az embereket, akik ezeket a dolgokat valamikor megalapították. Háttérbe szorítják a valóban tanult embereket, de kikerültek onnét, mert nincs munka. Tulajdonképpen a mostani tsz-tagok, akik megmaradtak, olyan kevesen vannak, hogy ha egy faluban volt kétezer ember, és a tsz-ben ebből valamikor háromszáz ember dolgozott, ma már majdnem csak tíz ember dolgozik. Alig vannak ott. Ők veszik ki a részüket ezekből a hasznokból. Ezt mi semmiképpen nem támogatjuk.Nem értjük, miért kell szorgalmazni az olyan szövetkezeteket, ahol egyre rosszabb a gazdálkodás menete, ráfizetéses. Hiszen bebizonyított tény: ahol a magántulajdon nem dominál, ahol az emberek nem érzik magukénak a tulajdont, és azt Csáki szalmájaként kezelik, azt miért kell erőltetni? Hisz már 1989-ben is hatvan százalékban veszteségesek voltak a tsz-ek. Nem a négy évben mentek tönkre, már előbb is veszteségesek voltak. Ezek a tények az elmúlt negyven évet bizonyítják.Ezért mi azt mondjuk - igaz, hogy a miniszter azt mondta, hogy nem vonja vissza, de azért mi mondjuk -, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot, és majd új törvényt készítsen, ahol a magántulajdonon alapuló szövetkezet legyen a kiindulópont. Ezt majd mi, a Független Kisgazdapárt is támogatja. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzék soraiban.)