Lakos László (MSZP)
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló T/187. számú törvényjavaslat benyújtását az tette szükségessé, hogy a mintegy 1 800 000 fő részarány-tulajdonos közül 1 287 000-en kérték a törvényi lehetőségre és a törvényi kényszerre a részarány-tulajdonuknak megfelelő föld kiadását és kijelölését a földkiadó bizottságoktól, de a földkiadó bizottságok eddig csupán mintegy 600 000 földkiadási és földkijelölési határozatot hoztak.Még mindig folyamatban van 680 000 kérelem elbírálása. Mivel több mint két és félmillió hektár termőföld birtokbaadásáról van szó, a földkiadó bizottságok munkáját, ezt az egész folyamatot fel kell gyorsítani és mielőbb be kell fejezni.A földkiadó bizottságok munkájának a felgyorsítása azért szükséges, mert a tulajdonosok csak akkor hozhatnak valódi döntéseket, akkor határozhatják el, hogy földjüket saját maguk vagy valamilyen vállalkozás keretében - esetleg haszonbérbeadás útján - fogják hasznosítani, amikor azt a földet ténylegesen birtokba vehették.Közel 700 000 részaránytulajdonos várja, hogy valódi tulajdonossá válhasson és valódi tulajdonosi döntéseket hozhasson. Nem tehetik ezt négy éve, mert a kárpótlási törvények végrehajtása alatt a részarány-tulajdon tulajdonba adása is szünetelt.A földkiadó bizottságok a részarány-tulajdonosok választott testületei. Nem államigazgatási szervek. Semmilyen hatóságnak nem tartoznak felelősséggel. Szigorú elszámolási kötelezettségük nincs.Ahol nem működnek a földkiadó bizottságok vagy éppen nem a törvény rendelkezései szerint tevékenykednek, ott a részarány-földtulajdonosoknak nem sok esélyük van arra, hogy földjüket valóban megkapják, és azt birtokba is vehessék. Ezen akarunk változtatni.A jelenlegi törvényi rendelkezések csak igen szűk körben, kifejezetten a részarány-tulajdonosok kérésére teszik lehetővé a földkiadás, -kijelölés hatósági úton történő végrehajtását. De ezt ebben a törvényjavaslatban sem kívánjuk elérni. Amennyiben a részarány-tulajdonosok nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor a nem működő vagy a törvénysértő módon működő bizottságok területén a földkiadás nem hajtható végre. A jelenlegi szabályozás ezt a problémát nem tudja kielégítő módon kezelni.A kormány a földkiadó bizottságok munkájának felgyorsítása, a földkiadó bizottságok működésének egyszerűsítése és a végrehajtás során tapasztalt szabályozási hiányosságok kiküszöbölése érdekében terjesztette az Országgyűlés elé a javaslatot.Miért nem működnek a földkiadó bizottságok? A mi tapasztalataink szerint a következők a fő okok: Egyrészt a törvény nem ír elő határidőt munkájuk befejezésére. Nehéz, sokszor hálátlan feladat, s bizony sok feszültséggel jár földkijelölésekről határozatot hozni. Vannak jelzések, hogy a bizottsági tagok a saját ügyük elintézése után érdektelenné válnak.(17.50)Kevés a pénz a földkiadó bizottságok munkájára, és sokszor a hozzáértés hiánya is akadályozza ezt a munkát.A törvénymódosítás lényege a következő: semmiképpen nem kívánjuk a részarány-tulajdonosok tulajdonosi jogosítványait megcsorbítani. Határidőhöz kell kötni a földkiadó bizottságok működését. Két határidőt jelölünk meg a javaslatban, egyrészt 1995. március 31-ét, másrészt 1995. december 31-ét. 1995. III. 31. napjának eredménytelen elteltével - tehát ha a földkiadó bizottságok a határozatokat nem hozták meg - a részarány-tulajdonosok közgyűlését össze kell hívni, amely eldönti, hogy meghosszabbítja-e a földkiadó bizottság működését 1995. december 31. napjáig, vagy erre az időtartamra új földkiadó bizottságot választ a földkiadás végrehajtására, a földkijelölés megtételére. A közgyűlés úgy is dönthet, hogy nem veszi igénybe a meghosszabbított határidőt. Ebben az esetben, illetőleg a meghosszabbított, 1995 végéig terjedő határidő eredménytelen elteltével a megyei, fővárosi földművelésügyi hivatalok hajtják végre a földkijelölést a részarány-tulajdonosok közgyűlésén. Ebben az esetben azonban a hivatalok a földkiadás egyszerűsített formáját fogják végrehajtani. A javaslat több, a földkiadási eljárás egyszerűsítését és felgyorsítását elősegítő módosítást kíván bevezetni. Ilyen módosítások: a nagy létszámú földkiadó bizottságok működésének megkönnyítése érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes legyen. A földkiadó bizottság a jelenlegi rendelkezések szerint a részarány-tulajdonosok kérésére közreműködik az önálló földrészletek, ingatlanok kialakításában, a kialakításhoz szükséges egyezségek létrehozásában. Ez jelentős terhet ró a bizottságra, ezért a javaslat 3. §-a az eljárást leegyszerűsíti és felgyorsítja. A javaslat 6. §-a a tanyatulajdonosok részére a korábbinál kedvezőbb és gyorsabb eljárás bevezetésével biztosítja, hogy a tanyájuk körüli földet mielőbb tulajdonba és birtokba vehessék. A javaslat a földkiadó bizottságok szakszerűbb működését kívánja segíteni azzal, hogy a földkiadási eljárás előkészítő szakaszában megfelelő szakmai képzettségű szakértők részvételét írja elő. A szakértőket a földművelésügyi hivatalok rendelik ki a saját, illetőleg a földhivatal vagy a megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal dolgozói közül. A szakértők bevonása az eljárásba a részarány-tulajdonosok számára nem jelent költségterhet. A szakértő szakmai és technikai segítséget nyújt, de nem von el, nem vesz át tulajdonosi döntési jogosítványokat. A javaslat nem tér ki a földkiadó bizottságok működési költségeinek biztosítására, mivel annak részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. A javaslattal összefüggésben azonban ezt a kormányrendeletet felülvizsgáljuk, annak érdekében, hogy a földkiadó bizottságok működése zavartalan legyen a hátralévő időszakban. A javaslat fontos eleme, hogy a földkijelöléssel vagy -kiadással megszűnik a szövetkezeti közös földhasználat jogintézménye is, és ezt követően a haszonbérlet lesz az a jogintézmény, amely a szövetkezet földhasználatát lehetővé teszi.Fontos javaslatunk, hogy a 20 fős korlátozást eltöröljük, mert károsnak tartjuk a tulajdonosok akarata ellenére történő és ezért erőszakos, és a későbbi egészséges földhasználat, földtulajdon kialakítását akadályozó korlátozás törvényben tartását.Tisztelt Országgyűlés! A kormány úgy ítéli meg, hogy a javaslat összességében alkalmas a földkiadó bizottságok munkájának felgyorsítására, melynek eredményeként legkésőbb másfél-két éven belül a több mint másfélmillió részarány-tulajdonos nemcsak papíron, hanem a valóságban is tulajdonosa és birtokosa lesz a két és fél millió hektár termőföldnek.(18.00)E cél megvalósítása érdekében kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)