Csapody Miklós (MDF)
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem magam is hangosabban beszélni - a nagy érdeklődés ellenére. Tehát amit én mint képviselő - adott esetben: ellenzéki képviselő - kérdésként felteszek, az a következő és valamennyiünkre vonatkozik, tisztelt Ház:A Külügyminisztérium úgy adta át a magyar tervezeteket külföldi partnereinknek, hogy ez a Magyar Köztársaság Országgyűlése külügyi bizottságának a tudta nélkül történt. A hatpárti bizottság tagjai - tehát a szocialista és a szabaddemokrata képviselők is - a sajtóból értesültek minderről. Nem arról szólok, hogy mekkora csapdába vezette a nyomasztóan alapszerződés-központú magyar külügyi vezetés a jószomszédi viszony rendezésére irányuló törekvéseket. Azt kérdezem külügyminiszter úrtól: hogyan történhetett meg, hogy a külügyi bizottság háta mögött kész szövegeket adtak át partnereinknek. S kérem, ne azzal feleljen, hogy a) a kormány dolga ilyenkor a szakmai előkészítés, majd a szerződéskötés után a parlament dolga a ratifikálás, b) hogy a magyar-ukrán szerződést is utólag ratifikáltuk. Ez a válasz kitérő volna, hiszen a magyar-ukrán ügy tanulságai közül nem az előkészületlenséget kellett volna követnie a régi-új karrierdiplomáciának, de azért is, mert ilyen dokumentumot
- súlyos kérdés, súlyos dokumentum - nem illik átadni senkinek a külügyi bizottság tudta nélkül. Meg lehet tenni, de nem illik.Csupán emlékeztetek arra, hogy például az előző ciklusban a biztonságpolitikai alapelvek végső formájukat a külügyi bizottság tevékeny részvételével nyerték el, minden párt képviselőjének bevonásával.Kérdezem hát, hogy miért tartotta szükségesnek külügyminiszter úr ezt a szokatlan tempót, az illuzórikus áttörési kísérleteknek ezt a menetrendjét, hangsúlyozom... (Kikapcsolt mikrofonnal folytatja:)...: a törvényhozás megkerülésével. (Az elnök visszaadja a hangot.) Elnézést, elnök úr, megismétlem...