Béki Gabriella (SZDSZ)
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Szigeti György képviselőtársammal két módosító indítványt nyújtottunk be ehhez a törvényhez - sajnos egyik indítvány sem élvezi az előterjesztő támogatását. Ha ebben a vitában én mégis érvelni szeretnék ezek mellett a módosító indítványok mellett - tudva: ilyen esetben az a természetes, ha az ilyen indítványok a plenáris ülésen a szavazás idején elvéreznek -, akkor, higgyék el nekem, annak nyomós oka van.Engedjék meg, hogy egy kicsit távolabbról kezdjem az érvelést. Magammal hoztam a júliusban elfogadott kormányprogramunkat, amelyből szeretnék felidézni néhány gondolatot. Ez a kormányprogram a 7. részben kiemelten, hangsúlyosan foglalkozik a civil szervezetekkel, támogatólag foglalkozik velük, minthogy a szocialista párt és a Szabad Demokraták Szövetsége korábban egyaránt fontosnak tartotta programjában, hogy támogassa ezt a területet. A 100. oldalon azt írja a kormányprogram: "A fejlett piacgazdaságok gyakorlatához közelítés és a további államtalanítás érdekében a kormány támogatja és erősíteni kívánja a nonprofit szféra működését. Vallja, hogy az alapítványokon és az egyesületeken keresztül a társadalom számos csoportja fontos szociális, egészségügyi és művelődési szolgáltatásokhoz jut, és azok lehetőséget teremtenek arra, hogy az embereknek beleszólásuk legyen környezetük formálásába.".A kormány álláspontja szerint a civil szervezetek az állampolgárrá válás színterei, működésükön keresztül erősödik a pluralizmus, megjelenik az értékek sokszínűsége, teret kapnak a kulturális, etnikai és vallási különbözőségek. A civil szféra létezése lehetőséget nyújt az állampolgár autonóm döntésére: milyen közszolgáltatást és milyen mértékben akar támogatni, s melyeket bízza rá az állami költségvetés újraelosztására. Ezt a lehetőséget a kormány az adórendszeren keresztül elismeri és támogatni kívánja. Néhány oldallal korábban a következő szerepel: "Az 1995. évi adótörvényben a kormány olyan konstrukciók megvalósítását célozza, amelyek elősegítik a civil szektor fokozott feladatvállalását, így javaslatot tesz az adómentes alapítványi támogatás értékhatárának megszünte-
tésére."Nos, képviselőtársaim, ez annak idején, júliusban félreérthetetlen ígéretnek látszott, és sokan örültünk neki. Az ígéretek komolyságát azonban a tetteken keresztül lehet a legjobban mérni, és ha most megnézzük a társaságiadó-törvényt, akkor azt látjuk, hogy egy kicsit más üzenetet hordoz mindaz, ami itt szabályozásra kerül. A törvény ugyanis valóban eltörli az adómentes értékhatárt, de csak a közalapítványoknál. Ezzel szemben a magánszférában létrejött civil szerveződéseknek, alapítványoknak az adómentesen adható értékhatárt meglehetősen alacsonyan húzza meg: az adóalap 20 százalékáig terjedhet az adómentes támogatási összeg leírása.(12.50)Jó néhányan vagyunk, akik úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan típusú diszkrimináció, amely természetesen kedvezményezett helyzetbe hozza a közalapítványokat, és nagyon is hátrányos helyzetbe hozza a civil kezdeményezéseket.Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a közalapítványok és a magánalapítványok között nem a folytatott tevékenységben, illetve a célban van a különbség, hanem a létrehozó személyében. Közalapítványokat az Ország-gyűlés, a kormány, illetve az önkormányzatok hozhatnak létre. Tehát ha őket kedvezményezzük, akkor az gyakorlatilag annyit jelent, hogy az állami és önkormányzati újraelosztás eszközeit kedvezményezzük a civil kezdeményezésekkel szemben.Az egyetlen érv, amely elhangzott a bizottsági ülésen is az előterjesztés mellett, az volt, hogy a közalapítványok ellenőrizhetőek, ellenőrzöttebbek, míg a magánalapítványoknál állítólag sok visszaélés fordul elő. Nos, úgy gondoljuk, hogyha ez tényleg gondot okoz, ha tényleg előfordulnak visszaélések a magánalapítványoknál, akkor annak a körülményeit, a háttérfeltételeit sürgősen szabályozni kell. Úgy gondoljuk, ideje lenne megszületnie annak a bizonyos nonprofit-törvénynek, amelyre egyébként ugyancsak ígéretet tett ez a kormányprogram is. De hát nem tudunk egyetérteni azzal, hogy a támogatási lehetőségek korlátozásában ilyen diszkriminációt tegyen az adótörvény.Azonos céllal létrehozott alapítványok kedvezményének mértéke egyszerűen nem függhet attól, hogy ki hozza létre az alapítványt. Éppen ezért kérem képviselőtársaimat és - igen, újra kérem - a pénzügyminiszter urat is, hogy gondolják át ezt még egyszer. Hiszen az a javaslat, amelyet Szigeti György képviselőtársammal tettünk, nem hozná hátrányos helyzetbe a minisztériumot, illetve az előterjesztőt.Mi nem arra tettünk indítványt, hogy akkor legyen egyformán értékhatár nélküli az adható támogatás. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a szabályozásból eltűnjön a diszkrimináció. Következésképp javaslatunk arra vonatkozik, hogy igen, a közalapítványoknál is legyen értékhatár, ugyanaz az értékhatár, amely a magánalapítványoknál előfordul, és ez legyen az előterjesztésben szereplő 20 százaléknál egy kicsit magasabban, mondjuk 30 százaléknál meghúzva.Úgy gondoljuk, hogy ezzel semmiféle olyan pénzügyi hatást nem váltunk ki, amely gondot okozhatna a Pénzügyminisztériumnak. Viszont igen, elérhetnénk egy ilyen típusú szabályozással azt, hogy a civil szervezetek továbbra is bízhatnának a kormány ígéreteiben. Mert pillanatnyilag ez a készülő szabályozás meglehetősen nagy csalódottságot idézett elő.Októberben részt vettem egy konferencián, amelyet a Nonprofit Információs és Oktató Központ szervezett, s ott magam is hallhattam azt a felháborodást, amelyet ez a tervezet kiváltott.Éppen ezért kérem a képviselőtársaimat is, és még egyszer a miniszter urat is, hogy gondoljuk újra ezt a szabályozást.Köszönöm a figyelmet. (Taps.)