Kovács Pál (MSZP)

1994. december 14.

DR. KOVÁCS PÁL népjóléti miniszter: Köszönöm szépen a képviselő úr kérdését. Egyetértek abban, hogy az energiahordozók áremelése a nyugdíjasokra - és mindenki másra is - nagy terheket ró. Abban is, hogy természetesen különösen sok teher hárul azokra a háztartásokra, amelyekben egy jövedelemből élnek, s különösen akkor, ha ez az egy jövedelem nyugdíj, s különösen, ha ez egy kisnyugdíj. Azt a helyzetet tudom ismertetni, amelyben ma vagyunk; ezt azért fogalmazom így, mert a hét végén még érdekegyeztető tanácsi tárgyalások lesznek ebben az ügyben, tehát nem fejeződtek be a kompenzációról folytatott megbeszélések. A kormánynak van ebben az ügyben egy döntése, amely a következőket tartalmazza:Minden költségvetési többletbevételt kompenzációra kell fordítani. Erről a bevételről a Pénzügyminisztérium számításai azt mondják, hogy ez körülbelül 9 milliárd forintnyi lesz. A kormányhatározat azt is kimondja, hogy a lakosságot, bizonyos lakossági rétegeket és intézményeket is kompenzálni kell. Ebbe az intézményi körbe oktatási, egészségügyi, szociális intézmények sorolandók. A megosztást a két rétegnek szánt kompenzációra úgy gondoljuk, hogy 6 milliárdnyi a lakosságé, 3 milliárdnyi pedig az intézményi kompenzációra fordítódjék. Nagyon fontos, hogy lehetőleg a legrászorultabbakhoz jusson el az intézményi kompenzáció, hiszen a növekvő terhek őket sokkal nagyobb mértékben sújtják, mint másokat. Ennek megfelelő technikát kell tehát kidolgozni. Az is fontos, hogy lehetőleg ez a technika egyszerű legyen, s feleljen meg annak a követelménynek, amit a kormány megfogalmazott, hogy nem egyszeri kompenzációról van szó, hanem egy folyamatról, ami azt jelenti, hogy be kell építeni ezt a kompenzációt a jóléti támogatási rendszerbe. Itt nagyon sok vizsgálódást folytattunk a lakások energiafogyasztását illetően...