Kósáné Dr. Kovács Magda (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1991. februárjában fogadta el és 1991. március 1-jén léptette hatályba a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt. A munkanélküliség mennyiségében, összetételében bekövetkezett változások és az új kormány programja szükségessé teszik a törvény átfogó módosítását. Az átfogó törvénymódosítási javaslatot még a jövő év első félévében a kormány az Országgyűlés elé fogja terjeszteni.A foglalkoztatási törvény jelenlegi szűk körű módosítása csak azokat a legfontosabb szabályokat tartalmazza, amelyek részben az Érdekegyeztető Tanácsban november 25-én és 27-én született megállapodásból következnek, illetve néhány felismert ellentmondást kívánunk feloldani, vagy joghézagot akarunk pótolni. Az előterjesztés formájáról szükségesnek tartom elmondani, hogy a kormány indokoltnak tartotta, hogy az állampolgárok százezreit érintő foglalkoztatási törvény módosítására ne a korábbi szokásoknak megfelelően a költségvetési törvény keretében, hanem önálló törvényben kerüljön sor. Ezért nyújtottuk be ezt a rövid, mindössze 9 szakaszból álló törvénymódosítást, amely - mint mondtam - az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás törvénybe emelésén túl lehetőséget ad arra, hogy néhány, a munkanélküliek számára kedvezőbb feltételt teremtő változtatásra is január 1-jei hatállyal sor kerüljön.A változtatások körülbelül 3 körben foglalhatók össze. Az első körben: a munkaerőpiaci helyzetben bekövetkezett változások és az 1995-ben várható folyamatok mellett lehetővé vált a munkaadók járulékfizetési terheinek csökkentése. A számítások azt mutatják, hogy a munkaadói járulék 5 százalékról 4,2 százalékra történő csökkenése esetén, amelyik a Szolidaritási Alap bevételét 1995-ben mintegy 6,7 milliárd forinttal csökkenti, a munkanélküliek Szolidaritási Alapja még működőképes és elegendő forrás áll majd benne rendelkezésre a munkaügyi ellátásra. (10.30)A munkavállalói járulék 0,3 százalékpontos mérséklésének lehetőségéről a közalkalmazotti bérek rendezése érdekében a szakszervezeti szövetségek lemondtak. Ennek a 0,3 százalékpontnak megfelelő összeget a költségvetés átalányjellegű befizetésének csökkentésével lehetett a béremelés fedezetére átcsoportosítani.A munkaadói járulék 0,8 százalékpontos csökkentéséről az Érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodás jött létre. Ugyancsak megállapodás született a központi költségvetés 10 százalékos hiánypótlási kötelezettségének megszüntetésére is. A megállapodás tartalmazza, hogyha a munkaerőpiaci folyamatok a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak, a kormány év közben kezdeményezni fogja a Szolidaritási Alapba fizetendő járulék mértékének növelését. Ugyanakkor a kormány a megállapodásban garanciát vállalt arra, hogy a kifizetésekben elmaradás nem lehet.Itt szeretném megjegyezni, hogy ezt a megállapodást másfajta normaszövegben fogalmazta meg a Pénzügyminisztérium akkor, amikor javaslatot tett a költségvetési törvény módosítására, és másképp értelmezte a megállapodást a munkaügyi tárca szakapparátusa. Az egyeztetések során a Pénzügyminisztérium értelmezését fogadtuk el, és ezért - együttesen és egyetértésben - a beterjesztett szöveghez képest módosító indítvány benyújtását kezdeményeztük.A második körben: az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás arra kötelezi a kormányt, hogy lépjen fel az illegális foglalkoztatás, a feketemunka ellen. A foglalkoztatási törvény jelenlegi szabályai szerint a munkanélküli kevésbé érdekelt abban, hogy elfogadja a rövid időre szóló munkavállalás lehetőségét. Ezt az
ellentmondást küszöböli ki módosítási javaslatunk, amely szerint a munkanélküli - bejelentési kötelezettség mel-
lett - legfeljebb 90 napra korlátlan összegben munkát vállalhat, amelynek időtartamára a Munkaügyi Központ a járadéknak, illetve a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását szünetelteti. Ezzel egyidejűleg továbbra is megmarad a járadék, illetve segély folyósítása melletti keresőtevékenység folytatásának lehetősége, de csökkentett mértékben, a minimális bér 50 százalékának felső határáig.A legutóbbi törvénymódosítás a közhasznú munka szabályait nehezen érthetően, ellentmondásosan fogalmazta meg, a jogalkalmazásban rendkívül sok problémát okozva. Az ebből adódó konfliktusok kikerülése érdekében szükségesnek tartjuk a szabályok egyértelmű meghatározását, és erre tettünk javaslatot.Végül a harmadik körben néhány olyan szabály elfogadását javasoljuk, amelyek a jogalkalmazás biztonságát hivatottak segíteni. A foglalkoztatási törvény jelenleg csak igen szűk körben hatalmazza fel rendelet kiadására a munkaügyi minisztert. A jogalkalmazás során felmerült több területen is a törvényi jellegű szabályozáshoz képest részletesebb szabályozás szükségessége. Ezért indokolt a munkaügyi miniszter rendeletalkotási jogának bővítése, természetesen a munkaerőpiaci bizottság véleményének meghallgatása mellett.A törvény hatálybalépését követő jogszabályváltozások, továbbá egyéb méltánylandó körülmények indokolják, hogy a családi ház építése és a beteg hozzátartozó ápolása céljából kapott fizetésnélküli szabadság időtartamával, továbbá az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósításának idejével kibővítsük azon időtartamok körét, amelyekkel a munkanélküli járadékhoz való jogosultságot megalapozó négy esztendő meghosszabbodik, ez is a munkanélkülieket védő szabály.Végül, a munkanélkülijáradék-jogosultság egyik feltétele a foglalkoztatási törvény szerint, hogy a munkanélkülivé válást megelőző négy évben a munkanélküli részéről történt-e járulékfizetés, és ha igen, milyen hosszú ideig. A törvény alapján 1995. március 1-jéig a munkanélküli járadékra való jogosultságnál járulékfizetési időként a munkaviszony időtartamát kell figyelembe venni, ez után az időpont után, tehát március 1-jétől a tényleges járulékfizetési kötelezettség teljesítése a jogosultság feltétele. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettség 1991. július 1-jén került bevezetésre. Ha úgy tetszik, négy hónap hiányzik az életrajzunkból. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldása érdekében javasoljuk a törvény módosítását úgy, hogy július 1-jéig a munkaviszonyban töltött idő alapján történjék a járulékra való jogosultság megállapítása.Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban szereplő valamennyi javaslat korábban egyeztetve volt a munka-erőpiaci bizottsággal, illetve magában az érdekegyeztetési folyamatban született.Kérem az Országgyűlést, éppen azért, mert a szabályok az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodást emelik a törvénybe, illetve január 1-jei hatálybalépésük a munkanélküliek ellátása szempontjából nélkülözhetetlen, támogassák és segítsék elő, hogy a benyújtott törvényjavaslat még ebben az évben elfogadásra kerüljön. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)