Filló Pál (MSZP)

1994. december 14.

FILLÓ PÁL (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Rendhagyó dolog és nagyon örülök annak, hogy az elmúlt évek gyakorlatával szakítottunk, hiszen az elmúlt esztendők során a foglalkoztatási törvényt - ahogy azt miniszter asszony is az expozéjában említette - vagy a költségvetési törvény részeként, vagy pedig általában olyan időben tárgyaltuk, amikor erről a közvélemény nem szerezhetett tudomást, valamikor az éjszakai órákban.Előre szeretném bocsátani, miniszter asszony is megemlítette, hogy ez a módosító csomag, ez a kis apró módosítás nem pótolja majd a foglalkoztatási törvény átfogó megalkotását, kijavítását, amelyre valószínűleg a jövő esztendő első félévében sor is kerülhet.Ugyanakkor a szocialista frakció nevében nagyon indokoltnak és sürgősnek tartjuk ezeket a módosításokat átvezetni, ezeket elfogadni, hiszen az elmúlt esztendők során alapvetően megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. Képviselőtársaimnak és azt hiszem, a közvéleménynek sem mondok túl sok újat azzal, amikor megemlítem, hogy az elmúlt évek során egyre több munkanélküli került ki az ellátási rendszerből, gyakorlatilag az önkormányzatok által segélyezettek körébe került. És nagyon sok munkanélküli tartósan munkanélkülivé vált, aminek hatásait szeretném néhány szóval elemezni. Mert úgy gondolom, nagyon komoly társadalompolitikai hatása is van annak, ha egy ember hosszú időn keresztül elszakad a munka világától, gyakorlatilag kialakulhat benne egy olyan pszichés lelki állapot, amelynek feloldása érdekében mindent meg kell tennünk, pontosan azért, hogy ezekkel az emberekkel megpróbáljuk elhitetni azt, hogy továbbra is fontos számukra, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.(10.40)A törvénymódosítás tulajdonképpen két alapvető területtel foglalkozik. Az egyik - ahogy miniszter asszony is említette - az Érdekegyeztető Tanácsban történő megállapodást hozza be a parlament elé, a másik része viszont olyan gondokat és problémákat igyekszik megoldani, amelyek az elmúlt évek gyakorlatában kialakultak, és amelyeket az ezzel foglalkozó emberek és a munkanélküliek is naponta tapasztalhattak a saját bőrükön.Tisztelt Ház! Mi úgy gondoljuk, hogy a jogi szabályozást is hozzá kell igazítani az élethez, a megváltozott helyzethez, és ezzel együtt mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tartósan munkanélküliek is esélyt kaphassanak a munkavégzésre, még akkor is, hogyha erre esetleg csak átmeneti, rövid időre nyílik lehetőségük. A törvénytervezet egyértelműbbé teszi a közhasznú munkavégzés szabályait. A jövőben az előző havi állományi létszámba nem kell beszámítani azokat a munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatásáért a munkaadó támogatásban részesül. A foglalkoztatási törvény jelenleg hatályos szövege úgy rendelkezik, hogy a munkanélkülivé válást megelőzően négy éven belül legalább egy év munkaviszonnyal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki munkanélküli ellátásban részesülhessen. Ebbe a négy esztendőbe bizonyos időtartamokat eddig sem kellett beszámítani, ilyenek voltak a gyermekgondozási szabadság vagy a sorkatonai szolgálat. Jó néhány gond és probléma viszont hiányzott ebből a felsorolásból, ezeket most javasoljuk beemelni a törvény szövegébe: ilyen például a közeli hozzátartozó ápolása, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának ideje, illetve a családi ház építése céljából kapott fizetés nélküli szabadság. Ezeket most javasoljuk beemelni a törvénybe, bővítve ezzel a kedvezményezettek körét. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat megoldást javasol arra az anomáliára is, amely a jelenleg hatályos törvényben megfogalmazásra került, és ami - ha röviden össze kívánnám foglalni - azt jelentette, hogy azon munkanélküliek, akiket valamifajta továbbképzésre javasoltak a munkaügyi központok - függetlenül attól, hogy azt térítésmentesen vagy esetleg térítéskötelesen tették -, amennyiben a munkanélküli ezt a továbbképzési lehetőséget visszautasította, akkor megszüntették a járadék folyósítását. Ez meglehetősen igazságtalan volt. Most azt javasoljuk, hogy valóban szüntessék meg, de csak abban az esetben, amennyiben térítésmentes továbbképzésben javasolja továbbképezni a munkanélkülit a Munkaügyi Központ. Tisztelt Ház! A munkanélküli a munkaügyi központok által felajánlott munkahelyen kereső tevékenységet folytathat, és az új javaslat szerint megbízási jogviszony keretében az ellátása mellett szerezhető jövedelem mértékét a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékában maximálná. A szigorítás okát alapvetően arra tudom visszavezetni, hogy ösztönözni kívánjuk a munkanélkülieket, érdekeltté kívánjuk tenni őket a tekintetben, hogy minél előbb tartósan elhelyezkedjenek.Talán a legfontosabb módosítás és a legfontosabb pozitívum ebben a módosító csomagban a munkanélküli ellátás szüneteltetésének lehetősége. Ez egy nagyon élő probléma, képviselőtársaim is és a munkanélküliek is sűrűn találkozhattak azzal a gonddal, hogy amikor egy-egy munkanélküli számára mód nyílt arra, hogy időszakosan - mondjuk idénymunkák kapcsán - el tudjon helyezkedni, akkor ennek komoly következményei voltak, hiszen megszűnt a munkanélküli ellátása, gyakorlatilag sokkal rosszabb helyzetbe került utána a munkanélküli, így nem volt érdekeltté téve abban, hogy akár egy, két vagy három hónap erejéig el tudjon vagy megpróbáljon elhelyezkedni. Azt is tudjuk, hogy a feketemunka-végzés egyik melegágya is volt ez a törvényi szabályozás, amit most szeretnénk feloldani, és azt javasoljuk, hogy 90 nap, vagyis 3 hónap időtartamra, amennyiben a munkanélküli bejelenti, vállalhasson idénymunkát, és ez idő alatt a munkanélküli ellátását szüneteltethessük, tehát gyakorlatilag amennyiben utána visszakerül munkanélkülinek, továbbra is megkapja a munkanélküli ellátását.Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretnék néhány szót szólni az Érdekegyeztető Tanácsban történt megállapodásról. Úgy gondolom, hogy ez a megállapodás is az egyik példája annak, hogy ezekben az alapvető kérdésekben nem lehet nélkülözni a folyamatos érdekegyeztetést, a folyamatos tárgyalást a szociális partnerekkel. Nagyon örülünk annak, hogy megegyezés született a tekintetben, hogy a munkaadói járulék mértékét az eddigi 5 százalékról 4,2 százalékra tudjuk csökkenteni. Ugyanakkor a szociális partnerek megegyeztek a kormányzattal abban, hogy az állami kötelezettségvállalás mértékét is módosítsuk a törvényben.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy, ahogy miniszter asszony is megfogalmazta az expozéjában, tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy vitassuk meg ezt a rövid törvénymódosító javaslatot, és minél előbb fogadjuk el annak érdekében, hogy a jövő esztendőben a munkanélküli ellátásban felmerülő jó néhány akut problémára megoldást tudjunk találni, és a jövő esztendőben a járulékfizetés csökkentése is életbe léphessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)