Békesi László (MSZP)
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az 1994. évi pótköltségvetés, a tavalyi zárszámadás és a '95. évi költségvetés tárgyalásakor már több oldalról is kritikus elemzés alá vettük a gazdaság mai helyzetét. Vázoltam mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a jövő évi gazdaságpolitikai program megvalósításához.A költségvetés, gazdálkodás területén a sokat emlegetett államháztartási reform egyik feladata az államháztartás működésének újraszabályozása, a tervezés, a beszámolás, valamint a közpénzek kezelési és elköltési rendszerének szigorúbb, ellenőrzöttebb kialakítása, forráskímélő finanszírozás bevezetése. Ennek keretében jövő évtől megkezdődik a jövedelemcentralizációt gyakran fokozó, sokszor párhuzamos finanszírozáshoz vezető és néha pazarló állami pénzalapok struktúrájának átalakítása is. Első lépésként az agrárgazdaság több alapja a Mezőgazdasági Alapba, a vállalkozási célokat finanszírozó befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési alapok pedig a Gazdaságfejlesztési Alapba integrálódnak.(11.50)Más alapoknál kisebb korrekciókra, kiegészítésekre teszünk javaslatot. Ezekkel a módosításokkal jobban megvalósulhat a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati célok összhangja, a források koncentrálása révén pedig hatékonyabbá, egységesebbé válhat a támogatási rendszer.Konkrétan az egyes pénzalapokról. A Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak és forrásainak nagyarányú bővülése indokolja az alap kezelésének egységesítését és a társadalmi, kormányzati környezetvédelmi prioritásokat jobban szolgáló felhasználási rend kialakítását. A környezetvédelmi termékdíj üzemanyag-literenként összesen 40 filléres felemelése bővíti az alap forrásait. A nemzetközi szerződésekben, adományozási szerződésekben foglalt források bevonására irányuló módosítás pedig az eddig több helyen lévő rendelkezéseket egységes jogszabályi keretbe foglalja össze. A módosítás a támogatás egyik formájaként bevezeti a hitelgaranciát, általánossá teszi a pályázati úton adható támogatást, továbbá lehetővé válik a környezeti kárelhárítás és a közcélú környezetvédelmi feladatok támogatása a bevételekből.A törvény korábbi szövege nyereségérdekelt tevékenységhez kötötte a vissza nem térítendő támogatás nyújtását. Ennek a gyakorlatban történő alkalmazása nehézségeket okozott. Ezért a javaslat a vissza nem térítendő támogatást szervezeti formához kapcsolja a jövőben. Ugyanakkor nem zárja ki más gazdálkodó szervezetek vissza nem térítendő támogatásban való részesítését sem, abban az esetben, ha a támogatási cél nemzetközi szerződés megvalósítását segíti elő vagy az egész országra kiterjedő ágazati program megvalósításához járul hozzá.A Területfejlesztési Alap módosítását részben az eddigi működés tapasztalatai, részben pedig a kormányzati munkamegosztás változásai, valamint a területpolitika előkészítés alatt álló koncepcionális és intézményes változásai indokolják. A módosítások nyomán egyértelműen rögzítésre kerül az alappal rendelkező miniszter, illetve a kezelést végző minisztérium felelőssége. Az alapok közötti munkamegosztás racionalizálása, az átfedések kiküszöbölése indokolja, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú földhasználók jövedelempótló támogatása, továbbá a védett mezőgazdasági területeken a természeti értékek megőrzését elősegítő támogatások az alapból kikerüljenek. Az előbbit az új összevont Mezőgazdasági Alap, utóbbit a Központi Környezetvédelmi Alap finanszírozza a jövőben. A módosítás megteremti a lehetőséget a Területfejlesztési Alap decentralizált működtetésére, a módosított önkormányzati törvény és a később elfogadásra kerülő területfejlesztési törvény alapján létrejövő megyei területfejlesztési tanácsoknak az alap támogatási rendszerében való közreműködését.A Mezőgazdasági Alapra vonatkozó eredeti kormányjavaslat tételesen meghatározza az alap bevételi forrásait. Ezek két részből tevődnek össze, a korábban elkülönült állami pénzalapok '94. évi összevont záróállományából, valamint a javaslatban felsorolt egyéb bevételekből. A javaslat általános jelleggel határozza meg az alapból nyújtható támogatások formáit. Az egyes célok megvalósításához kapcsolódó konkrét támogatási formákról, valamint a támogatás alapjául szolgáló jogcímekről, a támogatás mértékéről, az igénybevétel eljárási rendjéről, valamint az egyéb feltételekről a miniszter jogszabályban fog rendelkezni.A decentralizált Agrárpénzügyi Alapok a következő főbb célkitűzések támogatását szolgálják. A biológiai alapok megőrzését és fejlesztését, valamint az ezekhez kapcsolódó minősítési rendszerek korszerűsítését; az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztését; a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét; a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföldek hasznosítását; az élelmiszergazdaság beruházásait; az erdők felújítását, nevelését, mennyiségi és minőségi védelmét; a vad- és halgazdálkodási tevékenység fejlesztését; szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételét s végül a nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásának mérséklését.Tisztelt Ház! A kormány eredeti javaslatához képest - az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás értelmében - kötelezettséget vállalt arra, hogy jövőre csak az Országos Erdészeti, valamint a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap összevonását kezdeményezi, vagyis azokat, amelyek állami támogatásban is részesülnek. A kötelezettségvállalás kiterjed arra is, hogy a többi elkülönített agráralap működését jövő év végéig felülvizsgáljuk és javaslatot teszünk azok átalakítására.Tisztelt Országgyűlés! A kormány javasolja a Gazdaságfejlesztési Alap létrehozását, a Kereskedelemfejlesztési és a Befektetésösztönzési Alap egyidejű megszüntetése mellett. A javaslat által, amely tartalmilag a jogelőd alapok összevonását jelenti, lehetővé válik a feladatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati szakmai célok összehangolása, valamint a források koncentrálása és integrált kezelése révén egységes támogatási rendszer, hatékonyabb, átláthatóbb működési, döntési mechanizmus kialakítása. Az összetett célrendszerből adódik, hogy az alapból támogatás igényelhető a befektetésösztönzéstől - például infrastruktúrafejlesztés - a szerkezetátalakításon keresztül egészen a termékek piaci elhelyezéséig. Ilyen például az exportösztönzés vagy a minőségbiztosítás. A támogatás a konkrét tervek megvalósulásának különböző, egymást követő fázisaiban igényelhető.Az alap szabályozása lehetőséget biztosít az ipari és kereskedelmi miniszternek az egyes felhasználási célok közötti, a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelő forrás-átcsoportosításra s a kormány döntése alapján a Központi Műszaki Fejlesztési Alap részére történő pénzeszközátadásra is.A Vízügyi Alap módosításának lényege a felhasználás belső arányainak megváltoztatása. Ezzel lehetővé válik, hogy a Vízügyi Alap forrásaiból a jelenlegi 20 százalékkal szemben 24 százalék legyen állami feladatokra fordítható. Így pótolni lehet a korábbi években két lépcsőben csökkentett, összesen 900 millió forint összegű költségvetési támogatást. A javaslat nem módosítja a céltámogatási rendszer keretében törvény szerint felhasználható támogatás mértékét.Az útalap-konstrukció működőképességének megőrzése szükségessé teszi, hogy az Útalapról szóló törvény módosítására időről időre sor kerüljön. Az Útalapból finanszírozott feladatok jelentőségénél fogva szükségszerű, hogy működése világos, ellenőrizhető és hatékony legyen. E követelményeknek az alap csak akkor felelhet meg, ha működésének feltételrendszerét folyamatosan hozzáigazítjuk a változó igényekhez.A jövőre javasolt fontosabb módosítások ezen a területen a következők. Az üzemanyagok fogyasztói árába beépített útalap-hozzájárulás valorizálása, ezzel az alap saját bevételeinek biztosítása. Az útalap-hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos visszaélési lehetőségek szűkítése. Az útalap-hozzájárulás befizetési és visszatérítési eljárási rendjének egyszerűsítése. S végül az Útalapból hitelnyújtás lehetőségének megteremtése.Az Útalapról szóló hatályos törvény kimondja, hogy a kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Ország-gyűlés elé terjeszteni. Az üzemanyagok fogyasztói árába beépülő útalap-hozzájárulás javasolt 3 forint 50 fillér/literes, illetve a propán-bután gáz esetében 4 forint 50 fillér/kilogrammos növelése jövőre fedezetet biztosít az átlagos termelői árindex növekedéséből származó többletköltségek finanszírozására, egyben az Útalap forrásai reálértékének megőrzésére.A befizetési gyakorlat változtatása, illetve a benzin, a gázolaj, a könnyűfűtő- és ipari tüzelőolaj 15 Celsius fokhoz tartozó térfogatát alapul vevő előírása megteremti az összhangot a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló hatályos törvénnyel is. Az útalap-befizetések biztonságának javítása céljából a törvényjavaslat előírja, hogy a termelő vagy a termeltető abban az esetben is köteles az útalap-hozzájárulást megfizetni, ha az üzemanyagot nem külső vállalkozó részére, hanem saját üzlethálózatán keresztül kívánja értékesíteni. A befizetési kötelezettség ez utóbbi esetben a kiskereskedelmi hálózatba történő kiszállítás időpontjában kelet-
kezik.Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásaival való összhang megteremtése érdekében és a törvényben előírt bruttó elszámolás elvének biztosítása céljából szükséges, hogy az Útalap bevételei és kiadásai között címzetten is megjelenjen a közútkezelő szervek által kifizetett és visszaigényelt általános forgalmi adó összege.(12.00)(A jegyzői székben Nahimi Pétert Boros László
váltja fel.)Az Útalap bevételeinek beszedésével és ellenőrzésével, valamint az útalap-hozzájárulás visszatérítésével és annak ellenőrzésével kapcsolatos költségeket az Útalap megtéríti, így tehát az útalap-konstrukció működtetése a központi költségvetést sem közvetlenül, sem közvetve nem terheli.A módosítás további eleme, hogy a visszatérítésre jogosult vállalkozó végelszámolásának és kapcsolódó bevallásának benyújtási határideje - a társaságiadó-alanyiságtól függetlenül - egységesen a követő év május 31-ére változik. A hitelnyújtás lehetőségének megteremtése a koncesszió keretében megvalósuló közúthálózati, elsősorban autópálya-fejlesztések előmozdítása érdekében szükséges. A módosítás révén válik lehetővé a tiszta, átlátható, mindkét fél - a koncessziót bérlő és az állam - számára egyaránt előnyös finanszírozási konstrukció kialakítása. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény elfogadásához járuljon hozzá. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)