Békesi László (MSZP)
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előző napok gyakorlatával élve ezúttal is szeretném összevontan ajánlani a Háznak a két helyiadó jellegű törvényjavaslat módosítására vonatkozó indítványainkat; tehát a helyi adókról és a gépjárműadóról szóló törvényjavaslatokat együttesen indokolnám. Közös ezekben a javaslatokban - túl az idővel való takarékosságon - az is, hogy mindkét adó önkormányzati hatáskörbe tartozik, és a bevétel, legalább részben, de néha egészében az önkormányzatok költségvetését gyarapítja. Először a helyi adókról:A törvény módosítását, amelyet az előterjesztett törvényjavaslat tartalmaz, a jogalkalmazás során időközben felszínre került problémák, valamint a helyi adóztatást közvetetten érintő jogszabályok változásai indokolják. A módosítások között a legnagyobb kihatású javaslat a pénzintézetekkel és a biztosítókkal kapcsolatos. E szervezetek esetében - a speciális számviteli szabályokra figyelemmel - változik a helyi iparűzési adó alapját képező nettó árbevétel fogalma. Így a bevételből levonhatóvá válnak a kifizetett kamatok és a kamatjellegű kifizetések, valamint a kárkifizetések és a viszontbiztosítási díj, aminek eredményeként megszűnik az egyes adóalanyok közötti elszámolási különbség. Ez a különbség eddig ezeket a pénzintézeteket hátrányosan sújtotta. A helyi adó alól feltételes adómentességben részesülők körét bővíteni kívánjuk a köztestületekkel, a közhasznú társaságokkal és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakkal. Az így kibővített alanyi kör a jövőben csak akkor fizet helyi adót, ha a megelőző évben társaságiadó-fizetési kötelezettségük keletkezett. Mivel a helyi adókról szóló törvény szabályozza az önkormányzatok ügykörébe tartozó adók és illetékek beszedéséhez kapcsolódó anyagi érdekeltség kereteit is, a szabályozást összhangba kell hozni a költségvetési törvénnyel. Az 1994. évi költségvetésről szóló törvény új elemként szerepelteti az illetékbevételeknek a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti megosztását, és ezt a szabályozást '95-re is fent kívánjuk tartani. (12.40)A javaslat szerint az önkormányzat a saját adóbevétele mellett a beszedett illetékből csak az önkormányzatot megillető bevétele terhére szabályozhatja rendeletében az anyagi érdekeltséget. A törvényjavaslat még nem tartalmazza azt a változtatást, amit az Érdekegyeztető Tanács javaslata és az ott kötött megegyezés alapján elfogadásra ajánlunk. Javasoljuk, hogy a telekadó hatálya a jövőben ne terjedjen ki a belterületi mezőgazdasági hasznosítású földrészekre. Az erre vonatkozó javaslatot módosító indítvány formájában fogjuk a parlament elé terjeszteni.Tisztelt Ház! A gépjárműadóról szóló törvény hatálybalépése óta eltelt két év tapasztalatai, a nemzetközi árufuvarozás irányában és volumenében időközben bekövetkezett változások, valamint az új áruszállítási módozatok megjelenése indokolják a törvény kisebb korrekcióját. A javasolt módosítások a következőkben foglalhatók össze. Az egyszerűsítés szándéka vezet bennünket a mozgáskorlátozottak adókedvezményének módosításánál. A cél az, hogy a mentesség lényegében alanyi jogon illesse meg a mozgáskorlátozottakat, tehát a jövőben nem szükséges annak igazolása, hogy a mozgáskorlátozott a gépjárművét munkába, iskolába járáshoz vagy orvosi kezelés igénybevétele céljából használja. Módosítja a javaslat a belföldi tehergépjárművek adóalapjának számítását is. Eszerint az adót a tehergépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett megengedett legnagyobb össztömege - azaz az önsúly és a raksúly együttes tömege - után kell fizetni. Sok vita folyt erről az adóalap-meghatározási szándékról. Az Érdekegyeztető Tanácsban kompromisszumként elfogadásra ajánljuk azt a megoldást, hogy a belföldi forgalmi rendszámú tehergépjárművek adóalapja az önsúly plusz raksúly 50 százaléka legyen.Az elmúlt évben hazánkban is kialakultak a kombinált áruszállítás feltételei. Ennek eredményeként egyre több magyar és külföldi tehergépjármű vesz részt ebben a korszerű, környezetet kímélő fuvarozási formában, aminek az a lényege, hogy a tehergépjármű az indulási és a célpont közötti útszakasz egy részét nem közúton, hanem vasúton vagy hajón teszi meg. Éppen a közutak terhelésével arányos adózás elve követeli meg, hogy az ilyen tehergépjárműveket adókedvezmény illesse meg. A törvényjavaslatban megfogalmazott kedvezményrendszer összhangban van az Európai Közösség országaiban alkalmazott szabályokkal. Hiányt pótol a javaslat azzal, hogy szabályozza a belföldiek által üzemeltetett, külföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott tehergépjárművek adózását is.Tisztelt Ház! A tehergépjárművek adóalapjának javasolt módosítása, a kombinált áruszállításban részt vevő tehergépjárművek adókedvezménye és a mozgáskorlátozottak számára alanyi jogon biztosított adómentesség bevételcsökkentő hatása ellenére némileg növeli a belföldi gépjárművek utáni adóbevételt. A tervezett korrekcióval a gépjárműtörvény működőképessége hosszabb távra is biztosítható. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a két adótörvényt vitassa meg és hagyja jóvá. Köszönöm szépen. (Taps.)