Kapronczi Mihály (FKGP)
KAPRONCZI MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kezemben tartom Lakos László miniszter úrnak azt az indokolását, amelyet a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz fűzött az általános indokolásban. Azt szeretném elmondani, végtelenül elgondolkoztató az, hogy 29 bizottságból érkezett a földhivatalhoz a teljes tulajdonosi kört felölelő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre is alkalmas földkiadási határozat. Rendkívül lényeges dolog az, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre is alkalmas földhivatali határozat, hiszen beszélnek itt valami 600 ezer határozatról, amit meghoztak eddig az egymillió 600 ezerből, és amelyek szerint kétmillió 600 ezer hektárt kellene kiosztani, az ország földterületének 28 százalékát. De nagyon elgondolkoztató, hogy mennyi ebből az, ami valóban alkalmas a bejegyzésre. 1300 működő földkiadó bizottságról beszél, és ebből 20 százalék már beszüntette a működését. Az, hogy milyen indokok miatt szüntették be működésüket ezek a bizottságok, szintén elgondolkoztató. Pontosan azért, mert valószínű, hogy betartások érvényesültek; pontosan azért, mert a szövetkezeti működést még mindig egyben szerették volna fenntartani. Természetes, hogy vannak ilyen indokok. Azonban el kell gondolkoznunk azon is, hogy szövetkezetenként megválasztott társadalmi bizottságokról van szó, és ezek a bizottságok szövetségben történő meghúzódásból kifolyólag nem hozták meg azokat a határozatokat, amelyeket meghozhattak volna; illetve összesen 3 százalékban hozták csak meg, amely alkalmas volt bejegyzésre. Tehát ez egy nagyon-nagyon kicsi haladási arány. És nem is nagyon lehet így elképzelni, hogy ezek a bizottságok képesek lesznek arra, hogy ezt '95 vagy esetleg '96 végéig megvalósítják.Ha végiggondoljuk, hogy a kárpótlásnak is volt egy eredeti határideje - hát ahhoz képest ezen már szinte évekkel túlléptünk, és még mindig nem fejeződött be a kárpótlás. Tehát itt nagyon sokan nem vagyunk tisztában azzal, milyen problémát jelent a földek kiosztása és a bizottságok akár számítógépekkel, akár megfelelő földkimérő gárdával, szakember-gárdával történő ellátása. És nem tudjuk, milyen problémát jelent, hogy az állami földnyilvántartásért egyértelműen a földhivatal felel. Ugyanakkor viszont az egyéb földnyilvántartásoknál a pluszmunkák elvégzésére elsősorban csak a kárrendezési hivatalt hozták létre. A földművelésügyi hivatal ugyanis nem rendelkezik az alapvető munkák elvégzéséhez szükséges feltételekkel; a hivatal a földkiadó bizottságoknál is csak arra képes, hogy esetleg a fellebbezéseket felülvizsgálja. Ez nem is véletlen, hiszen földművelésügyi hivatalnak hívják - nem pedig földhivatalnak.A földkiadás folyamatos végzésének legfőbb akadálya a bizottságok szakmai ismereteinek hiánya; ezt rendkívül lényeges megállapításnak tartom.Itt van a végrehajtás szakmai támogatásának megoldatlansága. A munka felgyorsítását eredményező, kényszerítő eszközök hiányában a földkiadások országos befejezésének időpontja jelenleg bizonytalan. Tehát hiába is kényszerítené bárki, hiába írna elő bármit, addig, amíg a megfelelő felkészültséget nem teremtjük meg hozzá, ezt nem is lehet megtenni. A másik pedig, mondom, bizonyos érdekeltségi rendszer még mindig van. A javasolt módosítások viszont nem elegendőek a megoldáshoz; ezt is figyelembe kell venni.A törvény földkiadó bizottságokkal kapcsolatos részletes indoklásáról szeretném elmondani: a földkiadó bizottságok tagsága felének a jelenléte szükséges, hogy határozatképessé váljon. Szeretném elmondani, hogy a földrendező bizottságok, amikor a kárrendezési hivatalok mellett működnek, elsősorban javaslattevővé válhattak. Itt arról van szó, hogy segítették a kárrendezési hivatalok munkáját; így is nagyon nagy munkáról volt szó. Viszont látszik, hogy ezek a földkiadó bizottságok nem lesznek képesek ezt a munkát megoldani. Sokan felhozzák, hogy továbbra sincs pénz. Azonban, ha nincs is pénz, akkor is kapnak térítést az emberek; tehát miért ne vállalhatná fel ezt a munkát a földkiadó bizottság például úgy, hogy nem határozatot hoz
- hiszen erre semmiféle jogköre nincs, tehát nem hatóság. Hiszen csak a hatóság hozhat határozatot. Azonban ezt a fogalmat már egyszer összekeverték, hiszen a kárrendezési hivatalokat is kinevezték hatóságnak. Aztán kiderült, hogy a kárrendezési hivatal tulajdonba ad, mint hatóság, a földhivatal pedig, mint amely az állami földnyilvántartásért felel, birtokba ad. Tehát így magyarázták meg, hogy így lehet ezt megtenni; tehát hogy itt két hatóság működik. A földkiadó bizottság viszont nem hatóság, és mégis határozatot akarnak vele hozatni; ami gyakorlatilag államigazgatási határozattal egyszintű. Tehát szerintem egyértelműen javaslattevővé kell hogy váljon.Még egyszer el kell mondjam, volt a kárrendezés folyamatában olyasmi, amit nagyon sokan rossz szemmel néztek - az ideiglenes földhasználat. Biztos, hogy voltak vele visszaélések. Azonban, ha azt nézzük, hogy most melyik visszaélés a nagyobb, hogy jelen pillanatban mindenkinek a jogos tulajdonát, illetve sok embernek a jogos tulajdonát továbbra is mások használják, akkor ez nagyon elgondolkoztató. Tehát ha már ez a földkiadó bizottságok feladataként elő van írva, akkor én azt szeretném javasolni, hogy olyan javaslattevővé váljék, amelyik az ideiglenes használatba adást tulajdonképpen 1995. - mondjuk - március 30-ig, illetve április végéig megtehetné. Ugyanakkor viszont figyelembe kell venni azt, hogy itt hiába történnek meg bizonyos, földkiadó bizottság által elvégzett munkák, ugyanis nem lesz belőle olyan bejegyzés, illetve olyan határozat, amely ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas. És ezt nem is lehet a földkiadó bizottságok felkészültségénél fogva elvárni. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a kárrendezési hivatalok 1995 december végével - úgy tűnik - megszűnnek. És ott egy véresen, nagyon nehezen és izzasztóan nehezen összejött hivatal oldotta meg azokat a problémákat, amiket viszont már tovább tudott adni bejegyzésre a földhivatalnak. Most viszont el kell mondjam, hogy a bejegyzések mintegy éves lemaradásban vannak a földhivatal részéről. Az FM-hivatal pedig nem képes arra, hogy ezekkel a dolgokkal alapvetően foglalkozzon, tehát elsősorban csak a fellebbezésekre képes. Most viszont ezt többen javasolták a kárrendezési hivatal részére megállapítandó feladatnak.Én szeretném elmondani, magam is két évig a kárrendezési hivatal helyettes vezetőjeként dolgoztam Hajdú-Bihar megyében; körülbelül egy év alatt lehetőség lenne arra, hogy miután a kárrendezési hivatalok a most folyó munkájukat befejezték, vagy legalábbis a zömét befejezték ennek a munkának, körülbelül egy év alatt olyan határozatokat tudnának hozni, amelyek teljes mértékben megfelelnének a kívánalmaknak. Ezt kérem önöktől, hogy gondolják meg, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) (12.30)