Gerócs József (FKGP)

1994. december 15.

DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A T/187. számú módosító javaslat nagyon sok pozitív elemet tartalmaz, szerintem döntően pozitív elemeket hozott most nyilvánosságra. Azonban van egy olyan pontja, ami számomra nem elfogadható, és ennek nemcsak én, hanem MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársaim is hangot adtak. Nevezetesen a 3. §, a földkiadó bizottságok 7. §-ának az eredeti rendelkezés (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, nem olvasom föl, mert többen már ezt a pontot fölolvasták. Hasonlóképpen a részletes indoklás 3. §-ának a (7) bekezdése jelenleg lehetővé teszi: a földkiadó bizottságok közreműködésével a részarány-földtulajdonosok saját költségükre önálló ingatlanok kialakítását kérjék.A javaslat annak érdekében, hogy az eljárást meggyorsítsa, a földkiadó bizottságok hivatkozott szabályát hatályon kívül helyezi. Ezzel összefüggésben egyidejűleg a földkiadó bizottság 7. § (4) bekezdését a javaslat akként módosítja, hogy a földkiadással érintett földrészlet, miután annak tulajdonosait a bizottság egyezséggel, vagy sorsolással megállapítja, közös tulajdonba kerül. Ezzel a ponttal nem lehet egyetérteni. Azt is megmondom, hogy miért. Ugyanis, hogyha most a részarány-tulajdonokat a földrendező bizottságok vagy a földkiadó bizottságok kiadják, akkor ezek közös tulajdonba kerülnek, tehát az elkövetkezendő időben nem lesz arra lehetőség, hogy azok a személyek, akiknek a nevére kerül ilyen módon a föld, esetleg magángazdaként vagy kisebb más csoportok formájában gazdálkodjanak. Ugyanis, ha közös tulajdonba kerül és hatályon kívül helyezi azt a jogszabályt, ami az eredetiben szerepelt, nevezetesen, hogy önálló ingatlan-kialakításra is lehet lehetőség az eredeti jogszabály szerint, tehát eszerint nem lehet lehetőség.Így a közös tulajdon a későbbiekben is hátrányt fog jelenteni azoknak, akik ebbe a közös tulajdonba kerülnek. Ugyanis itt nagyon sokan lesznek olyanok, akik nyugdíjasok, és természetesen nem fognak ezen a földön gazdálkodni, valamilyen szerződés formájában fognak majd a termelőszövetkezettel vagy nem tudom, kivel valamilyen formában gazdálkodni, és ez azt fogja jelenteni, hogyha esetleg ők elhalnak, vagy nincs szükségük a földre, el akarják adni, akkor nincs arra lehetőség, hogy ettől szabadon meg tudjanak szabadulni, tulajdonképpen megfelelőképpen tudják értékesíteni. Ugyanis nem lesz kinek eladni. Legfeljebb csak azoknak, akik a szövetkezetben lesznek, vagy pedig ott egyes személyeknek, vagy a szövetkezetnek, konkrétan a tagságnak, vagy összességében, mert ez a jogszabály ezt nem rendezi.A módosítás szerint az önálló ingatlanok kialakítása így nem lesz lehetséges. Helyette közös tulajdonok lesznek, és ez egy kicsit hasonlít a T/149. számú módosító javaslathoz. Ugyanis ez a módosító javaslat is megnehezíti a kiválásokat. Most nehogy valaki azt higgye, hogy én a szövetkezet ellen vagyok. Egyszer már azt kellene tudomásul venni, hogy el kellene dönteni azt, hogy bízzuk mi a gazdálkodókra azt, hogy azok hogyan akarnak gazdálkodni, kis területen vagy nagy területen, egyénileg vagy szövetkezeti módon, ne szabjuk meg senkinek se, hogy mi a jó, ahogy szokták mondani, hány cukorral igyák a kávét. Azt mindenki döntse el maga. Ausztriában a földterületnek a 80 százaléka kistermelők tulajdonában van, a megmaradt 20 százalék is tulajdonképpen erdő és a másik része a földterület. Mégis nagyszerűen működnek ott a gazdaságok.Megértem a fiatal generációt, ugyanis ő a nagyüzemi gazdálkodásban nevelkedett föl, és ő ezt ismeri, ezt tudja, e mellett tör pálcát, és ezt tartja egyedül üdvözítőnek. Ezért én nem is tudok senkit se elmarasztalni. De jó lenne azért, ha tudomásul vennék, hogyha kitekintenek az országból, már Nyugat felé, akár Jugoszlávia, akár Ausztria felé, látják, hogy a kisgazdaságok is nagyszerűen élnek. Nem hallgathatom el azt, hogy Lengyelországban nem voltak termelőszövetkezetek, és jelenleg Lengyelországnak az állatexportja sokszorosa a magyar állatexportnak, annak ellenére, hogy Lengyelországnak az adottságai messze elmaradnak a magyar adottságoktól.Tehát az a kérésem, hogy ne vitatkozzunk most már azon, hogy ki hány hektár földön akar gazdálkodni. Ugyanis nagyon jól tudjuk azt, hogy a mezőgazdaságban a bérmunkának az igénybevétele szinte lehetetlen. Ugyanis a hozadék olyan, hogy a bérmunkát a mezőgazdaságban dolgozók nagyon nehezen tudják kitermelni. Tehát inkább csak a családi vállalkozások azok, amelyek megfelelőképpen tudnak gazdálkodni. Így nekem az a véleményem, hogy az elkövetkezendő időben ezt tartsuk szem előtt, és ezért nem tartom ezt a javaslatot is

így elfogadhatónak, mert ez megköti az embereknek a kezét, tehát nem tudnak kiválni, nem tudnak önállóan gazdálkodni.Szerencsésebbnek tartanám, hogyha ez a 7. § így egészében bennmaradna a javaslatban. Egyébként a javaslat többi részével egyetértek. Ugyanis a tanyákkal kapcsolatos rész kimondottan hasznos és értékes, a gyakorlati igényeknek nagyon megfelel, a szankcióknak a bevezetése, a határidőknek a bevezetése, úgy gondolom, hogy meggyorsítja a végrehajtást. Ugyanis ezen lehet vitatkozni, hogy a szankció alkalmas vagy nem alkalmas valamire, vagy hátrányos. Szerintem a szankcióra nagyon sok esetben szükség van, mert a szankciók nagyon sok esetben pozitív irányba visznek el bizonyos döntéseket.A tulajdonba adás most a rendelkezés szerint, ami 1995. december 31-éig kell hogy megtörténjék, szintén nagyon előnyös. Elsősorban itt szerencsések lesznek a tanyatulajdonosok, mert azok tudják már azt, hogy a területük hol van, mekkora, ott már tudnak gazdálkodni. Ez egy nagyfokú biztonságot fog nekik adni, és úgy gondolom, hogyha tényleg ebben az évben végre lesz hajtva ez a módosító javaslat, természetesen, amit mondtam, annak kivételével, akkor ez a termelést meg fogja gyorsítani, és a mezőgazdaságban fejlődés fog elindulni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)