Kapronczi Mihály (FKGP)
KAPRONCZI MIHÁLY (FKGP): A másik dolog pedig az osztatlan közös tulajdon, amiről szeretném elmondani, hogy egy ingatlan-nyilvántartási kategória. Sokan nem tudják, hogy az osztatlan közös tulajdonnál, ha például húsz tulajdonos van egyben, s ha valaki el akar adni egy darab földet, akkor azt a másik tizenkilencnek még alá kell írnia. Tehát ilyen a jogszabály, illetve ilyen ez a forma. Tehát semmiképpen sem fogadható el, hogy itt osztatlan közös tulajdon legyen, ugyanis azt hiszem, hogy ezt már nagyon sokan megunták. Harmadrészt pedig a föld áráról szeretnék egy-két szót szólni. A föld ára egy külön kategória; gyakorlatilag azt mondják Magyarországon, mivel piacgazdaság van, ezért a földnek nincs is ára. De hogy miért jön ide mindenki, illetve miért foglalkoznak vele azok az emberek, akiknek pénzük van vagy akik a banktól pénzt tudtak felvenni, ezt nagyon egyszerű megmagyarázni, és azt hiszem, mindenki előtt világos lesz. Ausztriában például egy négyzetméter föld ára 100 schilling. Ez azt jelenti, hogy egy hektár föld - magyar pénzre átszámítva - 9 millió forint. Tehát ez azt jelenti, hogy mindenki, aki ezzel tisztában volt - hogy úgy mondjam -, nagyot akart kaszálni. És ezt kell figyelembe venni, hogy ehhez viszonyítva, ha valaki egyszer hozzájutott és az állami törvények lehetővé teszik, hogy ő legyen a tulajdonos, akkor ezt a bizonyos piaci árat szeretné a kisajátítás folyamán elérni. Ezért van az, hogy senki se elégedett, amikor elveszik tőle a földet, amihez esetleg úgy jutott hozzá, hogy 500 forintért vett kárpótlási jegyet, aztán 500 forintért licitált. Tehát ki lehet számolni, hogy - átlagosan hektáronként 20-25 aranykorona értékű földek vannak Magyarországon - milyen olcsón lehetett a földhöz hozzájutni. S tulajdonképpen az állam gyakorlatilag - pontosan azért, mert az eredendő jogos igényeket nem vette figyelembe - nagy adományozásokat folytatott jó pár ember számára. Köszönöm szépen. (Taps.)