Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy időnk elhaladt, de meg voltam győződve, hogy engem a frakcióm időben bejelentett hozzászólásra, úgyhogy erre nem most kerülne sor. Mindenekelőtt az itt elhangzottakkal kapcsolatosan magam is osztom azt az álláspontot, miszerint ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztése szükséges volt, annál is inkább, mert a tulajdonviszonyok rendezését célozza meg és segíti. A törvényjavaslat általános indoklásában az előterjesztő arra hivatkozik, hogy a földkiadó bizottságok egy része működésképtelenné vált, tehát ezért is szükséges ez a törvényjavaslat. Másrészt az általános indokolás megállapítja, hogy a földkiadó bizottságok társadalmi bizottságok. Nem tudom, hogy munkájuk során társadalmi juttatásban vagy pedig egyéb költségtérítésben részesülnek-e. Nyilvánvalóan az eljárásuk eredményeként és a működésük rendje során hozott határozatok - ha egyáltalán hoztak határozatokat valamennyi bizottság részéről - nem minősülnek közigazgatási határozatoknak; nyilvánvaló, hogy ez is gondot okoz a jelenlegi működésben. Úgy ítélem meg, hogy ez a szabályozás sem próbál erről az álláspontról elmozdulni, mert a bizottságok változatlanul megmaradnak az előterjesztés szerint társadalmi bizottságoknak. Ugyanakkor határozatot kellene hozni, amely alkalmassá tenné tevékenységük ered-
ményeként a földnyilvántartásba való tulajdonjog bejegyzését.Mint korábban gyakorló ügyvéd, készítettem egy szerződést, amelyben az eladó és a vevő megegyezett bizonyos terület és aranykorona-érték vásárlásában. Miután beterjesztettem a földkiadó bizottsághoz, a földkiadó bizottság azt vizsgálta a szerződés keretén belül, hogy az eladónak van-e a szövetkezeti külön lapon részaránya, milyen terjedelemben; másrészt pedig azt vizsgálta, amely döntően arra irányult, hogy 1993. március 21-éig adott-e be az eladó kérelmet a föld kivételére. Amennyiben ez írásban bejelentésre került, a szerződésre rányomta: 1. számú földkiadó bizottság, jóváhagyom. Ezzel a szerződéssel a földhivatalok lényegében átvezették a tulajdonjogot, és az új tulajdonos egy külön lapon szereplő tulajdonossá vált, a föld pedig vagy közös használatban maradt, vagy pedig - szakszövetkezeti területek esetében - ez a föld már lényegében a birtokába is került a korábbi tulajdonosnak. Az előterjesztés után is ott látom a gyakorlati gondot, hogy a földkiadó bizottságok alkalmas határozatot - miszerint a tulajdonjogot átvezessék a földnyilvántartáson - csak abban az esetben hozhatnak, ha a megosztási vázrajzok is egyidőben készülnek el ennek a bizonyos határozatnak a benyújtásával. Egyébként a tulajdonjog rendezése a földnyilvántartás állapotában nem fog megjelenni. Gondot láttam korábban magának a törvénynek a hatályos szövegében, és úgy ítélem meg, hogy az időközben felgyülemlett gondokon és ellentmondásokon próbál a jelenlegi törvénytervezet változtatni. Helyes irányban mozdul el, noha meg vagyok róla győződve, hogy ez a törvényi javaslat - elfogadása esetén - sem fogja teljes mértékben megoldani a földtulajdonnak, tehát a részaránytulajdonnak a tulajdonrendezését. Elképzelhető, hogy a későbbiek során is szükséges valamilyen módon való elmozdulása. Szólnom kell arról is, hogy nem látom biztosítottnak - ha a földkiadó bizottságot megerősítik akár a földművelésügyi hivatal szakértői részéről, netalán a földhivatalok részéről - jelenleg se azt a létszámot a földművelésügyi hivatalokban, különösen nem a földhivatalokban, a földnyilvántartási osztályokon, akik még külön ezekben a tulajdonbaadásról rendelkező határozatokban részt vennének; de a gondot inkább a földkimérések kérdéskörében látom.(13.10)Kevés a földmérő, és földmérők, megosztási vázrajzok nélkül változatlanul nem lehet megoldani soron kívül a teljes tulajdonjog bejegyzését a földnyilvántartási adatokba. Ennek ellenére viszont a földkiadásokat, a birtokbaadást és a használatot mégis biztosítani lehetne. Én úgy ítélem meg, hogy ez a törvényjavaslat a jobbítás szándékával is nyúl hozzá ehhez az úgynevezett részaránytulajdon lerendezéséhez.Talán úgy gondolom, jó néhány helyen a földkiadó bizottságok működésképtelenségét maga az is okozhatta, hogy az önkormányzatoknak nem volt kellő fedezete arra, hogy bizonyos költségeket, legalábbis benzinköltségeket, ezeknek a bizottságoknak - netalán a kiesett munkabérüket - bizonyos mértékben megtérítsék. Én úgy hiszem, ha ezeket a gondokat a későbbiek során az önkormányzatok is nyilván anyagi teher mellett tudják biztosítani, akkor elképzelhető, hogy a tulajdonrendezés a törvényjavaslat célja szerint előbbre fog haladni.Gondot látok még a másodfokú hatóságnál, ha ezt nevezhetem így, a földművelésügyi hivataloknál. Tudniillik a földkiadó bizottságok határozata ellen másodfokon a földművelésügyi hivatalokhoz lehetett föllebbezni. A gyakorlatban nem találtam olyan másodfokú határozatot, amely megváltoztatta volna az első fokú határozatot, csupán megsemmisítette azt, és egy új eljárásra utalta a földkiadó bizottságokat.Többször tapasztaltam, négyszer-ötször, ugyanebben a helyzetben, amikor határozat született, megsemmisült és újabb föllebbezések sorozata kezdődött. Nyilvánvalóan ezek az esetek voltak, amikor egy adott területre többen különböző jogcímen nyújtottak be földkiadási kérelmet. Úgy gondolom, a törvényjavaslat is - amelyre utalt az államtitkár úr - ezek kérdését le fogja szűkíteni a földbeviteli kötelezettségük mellett.Gondot láttam a gyakorlatban a földkiadó bizottságoknál. Jó néhány esetben ideiglenesen kiadták a földet azzal a megszorítással, hogy ki kell méretni. Elkészültek a megosztási vázrajzok. Időközben azonban elfeledkeztek az ideiglenes kiadásokról, s az elkészült megosztási vázrajz alapján korábban már más személyeknek adták a használatába, illetve tulajdonába ezeket a földeket. Nyilvánvalóan itt egy költség merült fel vagy kára merült föl annak a tulajdonosnak, részarány-tulajdonosnak, aki elkészíttette a rajzot. Ezzel a kérdéssel nem foglalkozik a jelenlegi előterjesztés sem. A folyamatban lévő vitás ügyek tekintetében is úgy hinném, lehetne még ezt az előterjesztést finomítani, hogy olyan esetekben, ahol viták voltak fél éven vagy egy éven keresztül, ezeket most már a gyakorlatban ki lehetne szűrni és szabályozni lehetne, ha nem is teljes mértékben.A bizottságokkal kapcsolatosan: én úgy hiszem, nem fogják tudni befejezni a földkiadásokat 1995. március
31-re. A részükre megszabott második határidő nyilvánvalóan már elégségesnek kell hogy mutatkozzon. Különösen akkor, ha e bizottságok szakmai összetételét tudja biztosítani a kormány. Én úgy gondolom, ez törekvése is a kormánynak, nem csupán itt az előterjesztésben hangzik el.A földművelésügyi hivatalok részéről kijelölt szakértői létszám, például költségek megállapításánál, én úgy hiszem, nem biztosított. Másrészt pedig, ha szakértőként kijelölnek majd valakit bizonyos költségek megállapítására, talán a bírósági szakértők volnának alkalmasak arra, hogy elsősorban megállapíthatnák itt a bizonyos költségeket.Azoknál a földeknél - általában szakszövetkezetet érintő területek -, ahol a tulajdonos az általa is eredeti, saját földjét betelepítette gyümölcsössel vagy szőlővel, a nyilván fölemelt aranykorona-érték tekintetében nagyon helyesen rendelkezik ez az előterjesztés. De én úgy ítélem meg, ha ennek átgondoljuk a másik oldalát, ahol nagyobb számban vannak ezek a földterületek, vajon a szövetkezet mit fog kezdeni a fölemelt aranykorona-értékkel? Erre nem tudom, milyen megoldást tudnának a gyakorló szövetkezeti vezetők mondani, mert ezzel is szembe kell nézni a gyakorlat során.További pozitívuma ennek az előterjesztésnek: mindenféleképpen törekszik - gyakorlati értelemben is -, hogy a tulajdonviszonyok legyenek végre megoldva, mert csak a tulajdonviszonyok rendezése mellett léphet előre a magyar mezőgazdaság is. Összegezésül talán még elmondanám - a szövetkezeti törvény vitája során is említettem -, valahol egy koncepciót kell majd keresni a következőkben a kormánynak arra vonatkozóan, ha mégsem rendeződnének olyan mértékben ezek a részaránytulajdonú ingatlanok, hogy ez békés megnyugvással záródjon le.Nem tudok egyetérteni az államtitkár úrral - már elmondtam korábban is neki -, tudniillik akik most közös tulajdonban kapják meg a földjüket, mert nem kérték ki időben, a későbbiek során elesnek attól a támogatottságtól, amely megilleti azokat a személyeket, akik korábban már kikérték a földet. Csupán ez a kifogásom ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Illesse meg a tulajdon! További gondot látok én is az utakkal kapcsolatosan. Én úgy tudom - de nem vagyok földjogász, nem vagyok földhivatali dolgozó -, a korábban lévő utakat beolvasztották a szövetkezetesítés során a táblákba, a területmérték megnőtt, de az aranykorona-érték maradt. Nekem nincs tudomásom arról, hogy fölemelték az aranykorona-értéket. Az utaknak egész biztos, hogy nem. Tudniillik a gyakorlatban ez úgy jelentkezett, hogy egy nagyobb terület volt a szövetkezet gazdálkodásában, mint ami a nyilvántartásukban szerepelt. Ezt nevezték a szövetkezetekben, ahol én jártam az Alföldön, az agronómusok földjének, mert ez lényegében nem számított bele az ő háztáji gazdaságukba, viszont a használat megillette a szövetkezeti agronómusokat vagy a mezőgazdasági brigádve-
zetőket. Még valamit az utakról hadd mondjak el. Tudniillik, ha az aranykorona értékét csökkentik az út területére eső részből, akkor ezek az utak megítélésem szerint nem kerülhetnek önkormányzati tulajdonba, ezek magánjellegű utak lesznek. Ebből lehetnek később gyakorlatilag azok a viták, hogy lezárom, nem zárom, eladom, nem adom. Én azt javasolnám itt: át kell gondolni az utakra vonatkozó szabályozást. Ezek kerüljenek önkormányzati tulajdonba még akkor is, ha a tulajdonostársak aranykorona-értéke ezzel a területmértékkel csökken. Tudniillik egy önkormányzati út közös használatot biztosít mindenkinek, de a magánjellegű út későbbi viták forrása lehet. Az önkormányzati földtulajdonokkal kapcsolatosan egyetértek azzal is: a kárpótlás befejezése után fönnmaradó földterületeket önkormányzati tulajdonba kell adni. Ebben én nem is látok gondot. Tudniillik az önkormányzat is - ha van mezőgazdasági rendeltetésű területe és tud rajta gazdálkodni, akkor - gazdálkodjon, és a bevételét növelje.(13.20)Az Orosz képviselő úr által a kis parcellákkal kapcsolatosan elmondott aggályait nem osztom olyan mértékben. Tudnillik, elő kell segíteni, hogy az emberek önkéntes földcserével vagy adásvétellel szabaduljanak meg a kisebb parcelláiktól, és próbálják, ha valóban élethivatás-szerű mezőgazdasági tevékenységet akarnak folytatni, koncentrálni valahol a kis magángazdaságukat. Úgy hiszem, ha a kormány is ezt elősegíti, akár szabályozással vagy netán adásvételek esetében - mint amiről szó is van egy bizonyos időn belül, de időn túl is - az illetékek elengedésével, akkor noha nem egy-két év alatt, de a későbbiek során mégis koncentrálódnak a földek azok kezében, akik gyakorlatilag azt hasznosítani kívánják. Köszönöm szépen a türelmüket. (Szórványos taps az FKGP padsoraiban.)