Balsay István (Fidesz)
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! A részletes vitát megelőzően a Fidesz-frakció és az önkormányzatok szövetségei áttekintették az önkormányzatokat érintő fejezeteket. Megállapítottuk azt, hogy a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó részének 35 százalékra való növelésével sem oldódik meg az a feszültség, amely minden településtípust érint. Nemcsak a kis településeket, ahogy tegnap láthattuk a televízió egyik híradásából, hanem érinti a nagyobb településeket is, ahol a dolog természeténél fogva sokkal több intézmény, sokkal több közalkalmazott található, nagyobb az energia-felhasználás is, mint a kis településeken. De nagyon helytelenül járnék el, ha szembeállítanám egymással a különböző településtípusokat, hiszen mindegyik településtípusnál valóban probléma jelentkezik és várható.Ezek közül a legsúlyosabbnak az energiaár-emelés nem teljes körű ellentételezését tartom, bár tegnap hallhattuk, hogy az ÉT-megállapodásnak megfelelően milyen körben és milyen aránymegosztásban várható. A kis- településeknél és a nagyvárosoknál is komoly gonddal kell számolni amiatt, hogy a normatív állami támogatás állandósulása most már két év óta lehetetlen helyzetbe hoz intézményeket. Ezért azt javasoltuk, hogy a normatív támogatások emelkedésének híján a személyi jövedelemadónak nagyobb része maradjon az önkormányzatoknál, és első lépésben 5 százalék felett, mintegy 10-40 százalékban lehetett meghatározni ezt az összeget, amellyel az önkormányzatok feladataik ellátását meg tudják való-
sítani. Ez a javaslatunk nem nyerte el a bizottságok többségének tetszését, mégis a részletes vitában is arra szeretném felhívni a figyelmet - ezt pénzügyminiszter úrnak is jeleztük -, hogy az önkormányzatok eladósodása a következő év első negyedévében tovább folytatódik. Tovább folytatódik és 20-40 milliárd közé tehető az az összeg, amely a közalkalmazotti bérek és az energiaár-emelésből fakadó többletköltségek finanszírozásához hiányzik. Az eladósodás ugyanolyan jelentőségű - mivel az államháztartásnak része az önkormányzatok költségvetése is -, mintha belső hitelt maga a kormány, maga a költségvetés venne fel, hiszen ezeket az önkormányzatokat továbbra is működtetni, finanszírozni kell. Elfogadjuk pénzügyminiszter úrnak azt az érvelését, hogy hosszabb távon közelíteni kell az európai közösségek önkormányzatok gazdálkodását érintő támogatásához, hogy saját bevételeik biztosítása révén és az ott maradó pénzekből, az ott maradó megosztott adóbevételekből nagyobb mozgástere legyen. Ma ez Magyarországon nem éri el a 10 százalékot az önkormányzatok esetében, míg az Európai Közösséghez tartozó nyugat-európai országokban megközelíti az 50 százalékot. Csak ilyen nagyobb mozgástér esetén lehet a helyi demokrácia kis köreinek megadni azt a jogot, hogy saját ügyeikben önálló döntéseket hozzanak. Erre szerettük volna felhívni a figyelmet azzal a javaslatunkkal, hogy a személyi jövedelemadónak nagyobb része maradjon az önkormányzatoknál, valamint arra, hogy a nagyvárosokban az eladósodás révén jelentkező feszültségek ugyanúgy a költségvetésnek jelentenek majd gondot, mintha azt a belső államadósság növelésével, vagy külső hitelfelvétellel oldaná meg a költségvetés. Annak megoldására, hogy az önkormányzatok eladósodása ne növekedjen, javaslom, hogy a Pénzügyminisztérium, az önkormányzati szövetségek és természetesen a Belügyminisztérium dolgozzon ki egy olyan programot, hogy az eladósodás mértéke ne rántson magával pénzintézeteket, ne rántson magával önkormányzatokat, és hosszabb távon finanszírozható legyen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.)