Csehák Judit (MSZP)
DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azért kértem szót a bizottsági indoklás alátámasztására, mert tulajdonképpen bizottságunk pótlólag egy bizottsági indítványt is megfogalmazott. Szeretném képviselőtársaim előtt bizottságunknak ezt az indítványát ismertetni, amit egyébként képviselőtársaim a most kiosztott kiegészítő jelentésben részletesen is elolvashatnak.Arról van szó, hogy a társadalombiztosításnál, amikor megállapítják a nyugdíjat, akkor először kiszámítják a nyugdíj alapjaként figyelembe vehető jövedelmeket. Ezt úgy számítják ki, hogy figyelembe veszik az éves nettó jövedelmeket, és a nyugdíjazást megelőző évek - bizonyos évek - kereseteit felszorozzák bizonyos szorzóval. Ezt a technikát valorizációnak hívják. Ez a valorizációs technika, ezek a súlyszámok szerepelnek a kormány indítványában. A társadalombiztosítási II. törvény 44. §-a erről a technikáról, és ezekről a szorzószámokról szól. A 44/A § egy másik technikai megoldást tartalmaz, éspedig arról szól, hogy milyen szabályok szerint kell figyelembe venni a nyugdíj alapjaként már figyelembe vett jövedelmeket. Az idei évben meglévő szabályok szerint 16 ezer forintig lehet 100 százalékban figyelembe venni a nyugdíj alapjaként a kiszámításkor a jövedelmet. A 16 ezer forint fölötti jövedelemrészek csökkennek bizonyos korlátok, bizonyos összeghatárok között: 90, 80, 50, majd 60 és annál kevesebb százalékát lehet figyelembe venni a nyugdíj alapjaként kiszámított jövedelmeknek.Mi pótlólag erre a 44/A §-ra nyújtottunk be egy módosító indítványt, és azt szeretném kérni a tisztelt Háztól, hogy ezt a módosító indítványt fogadja el. Ugyanis ha rendelkezünk arról, hogy miként kell kiszámítani a nyugdíj alapjaként számbavehető jövedelmeket, akkor óhatatlanul szükséges azt a szabályt is módosítani, amelyik a degressziós skálát tartalmazza. Ha ezt nem tennénk most meg, hanem az 1975. évi II. törvény módosításakor, a jövő év első két hónapjában - várhatóan február végéig - fogadná el ezt a parlament, akkor jogbizonytalanság lenne a társadalombiztosítás területén. Az év első két hónapjában vagy nem állapítanának meg új nyugdíjakat, visszatartanák a nyugdíj-megállapító határozatokat - és ez hátrányos volna a nyugdíjba vonulók számára -; vagy megállapítanák ugyan a nyugdíjakat, de miután ez a törvényi szakasz várhatóan visszamenőleges hatállyal, január 1-jétől lépne érvénybe, a januárban-februárban megállapított nyugdíjakat újra ki kellene számítani a kedvezőbb szabály alapján.Sajnos ez történt ebben az esztendőben is, és az elmúlt évben is volt már rá példa, hogy mindazok számára, akik az év első két hónapjában kérték a nyugdíjazásukat, tulajdonképpen kétféle nyugdíjat állapítottak meg, és a társadalombiztosítás egyébként is túlterhelt apparátusának kétszer kellett dolgoznia.A bizottságunk módosító indítványa, amellyel tulajdonképpen az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége, apparátusa is egyetért - és amelyet az előterjesztő Pénzügyminisztérium is támogat -, arra irányul, hogy ne februárban módosítsuk ezt a második részszabályt, amelyik az elsővel szorosan összefügg, hanem most, a törvénymódosítás során egyszerre rendelkezzék a parlament a nyugdíjkiszámítás két fő szabályáról: a valorizációról és a degresszív skáláról is.(9.40)Ez a módosító javaslat egy kedvező módosító javaslat. Arról van ugyanis szó, hogy jövő évben a statisztikai számítások szerint a nettó átlagkeresetek a 20-22 ezer forint közötti sávban fognak szóródni. Tehát akik nyugdíjba mennek, azok közül a legtöbben 20-22 ezer forint körüli jövedelem alapján kérhetik majd a nyugdíjazásukat.Fontos tehát, hogy a nyugdíjba vonulók többségét ne korlátozzuk, hanem 100 százalékban vegyük figyelembe a keresetüket a nyugdíj megállapításánál. Ha elfogadjuk ezt a módosítást, akkor tulajdonképpen 80-90 ezer ember számára kedvezőbb lehetőséget teremtünk, és ez körülbelül az átlagnyugdíj szintjén 5-600 forinttal emeli az újonnan megállapított nyugdíjak átlagösszegét. Egyszerűen szólva: ha e szabály alapján számítják ki jövőre egy átlagkeresetű embernek a nyugdíját, annak az induló nyugdíja 5-600 forinttal lehet így magasabb, mint hogyha nem változtatnánk ezen a szabályon. Természetesen ez pénzbe kerül, félmilliárd forint ennek az összegnek a jövő évben számítható költségkihatása. A nyugdíjbiztosító önkormányzatának véleménye szerint - és a kormány is ezt megerősítette - ez abba a nyugdíjkeretbe, kiadási keretbe, amivel a társadalombiztosítási önkormányzatok jövő évi költségvetése számol, belefér. Tisztelettel kérjük ezért bizottságunk tagjai nevében a tisztelt Házat, támogassa ezt a módosító indítványt, hogy legyen lehetősége a társadalombiztosításnak már január 1-jétől kedvező szabályok szerint kiszámítani a nyugdíjba menők új nyugdíját. Köszönöm szépen. (Általános taps.)