Komáromi István (MSZP)
KOMÁROMI ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kicsit kellemetlenül érzem magam, mert ötödiknek kellett volna szóljak, de a kollégák nincsenek itt. Elhangzott itt már a Házban, hogy egy kicsit furcsa érzés van az emberben, amikor először szót kap. Ugyanezt tudom én is elmondani, nem akarom ismételni. Nehéz is egyelőre, de remélem, majd feloldódom.Az '93. évi II. törvényről, a földrendező és földkiadó bizottságokról alkotott törvényről szeretnék egypár gondolatot szólni a tisztelt Háznak. Majdnem két éve működnek a földkiadó és földrendező bizottságok. Én úgy ítélem meg, hogy ezek a bizottságok nem töltötték be a feladatukat. Jelen pillanatban 29 bizottság tudta befejezni az országban működését, a többiek vagy megszűntek, vagy nem tudnak rendesen dolgozni. Ennek több oka van. Különösebben nem akarok ezzel foglalkozni, hanem a T/187. szám alatt benyújtott törvényjavaslatról, ami módosítaná az 1993. évi II. törvényt.A benyújtott javaslat gondolatmenetét a következőkben szeretném összefoglalni.(10.00)A javaslat legfőbb hibája az, hogy a korábbi, különböző jogszabályok alapján létrehozott bizottságokat fenntartja. Álláspontom szerint ugyanis a földrendező bizottságok szerepe a kárpótlási földalapok kijelölésével tulajdonképpen megszűnt, így a további fenntartásuk jogilag értelmezhetetlen. A még elvétve előforduló kárpótlási árverések lefolytatása és az azt követő jogviták intézése közigazgatási feladat, így a földrendező bizottságoknak érdemleges feladata nem marad.Ezért javaslom, hogy a földrendező és földkiadó bizottságok '95. március 31. napjával szűnjenek meg, és feladatukat a két bizottságból létrehozott helyi földügyi hivatal vegye át.A módosító javaslat másik hiányossága, hogy nem szünteti meg a földkiadó bizottság államigazgatási szerv szerepét. Az általános indoklás (3) bekezdése ezt a körülményt reálisan érzékeli, hogy a szövetkezetenként megválasztott társadalmi bizottság, amelyben az adott szövetkezet földjeinek tag és nem tag tulajdonosai képviseltetik magukat, nem minősül államigazgatási szervnek, jóllehet a földkiadási ügyben hozott határozataik államigazgatási határozatok.Az elmúlt rendszerben működő társadalmi bíróságok, munkaügyi döntőbizottságok, lakóbizottságok államigazgatási jogosítványainak hatástalansága egyértelműen bizonyította, hogy a közigazgatási és a személyegyesülésen alapuló funkciók nem keverhetők össze; végül is az elmúlt évben elfogadott törvénykorrekciót nem tartalmazza a törvényjavaslat. Álláspontom szerint - bár a földrendező és földkiadó bizottságokban dolgozók többsége igen komoly és felelősségteljes munkát végzett - a szervezetek nem voltak képesek betölteni a törvényben meghatározott feladatokat, ugyanis a működésben megkívánt konszenzus elve a legtöbb esetben működött, de az érdekek összeütközése esetén a bizottságok eszköz nélkül maradtak.A földkiadó bizottságok működését ezen kívül megnehezítette az is, hogy igen magas létszámmal jöttek létre, és az oda delegált tagokat elsősorban saját egyéni érdekük motiválta, akik ezen megoldás után igen nagy passzivitást nyilvánítottak a közösség problémái iránt. Ennek következtében teljesen elfogadható az a megállapítás, mely szerint a földkiadás folyamatának legfőbb akadálya a bizottságok szakmai ismeretének hiánya, a végrehajtás szakmai támogatásának megoldhatatlansága volt. A javaslat ugyan nem szól erről, de ténykérdés, hogy a földkiadó bizottságok működésének anyagi feltételei teljes mértékben hiányoztak az elmúlt év folyamán. Az önkormányzatok támogatását szabályozó kormányrendelet a tényleges költségek negyedét sem fedezte, így ezzel akarva-akaratlanul azokat a mezőgazdasági szövetkezeteket sújtották - vagy a terheket azok viselték -, amelyekkel szemben a földkiadó bizottság - mondjuk ki őszintén - ellenérdeket képviselt, hiszen a földkiadó bizottságok működésének eredményeképpen létrejövő törpebirtok voltaképpen a mezőgazdasági nagyüzem működését teszi lehetetlenné.Álláspontom szerint a földrendező és földkiadó bizottságok működését a legrövidebb időn belül szüntessük meg. Így a 8. §-ban meghatározott kiegészítéseket oly módon javaslom elfogadni, hogy a földrendező bizottság a kárpótlási törvény végrehajtásával, míg a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdon kiadásával kapcsolatos feladatokat '95. március 31-ig lássa el, ezt követően a megyei földmérési hivatalok helyi földügyi hivatalként működjenek tovább. A helyi hivatalba a kárpótlásra még jogosultaknak, a részarány-tulajdonosoknak és a helyi szövetkezetek képviselőinek kell jelölteket delegálni. Közülük az önkormányzat képviselő-testülete választaná meg a hivatal vezetőjét és alkalmazottait, ezen államigazgatási szerv költségvetési pénzből működne. Bár a törvényjavaslat nem tartalmazza, szükségesnek tartanám a '93. évi, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló II. törvény 7. § (4) bekezdésében foglaltak módosítását. A jelenleg hatályos törvény rendelkezése a következő:"Ha az (1), (2) bekezdések szerint a földrészletekből a részarány-földtulajdonosok nem kérik az önálló ingatlan előző bekezdés szerinti kialakítását, a földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetve egyezséggel vagy sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. Az azonos földrészlethez tartozó tulajdonosok száma legfeljebb húsz lehet. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ezt a rendelkezést értelemszerűen kell alkalmazni akkor is, ha a részarány-földtulajdonosok a földrészletnek csak egy részén kérték az önálló ingatlan kialakítását."Az idézett törvényi szabályozás örök időkre folytonossá teszi a birtokvitákat, hiszen a közös tulajdon megszüntetését a Ptk. szabályai szerint a felek bármelyike kérheti. Így a kijelölt földterület csak önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan kialakításával lehetséges. Ennek megfelelően az idézett törvény módosítását a következők szerint javasolom:Ha az (1), (2) bekezdések szerint a földrészletből a részarány-tulajdonosok nem kérik az önálló ingatlanok, az előző bekezdés szerinti ingatlanok kialakítását, a földrészleten belül a földtulajdon helyét sorsolással a földügyi hivatal állapítja meg. A földrészlet tulajdonba és birtokba adásáról a földügyi hivatal az ingatlan-nyilvántartásra alkalmas határozat meghozatalával köteles gondoskodni. Az önálló ingatlan kialakításának költségei a tulajdonost az általános szabályok szerint terhelik. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)