Farkas Gabriella (MDF)

1994. december 15.

DR. FARKAS GABRIELLA (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében elsőként azt hangsúlyozzam, hogy mi egyetértünk azzal, hogy szükséges a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítása, azzal a céllal, amelyet a törvénymódosítás indokolása meghatároz. Egyetértünk azzal, hogy ezt a folyamatot

- igazoltan az eddig eltelt idővel - gyorsítsuk, egyetértünk azzal, hogy törvény által biztosítsuk azoknak a szervezeteknek a szakszerű működését, amelyekre a törvénymódosítás és az eredeti törvény is bízni szándékozik ezt a munkát.Csak van egy probléma. A törvényjavaslat szakaszai közül csak néhány célozza azt, hogy ez az indokolásban meghatározott cél megvalósulhasson. Én nem is vitatkozom azzal, hogyha a földrendező bizottságok nem töltik be szerepüket, nem végzik el azt a munkát, amelyet a törvény rájuk rótt, abban az esetben egy állami beavatkozásnak kell történnie, az arra alkalmas hivatalra kell ezt az eljárást bízni. Ez teljesen természetes. Nyilvánvalóan születni fog néhány módosító indítvány, amely ezt az eljárást pontosítja és még szakszerűbbé teszi.Azzal is egyetértek, hogy lehetőséget kell adni szakértő igénybevételére, hiszen a földrendező bizottságok egy része nem rendelkezik olyan szakemberrel, aki ezt meg tudja tenni a szakszerű határozatok meghozatala érdekében. Azt persze nem tudom és nagyon aggályosnak látom, hogy ezeket a szakértőket ki és miből fogja fizetni. Tudom, hogy a költségvetésben történtek a földhivatalok számára átcsoportosítások, ha ez erre szolgál elsősorban, akkor megvan a pénz, ha nem, akkor nem tudom, mi lesz.(10.10)Az is tény, hogy a földművelésügyi hivatalokra egy újabb feladatot szándékozik róni az Országgyűlés azzal, hogyha rájuk bízza az eljárások lefolytatását. Itt aztán végképp nem tudom azonban, hogy a földművelésügyi hivatalok szűkös személyi állománya és rendkívül szűkös anyagi feltételei mellett ez hogyan lesz lehetséges. De ezek csak a részleteket illető aggályaim, nem a lényeget illetők.Van a törvényjavaslatnak egy olyan része - az a néhány paragrafus, amelyik a tanya körüli földek rendezését igyekszik meggyorsítani -, amin, azt hiszem, nincs mit vitatkozni: ezeket el tudjuk fogadni.Van azonban három olyan szakasz, amelyet, úgy érzem, semmiképpen sem lehet elfogadni, mert ezek ellentétben állnak a törvényben megfogalmazott célokkal. Amikor én ezeket olvastam, akkor a büntetőjogból kölcsönzött kifejezés jutott eszembe. Amikor bűncselekményt vizsgál az, akinek ez a dolga, mindig az kell hogy elsősorban fölmerüljön benne: "cui prodest?" - kinek áll érdekében? Na és itt van ennek a törvényjavaslatnak a nagyon furcsa, hasonlóan felteendő kérdése: kinek áll érdekében? Kinek nem állt érdekében mostanáig, hogy a földrendező és földkiadó bizottságok gyorsabban, szakszerűbben és jobban működjenek, és kinek áll érdekében most, hogy olyan módosító részek kerüljenek a törvénybe, amelyek, bizony, nem a nyilvánosan megfogalmazott célt szolgálják?Kérem szépen, én nagyon pontosan tudom: a földrendező bizottságokban igaz volt az az érv, hogy hiányzott a szakértelem. Részben igaz volt ez a földkiadó bizottságokban is. Hangsúlyozom: csak részben, hiszen szerintem nem volt Magyarországon olyan földkiadó bizottság, amelynek a tagjai között ne lettek volna szövetkezeti szakemberek - szándékosan nem "szövetkezeti vezetők"-et mondok -, akikről, ha azt állítják, nincs szakértelmük ahhoz, hogy az általuk jól ismert földterületeket a jelentkező igények szerint szétosszák, akkor itt más baj van, és azt nem egy ilyen törvénnyel kell korrigálni.Nagyon pontosan tudom, mi rejlett ebben az ellenérdekeltségben. Jó volt elhúzni egy ideig, néhány évig ezt a folyamatot, hiszen önök is valamennyien tudják: így, a rendezetlen viszonyok között, az ország nagyon sok szövetkezetében, se földjáradékot, se haszonbérleti díjat nem fizetve, el lehetett lenni azon a földterületen, amelyről mindnyájan pontosan tudjuk, hogy kié.Én tudok olyat is a saját megyémből, nem egy szövetkezetben láttam azokat az alapszabályokat, amelyek a tagi kötelezettségek közé sorolják azt, hogy a tag tulajdonába kerülő - nem tulajdonában lévő: kerülő! - földeket száz százalékban köteles a szövetkezet használatába adni. Ez az alapszabályi rendelkezés annyira csak látszólag jogszerű, hogy azt hiszem, mindenki megmosolyogja. Jogász csinálta, és szövetkezeti közgyűlések hagyták jóvá! És ezekben a szövetkezetekben tömegével folytattak le kizárási eljárást olyan tagok ellen, akik a kárpótlási jegyükért vásárolt földet eladták. Azért volt az alapszabályban az a rendelkezés, hogy a tulajdonába kerülő, mert így nem csak az akkor tulajdonában volt, hanem a később tulajdonába kerülő földet is be kellett adni a

közösbe.Ezt azért mondtam el - kissé dramatizálva, de szigorúan ragaszkodva a tényekhez -, mert az általunk kifogásolt rendelkezések ebben a törvényjavaslatban hasonlítanak ahhoz, amit most elmondtam, és együttesen azt a nem megfogalmazott célt kívánják elérni, hogy ezek a földterületek koncentráltan maradhassanak olyan érdekcsoportok használatában, amelyek aztán a tulajdonosnak a rendelkezési jogát - az előbb is ismertetett módon - korlátozni tudják.A törvényjavaslat 3. §-a a törvény 7. § (4) bekezdését csonkítja meg. Megcsonkítja, ugyanis az eredeti (4) bekezdés azt mondja, hogy ha az (1)-(2) bekezdés szerinti földrészletekből a részarány-tulajdonosok nem kérik az önálló ingatlanok előző bekezdés szerinti kialakítását, akkor közös tulajdonba kerül, és az azonos földrészlethez tartozó tulajdonosok száma nem lehet több húsz főnél.A húsz főt nem indokolom különösebben: helytelen, hogy el kívánja hagyni a javaslat. Egyszerűen arról van szó, hogy a tulajdonosok későbbi rendelkezési lehetőségeit nehezítjük meg, ha ezt a létszámkorlátozást nem alkalmazzuk. Megnehezítjük, mert egy olyan földrészletből kimenni, ahol adott esetben kétszáz részarány-tulajdonos szerepel, lényegesen nehezebb, mint ahol húsz. Ez volt a limitnek az eredeti indoka is.De ami súlyosabb ebben a bekezdésben, az az, hogy ezt a feltételes mellékmondatot kihagyjuk, hogy "ha nem kérik". Tudom: ha nagyon akar és ha nagyon ügyes a részarány-tulajdonos, akkor módja van kimenni, kérni és megszerezni a földtulajdonát, de igenis, ha ezt innen elhagyjuk, akkor nem figyelmeztetjük a tulajdonost, hogy neki ebben az eljárásban milyen kötelezettsége van, mit kell kérnie ahhoz, hogy a jogát megszerezhesse. Ez az első, amit kifogásolok, és nyilvánvalóan módosító indítványt is fogunk erre vonatkozóan benyújtani.A következő két dolog, ami súlyosan kifogásolható, az pedig a 12. és a 13. § (2) bekezdése. A 13. § elhagyását fogjuk a javaslatból, egész egyszerűen azért, mert méltánytalannak érezzük, hogy szankcióval sújtsuk a részarány-tulajdonost azért, mert az eljárásban az eljáró szervek mulasztást követtek el. Arról van itt ugyanis szó, hogy a részarány-tulajdonos nem lesz jogosult a kimérési költség visszatérítésére, hogyha az eljárás nem megy időben végbe.És az utolsó - amiben én nem politikai, hanem egyszerűen jogi aggályokat érzek - a 13. § (2) bekezdése. Azt mondja a javaslat, felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben megállapítsa azokat a célokat, amelyek megvalósítása érdekében a szövetkezet használatában álló kárpótlási földalapba tartozó állami tulajdonú föld az önkormányzat kérelmére, tulajdonába átengedhető. Én a miniszter úrtól megkérdeztem a mezőgazdasági vitában, mi az, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg azokat a célokat, amelyek érdekében ez a tulajdonváltozás történhet. Miniszter úr válasza az volt - és ez némileg megnyugtató, ha korrigáljuk itt ezt a szöveget -, hogy az átmeneti törvény rendelkezett erről tulajdonváltozási lehetőségről, amely azt mondta ki, hogy az önkormányzatok a folyamat végén tulajdonképpen egy ígérvényt kapnak, egy tulajdonszerzési lehetőséget, de nem határozta meg az átmeneti törvény, hogy ezt hogyan kell végre-

hajtani.(10.20)Erre az eljárásra kap jogosítványt a kormány ebben a törvényi felhatalmazásban. Örülök annak, ha ez így lesz, de akkor így kell megfogalmazni. Akkor azt kell mondani, hogy arra kap felhatalmazást a kormány, hogy állapítsa meg az eljárás módját. A célokat nem állapíthatja meg, mert egy másik törvény ezt a célt már megfogalmazta. Tulajdonhoz akarta juttatni állami földekből az önkormányzatokat. Ez a cél. E mellé kormányrendelettel egy másik törvény végrehajtását módosítandó nem lehet célokat tenni.Mindezek alapján csak módosításokkal és a végrehajtást illetően egy megfelelő, átgondolt eljárással tudja a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja ezt a javaslatot elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)