Bogárdi Zoltán (MDF)

1994. december 15.

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon örülök, hogy ez a vita végül is nem futott olyan vádaskodásokba, mint az ilyen fontos törvények vitája szokott volt, és annak is örülök, hogy nem hallottam a Matuska úréhoz hasonló megnyilatkozásokat nagy számban. Mindenki fontosnak tartotta rajta kívül ezt a törvényt, én is fontosnak tartom, és sürgős elfogadása rendkívüli módon elősegíthetné a földek kiadását és a magyar mezőgazdaság elindulását egy megkerülhetetlen, egy mindenképpen fontos fejlődés útján.Egyetlenegy reagálás Orosz képviselőtársam hozzászólására, miszerint a most hatályos törvényt torzszülöttnek nevezte. Én a torzszülött szóval egyetértek, csak nem a törvényre, hanem a helyzetre, amit a törvénynek szabályoznia kellett. Torzszülöttre kellett öltönyt varrni, és az

- tudjuk - nem egyszerű dolog. Sajnálatos módon az elmúlt negyven évben tényleg torzszülöttek alakultak ki; gondolom, abban nem vitatkozik velem senki sem, hogy tíz-tizenkét falut egybefogó szövetkezetekre nem volt, nem lehetett volna és nem lesz szükség ebben az országban, tehát ezt a vitát nincs értelme folytatni.Természetesnek tartjuk, hogy a kormány beterjesztette a földkiadó és földrendező bizottságok működését szabályozó törvény módosítását, ugyanis az elmúlt másfél év tapasztalatai ezt mindenképpen igazolni látszanak. Egy teljesen új, addig ismeretlen problémával találta szembe magát a törvényhozás az elmúlt időszakban, ezt akarta megoldani; természetes, hogy ebbe hibák csúsztak és ezeket korrigálni kell. Még a céllal is egybeesnek az én elképzeléseim, csak a módszerrel nem. Tulajdonképpen nem is az a gondom ezzel a törvénnyel, hogy mi van benne - erről már képviselőtársaim részletesen szóltak. Egyetlenegy dologhoz szeretnék csak hozzáfűzni gondolatokat: sokkal inkább érdekes az, hogy mi nincsen benne. Ezeket pedig mindenképpen bele kellene fogalmaznunk, mert enélkül nem tudjuk a folyamatokat szabályozni, és nem érjük el azt a célt, amit mindannyian szeretnénk. Mi van benne? Ennek a bizonyos 6. §-nak a módosítása szerintem jogilag aggályos. Tárgyaltam jogászokkal, mindenképpen azt kell mondanom, hogy egy visszamenőleges jogalkotásnak minősül - és ez ebből adódóan alkotmányellenes is -, de a célt sem szolgálja. Miről van szó? Arról van szó, hogy a 6. § felállította a teljesítési sorrendet a földek kiadásában. Erre kritika is elhangzott Matuska képviselőtársam szájából, hogy ez helytelen volt. Arról van szó, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint előnyt élvez az, aki beviteli kötelezettség alapján szerzett tulajdonjogot, tehát földet vitt be a termelőszövetkezetbe. Jogilag ez az állapota mint tulajdonosé

- pontosabban a tulajdonjoga - megmaradt, ebből adódóan neki mindenképpen előnyt kell adnunk azzal szemben, aki új tulajdont szerzett tagi jogon. Csupán erről van szó a 6. §-ban és semmi másról!Nem hiszem, hogy van itt a Házban olyan, aki ki merne állni a nyílt színre és azt mondani azoknak az embereknek, akik bevitték a földjüket a termelőszövetkezetekbe - mégpedig nem önszántukból, hanem kényszer alatt -, hogy nekik nincs előnyük azokkal szemben, akik tagi jogon tulajdonjogot szereztek. Azt hiszem, a jó szándék nem kérdőjelezhető meg az előző törvényalkotásnál abban, hogy nem akarta kisemmizni azokat az embereket sem, akik a termelőszövetkezetbe nem vittek be földet, viszont ott töltötték az életüket. Ezért szavazta meg a parlament, hogy ezek az emberek kapjanak a szövetkezet földtulajdonából, de azt nem szavazhatta meg, hogy előnyt élvezzenek azokkal szemben, akik földet vittek be. Ez az előny is csak akkor él, ha a megadott határidőre, tehát '93. március 20-áig benyújtották az igényüket egy adott táblára és az adott faluban. Azt hiszem, ez annyira tisztességes és annyira visszafogott előnybiztosítás, hogy ezt kritizálni kár volna. Kritika alá vonható viszont az a bizonyos tervezett e) pont, amit a kormány előterjesztésében a 2. §-ban találunk, ugyanis egy egyéb módon keletkezett részarány-földtulajdon fogalmát vezeti be a törvénybe. Ha megnézzük, hogy mi lehet az egyéb jogon szerzett tulajdonjog, akkor kiderül, hogy az öröklés és a vásárlás. Csak egy probléma van: az a gond, hogy ez a törvénybe már '93-ban más fogalom alatt belefogalmaztatott. Ugyanis ez a földtulajdon, amit valaki megörökölt elhalt hozzátartozója után vagy valakitől megvett, a

'93-as csoportosításnál már valamelyik csoportban szerepelt: vagy a beviteli kötelezettség alapján, vagy a tagi jogon keletkezett tulajdoncsoportban.Ha utólag beiktatjuk, hogy ezt a tulajdonjogot visszasoroljuk a legutolsó helyre, abban a pillanatban a vásárlásnál, de az öröklésnél is bírósághoz fordulhat az a személy, akit ilyen hátrány ért, mert ő egy igénybejelentéssel, egy konkrét táblára megjelölt igénnyel vette meg a földet.(11.30)(A jegyzői székben dr. Kiss Róbertet Nahimi Péter

váltja fel.)Ad abszurdum még az is előfordulhat, hogy a tulajdonos prezentált neki egy nyilvántartást, miszerint arra a táblára egyedül ő adott be igényt, és senki más. Az új tulajdonos tehát biztos lehetett abban, hogy ő a földjét abban a bizonyos táblában kapja meg. Említették képviselőtársaim az önkormányzatokat. Én is szóltam már erről. Az önkormányzatok nagy része ezen a módon próbált a falu környéki földek tulajdonjogánál előnyt szerezni: megbeszélte a tulajdonosokkal, hogy megveszi az aranykoronájukat, megbeszélte a falu többi lakosával, aki szintén igényjogosult, hogy arra a táblára ne kérjék, mert azt az önkormányzat szeretné megszerezni, ugyanis oda akarnak szennyvíztisztítót csinálni - ha távolabbi -, vagy arra szeretne a falu terjeszkedni, vagy sportpályát, bármi mást csinálni. Ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, akkor ez megnehezedik, és az a cél, amit itt Kis Zoltán megfogalmazott, egyáltalán nem esik egy vonalba a mi puskánk célgömbjével. Másfelé lövünk - ezt pedig nem akarjuk.Nem akarok hosszabban foglalkozni azzal, hogy a törvényben mi az, amit kritika alá vonnánk. Arról viszont mindenképpen szólnom kell, mi az, amit szeretném, ha a törvénymódosítás megoldana, és szeretném, hogyha a törvénybe belefogalmaznánk.Nem foglalkozik a törvény - sajnos - azzal, hogy a földkiadó bizottságoknak felügyeleti szerve van-e. Én mindenképpen szükségesnek tartanám azt, hogy a földkiadó bizottságoknak legyen egy felügyeleti szerve, és ezt én - másokkal ellentétben - a földművelésügyi hivataloknál tudnám megtalálni. Rengeteg pert, fellebbezést és elhúzódó földkiadást előzhetnénk meg akkor, hogyha az FM-hivatalnak menet közben jogot adnánk arra, hogy betekintést nyerjen a földkiadó bizottság munkájába. Ha emlékeznek önök, volt az a bizonyos, sokat kritizált törvény, ami 1993. január 1-jén lépett hatályba, amikor ugyanezek a hivatalok megkapták a jogot arra, hogy a szövetkezetek átalakulásának jogszerűségét vizsgálják. Ennek mintájára ebbe is betekinthetnének, de csak a jogszerűséget vizsgálnák. És ha jogellenes, ha jogszerűt-len a tevékenység, már menet közben be tudnának avatkozni. Az ő munkájuk is kevesebb lenne, az önök munkája is kevesebb lenne, és a tulajdonosok nagy része sokkal nyugodtabb lenne, mondván, hogy megtörtént az, amit nekik ígértek, és jogszerűen történt meg. Mivel a fellebbezések úgyis hozzájuk kerülnek, őket erre fel kellene készíteni, és a munka jobb hatékonysággal folyhatna.Sajnos, annak idején jóhiszeműségből, most nem tudom, miért - remélem, hogy oda nem figyelés miatt - nem került be a törvénybe a szankcionálás. Mi történjék akkor, hogyha:a földalapokból szándékosan elkülönítettek és nem vontak be a földalapok alá földterületeket, tehát nem reális adatokat kaptak a földkiadó bizottságok, és nem reális adatokkal dolgoztak;ha szándékos törvénysértések történtek - gondolok itt elsősorban olyanokra, amelyek a későbbiekben a tulajdonosok jogait erősen sértették: sok esetben csaltak a sorsolásnál, maguknak kiadták a földterületeket, sok esetben szintén jogellenesen, nem tartva be a sorrendet, tehát a tagi jogon szerzett földeket előbb kiadták, mint a beviteli kötelezettség alapján keletkezetteket, menet közben eladtak földeket a szövetkezetekben, kivágtak erdőket, mert jó példák voltak erre is és a többi és a többi;ha olyan nyilvánvaló csalások, törvénysértések történtek, amik az egész földkiadást meghiúsították? Erre, sajnos, nincs elképzelés, ezt mindenképpen tárgyalni kellene.Sok esetben - természetesen nem szándékosan - tévesen adták meg az aranykorona-értékeket. Valaki említette is, hogy azok a bizonyos földek, amik a tanyák körül vannak - az eredeti tulajdonos használja, és az eredeti aranykoronán kapja vissza, mivel ültetvényt telepített rá, és fölemelték az aranykorona-értéket - esetleg kiadhatók a földalapokon kívüli földekből. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy földalapokon kívüli földek nincsenek. Ilyen földek nincsenek! Ha ilyen földek vannak, akkor az az eset van, amit az előbb említettem, hogy törvényellenes volt az egész. Olyan alapokkal tehát, amik nincsenek vagy törvényellenes módon keletkeztek, teljesen fölösleges gondolkodni, mert ezek rossz irányba visznek bennünket. Minden földnek tartoznia kell valamilyen földalapba: vagy a kárpótlásiba, vagy a részarány-tulajdonosiba - annak idején még el volt különítve az a bizonyos 20-30 aranykorona, amit aztán ez a törvény összevont. De minden földnek földalapban kell lennie! Ebből adódóan - önök ezt nyilván legalább úgy tudják, mint én - a szövetkezeti földtulajdon megszűnt. Keletkezhetett újra szövetkezeti földtulajdon a földtörvény megjelenése előtti időszakban, de kizárólag újravásárlásként vagy bevitelként, vagy apportálással, vagy valami egyéb formában. De úgy, hogy a szövetkezet tulajdonában maradt föld, szövetkezeti földtulajdon nem keletkezhetett.Sajnos, nincs kísérlet a törvénymódosításban annak megoldására, mi történjék az eddig elmaradt haszonbérletek, illetőleg a még ezután keletkező haszonbérleti követelések kiegyenlítésével. Ugyanis - önök nyilván nagyon jól tudják - évek óta nem fizetnek haszonbérletet a használók. Ebből adódóan sok esetben a szándékosság is felfedezhető, az időhúzás szándékossága. Ugyanis amíg ez az állapot van, addig a jelenlegi használó földhaszonbérleti díj - gyakorlatilag a föld értékének, a jövedelemtermelésének - kiiktatásával tud termelni a földön, a másik pedig nem jut hozzá a földjéhez. Erre választ kell adnia ennek a törvénynek, ugyanis itt több százezer ember rövidül meg azáltal, hogy ezeket a pénzeket nem kaphatja meg.Egy szintén nagyon fontos kérdést jelent azon tulajdonosok köre, akik a megadott határidőn belül nem adtak be igényt arra vonatkozóan, hol szeretnék a földjüket megkapni. Azt hiszem, ezzel mindenképpen foglalkoznunk kell. Ez ugyanis abba az irányba visz, amit itt több képviselőtársam is említett: ha megadjuk a lehetőséget, akkor elindul egy földkoncentráció, ha nem adjuk meg, akkor ez a cél csak földrendezéssel érhető el a későbbiekben, és nagyon drágán. Az alatt az idő alatt ugyanis, ami az 1993. március 20-a - tehát a beadási határidő - és a mai nap között eltelt, sok minden történt a mezőgazdaságban: sokan rájöttek arra, hogy ők mezőgazdasági tevékenységből akarnak vagy kénytelenek megélni; sokan rájöttek arra, hogy kikkel lehetne szövetkezni - csak közben kiderül, hogy a tulajdonosok egy része nem adott be igényt.Én ezzel kapcsolatban azt javaslom, hogy az eredeti igények kielégítése után megmaradt földeknél ne kerüljön kényszersorsolás alá a földek kiadása, hanem a tulajdonosoknak adjuk meg a lehetőséget, hogy ők maguk megszerveződjenek, beadják igényeiket a táblákra, és akkor az a későbbi, nagyon drága procedúra elhagyható. (A dr. Orosz Sándorral beszélgető dr. Lakos Lászlóhoz:) Látom, miniszter úrnak tetszik a dolog. Örülök neki, mert akkor kevesebb energiával lehet elfogadtatni.Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy mind egyetértünk - tisztelet a kivételnek - abban, hogy sürgősen szükségünk van a törvény módosítására, én javaslok az eddigiekben elhangzottak folytatásaként valamit

- önök vagy elfogadják, vagy nem... (Derültség.)... Igen, ez minden esetben így van - de tartózkodni is lehet, mint tudjuk...(11.40)Üljünk le a jövő héten. A jövő héten csak egy napot ül a parlament, egy nap van plenáris ülés, tehát több nap is rendelkezésünkre áll arra, hogy megfelelő időpontot találjunk. Üljünk le a jövő héten többpárti - egyébként ebben a parlamentben nem ismeretlen ez a fogalom, az elmúlt időszakban számtalanszor volt arra kísérlet, hogy a parlament minden pártjának bevonásával állapodjunk meg - tehát egy többpárti megegyezés kísérletére - azt hiszem, a minisztérium erre alkalmas hely -, és próbáljuk meg nem olyan alapon megközelíteni a dolgot, hogy ki kivel nem ért egyet, hanem olyan alapon, hogy az érdekeltek szerint mi az, aminek mindenképpen benne kell lennie a törvényben, és alakítsunk ki egy olyan törvényt, aminek a részletes vitája természetesen már nagyon rövid lesz, ha ma nem zárjuk le, mert mindenkinek benne lesz az elképzelése, nem akar róla beszélni, és még az idén el tudjuk fogadni ezt a törvényt, és ki tudjuk adni azokat a földeket, amiket eddig nem. Ugyanis az a földkoncentráció, amiről itt Kis államtitkár úr is beszélt, sajnos csak akkor érhető el, ha a földnek lesz tulajdonosa, aki ezt a tulajdont koncentrálhatja. Csak akkor lesz! Ha a földnek nem lesz tulajdonosa, akkor ez a földkoncentráció - amit mi földkoncentrációnak hiszünk - nem valódi földkoncentráció lesz, hanem egy bizonytalan jogi alapon álló tulajdonhalom, ami bármikor megkérdőjelezhető. És nem sok időnk van! Európa uniója remélem Magyarország számára is nyitva van, és amire mi Európához csatlakozhatunk, akkorra nekünk egy stabil, magántulajdonon alapuló földtulajdon-szerkezettel kell rendelkeznünk, mert ha nem, akkor a magyar mezőgazdaságot - úgy, ahogy van - le lehet írni. És ez nem rémképfestés, ez egyszerű valóság lesz, sajnos. Kérem, fogadják el javaslatomat. Mi bármikor rendelkezésre állunk, akár hétvégén is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)